Féltelek

Féltelek, hogy elemészt az élet.
Mielőtt kialakulna az éned.
Taposod az élet kemény malmát.
Naponta megvívod sorsod harcát.

Vigyázz! Az élet ne szélmalomharc legyen.
Nehogy a küzdelem benned is kárt tegyen.
Nem veszed észre, ahogy száguld a világ,
kihagyod a szerelmet és romantikát.

Én már tudom, amit Te még nem érzel.
Gyermeket nevelsz, s az élet mellett mész el.
S a végén magadra maradsz.

Ők a Te küzdelmed soha meg nem értik.
Felnőnek, elhagynak, mint a felnőtt férfik.
Nem számít, hogy a Te szíved vérzik.