Kürtösi Gizella írásai és versei
Búcsú Szigligettől
Ha magammal vihetnék
Valamit,
A felső teraszt
Vinném el.
Nem is a teraszt
Csak magát, együtt
Az egész látképpel. |
Vinném a parkot
a rózsákkal,
Utakkal, bokrokkal
És fákkal.
Becsomagolnám
A körbefutó patakot, a
Kör közepén álló fát
És a kispadot |

A park mögött
Domborodó
Hegyhátat sem
Hagynám ott,
Lábánál a Balatonra
Szintén igényt
Tartok |
Végtelen keretbe
Foglalt csendélet!
Feltétlen kell
Nekem,
A Nap is mert
Sugarait annyira
Szeretem |
Az ebédlőt!
A társalgót!
A kellemes estékkel,
De bizony a táskám
Kevés, így a
Lelkemben
Viszem el. |