Későn jött szerelem

Fújj szél, fújj, józaníts engemet.
Ébressz fel álmomból,
hogy az éveket
feledni nem lehet!

Húszéves szívvel szeretni?
Ötvenéves fejjel, ki hinné?
De megtörtént velem.
Kicsit későn kopogott
ajtómon a szerelem.

Megtaláltam azt,
kire mindig vártam.
Kire álmaimban
szeretettel vágytam.

Nem hófehér paripán,
és nem királyfi Ő.
De nekem pontosan
Ő a megfelelő!

Táncos lábú, vidám,
mélyen érző ember.
Ki nehézségekkel
is szembenézni mer!
És Istenem,
hogy tud Ő szeretni!
Ahogy még engem
nem szerettek soha.
Azóta az életem
többé nem mostoha.

S hogy mért mondom el
mindezt, tinektek?
Ti is az életből.
Már kifelé mentek.

Élni akarjatok!
Ne menni készüljetek.
Kopoghat nálatok
kérőn a szerelem.

Nem számít a kor,
merjetek szeretni!
S ha kell, vidám szívvel,
boldogan nevetni.

Engedjétek, ha jő,
hadd szeressenek!
Későn jött szerelmet
feledni nem lehet.

Nem mondanám mindezt,
ha nem történik velem,
De idős korban is
mézédes a szerelem.

S ha majd egyszer, örök
vadászmezőkön jártok,
S előjönnek emlékként
szép, szerelmes álmok,
izzó parázsként kell
világítania,

Hogy mit mondott nektek
egyszer egy örök
Júlia