CÍMLAP
Pásztortűz almanach
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Dr. György Lajos: Előszó
Dr. Papp Ferenc: Erdély és a magyar költészet
Szabolcska Mihály: Nehéz időben
Balogh Endre: Agglegényszerelem
Reményik Sándor: Hivatás közben
Gr. Bethlen Györgyné: Erdély Nagyasszonyainak szociális jelentősége
Tompa László: Fiatal fa a hegyen
Gyallay Domokos: Farsangi álom
R. Berde Mária: Sheherezáde himnusza
Dr. Gyalui Farkas: Első és utolsó találkozásom Petelei Istvánnal
Áprily Lajos: Március
Nyirő József: A csillagig érő emberek
Szombati Szabó István: Este van
Dózsa Endre: Régi jó időkből
Walter Gyula: Vallomás
Pálffyné Gulácsi Irén: Mejjesztés
P. Jánossy Béla: Őrhely Pompéjiban
Kelemen Lajos: A legrégibb erdélyi magyar himesoszlopok
Krüzselyi Erzsébet: Küszöbén az éjnek
Kovács Dezső: Az erdő halála
Farczádi Sándor: Fenyő a Hargitán
Dr. Grandpierre Emil: Az erdélyi magyar kisebbségi politika hat éve
Az erdélyi magyar egyházak kultúrküzdelmei (1919-1924)
1. Dr. P. Jánossy Béla: A római katholikus egyház
2. Dr. Makkai Sándor: A református egyház
3. Dr. Gál Kelemen: Az unitárius egyház
4. Frint Lajos: A zsinatpresbyteri ág. hitv. ev. egyház
Dr. Gál Kelemen: Az erdélyi magyar közoktatás ügy küzdelmes hat éve
Dr. Gyárfás Elemér: Az erdélyi magyarság gazdasági helyzete
Petres Kálmán: Az erdélyi magyar falusi nép kisebbségi életének kultúrális programmjában
Dr. Borbély István: Erdélyi irodalmunk megalakulása
Dr. György Lajos: Az erdélyi magyar könyvtermelés (1919-1924)
Az erdélyi magyar szépirodalom hat esztendeje (1919-1924)
1. Rass Károly: Lirai költészet
2. Dr. Kristóf György : Novella- és regényirodalmunk
3. Dr. György Lajos: A színházi élet és drámairodalom
Dr. Csűry Bálint: Az erdélyi magyar tudományos élet (1919-1924)
Dr. György Lajos: Az erdélyi magyar időszaki sajtó öt esztendeje (1919-1923)
Járosy Dezső: Szomoru zenei mérlegünk
Szopós Sándor: Az erdélyi magyar képzőművészet hat esztendeje
Dr. Bitay Árpád: Magyar-román művelődési kapcsolatok (1919-1924)
Walter Gyula: Erdély és Bánság irodalmi és kultúrális egyesületei
Előszó
Könyvbe foglaltuk az erdélyi magyarság hat esztendős kulturális életének
minden fontosabb mozzanatát, hogy megnézzük és megmutassuk magunkat.
E könyv lapjain van árnyék és napsütés, fáradt szó és bíztató tekintet,
multba kapcsolódás és jövőt keresés. E könyv lapjain munka van. A mi hat
évi küzdelmes és nehéz munkánk körvonalai bontakoznak ki belőle, hogy akik
nem láttak megnézzenek, akik nem ismernek ránkeszméljenek, akik szeretnek
megbecsüljenek.
Szerencsétlenek volnánk azonban, - Carlyle-el szólva - ha csak az lenne
bennünk, amit kifejezhetünk és megmutathatunk. Észre kell vennie az
olvasónak a betük mögött rejtőző, egészen ki nem tárható lelkünket is.
Hat évre tekintünk vissza, bemutatva értékeinket és összefoglalva
eredményeinket. A leszakítást követő nehéz időkben erdélyi magyarságunk az
ezer esztendős magyar kultúrális egység letört darabjaként, pillanatnyilag
zavarban állott a magárahagyatottsága és új életének idegenszerűsége előtt,
de egyetértése, együttérzése és együttműködése lehetővé tették egy komoly
életet jelentő, önálló kultúrális munkának a megkezdését. Ennek a
megkezdett munkának az erdélyi magyar életünket erőben tartó e három
tényező jegyében folytonosnak kell lennie.
Hat év óta most tartunk először pihenőt egy visszapillantás idejéig, hogy
jogos öntudattal számbavegyük az eredményeket, felfedezzük a hiányokat s
kitartást merítsünk a további munkára.
Mi egy boldogabb élet napszámosai, telve hittel, bízodalommal és acélos
akarattal, folytatjuk a munkánkat, s hisszük, hogy sikerülni fog magyarságunk
mély rétegződésű kultúráját igaz lelki tartalommal telíteni.
Kolozsvár, 1924. november hó 15.
Dr. György Lajos.