Előszó

Amikor 2001. elején hozzáfogtam a honi törzsi háború természetének felrajzolásához, még csak egyetlen - bár terjedelmesebb - könyv lebegett szemem előtt. Mire mondandóm végére jutottam, három könyv lett belőle. Mindegyik a törzsi háborúval foglalkozik, de merőben más szempontból.

*

Az Első könyv (A háború és a törzsek) annak jár végére, mi is az, ami a rendszerváltozás során a saját orrunk előtt zajlott, amit a saját szemünkkel láttunk, a saját bőrünkön tapasztaltunk, aminek átéltük az ütközeteit, a feszültségeit, a szorongásait, a súlyos veszteségeit, és igazából mégsem értettünk belőle semmit. Nem volt világos, hogy ebben a háborúban mik vagy kik harcolnak; hogy csakugyan háború zajlik-e; ha igen, miféle háború ez? A háború természetét kutatva külön is elidőzünk az egyik különös hadszíntérnél: a törzsi szembenállást egyszerre visszatükröző és gerjesztő médiánál (médiaháborúnál). Ugyancsak megkülönböztetett figyelmet szentelünk a törzsi háború sajátos hadviselésének, az A-fegyvernek, innenső és túloldali társainak. Az Első könyv I. részét (A háború természetéről) a törzsi háború "Mengyelejev-táblázata" zárja: egy olyan táblázat, amely összefoglalja a törzsi háború természetének lényegét - felvázolja keresztmetszetét, bemutatja legfőbb elemeit -, egyszersmind bizonyítja a kölcsönösség tényét: a háborúzó felek egyaránt tevőleges szerepvállalását.

Az Első könyv II. részében (A törzsek természetéről) a hadban álló törzseket helyezzük górcső alá. Ki az igazi ellenség? Kik között húzódik a legfőbb törésvonal? Hogyan osztja meg a rendszerváltozás pártjait, a pártok híveit, de még a pártatlan civileket is? Hogyan vágja ketté az országot? Zsidóság és baloldaliság, szabad demokraták és szocialisták: hogyan és miért találtak - találhattak - egymásra? Ezt a részt is egy eszmei összefoglaló zárja: az antinacionalisták és nacionalisták szembenállásáról, ennek természetéről.

*

A Második könyv ("Antiszemiták" és "idegenszívűek") I. része (Az "antiszemitizmus" nyomában) az idézőjeles és idézőjel nélküli - vélt és valós - antiszemitizmust, ennek okait, indítékait, kísérőjelenségeit, torzulásait és torzításait, színét és visszáját boncolgatja. Az "Antiszemita" példatárban a "nacionalista" törzshöz tartozó, hús-vér emberek ("antiszemiták") és megtörtént esetek ("antiszemita" megnyilvánulások) segítségével járunk a végére: valóban antiszemita-e (zsidógyűlölő-e) az "antiszemita", antiszemitizmus-e (zsidóellenesség-e) az "antiszemitizmus", feltétlen bűn-e minden "antiszemitizmus", "zsidóellenesség"? Hogy e fontos (és nem kevésbé: érzékeny) kérdésben minél elfogulatlanabbak lehessünk, ellenpróbát állítunk a "túloldali" törzsben mai napig megbecsülésnek örvendő francia filozófus segítségével. Egy ugyancsak valóságos személy (e sorok írója) ugyancsak valóságos esetén keresztül lépésről lépésre elemezzük, hogyan terem az antiszemita. S végezetül azt is megvizsgáljuk, beszélhetünk-e a zsidóság "felülreprezentáltságáról" (azaz a zsidóságnak a társadalmi munkamegosztás némely szektorában való aránytalanul nagy jelenlétéről) mint az antiszemitizmus egyik okáról; s ha igen, minek köszönheti létét; lehet-e, kell-e tenni ellene valamit?

A Második könyv II. része (A "magyar- és nemzetellenesség" nyomában) az I. tükörképe: itt a zsidóság és a szocialisták idézőjeles vagy idézőjel nélküli (vélt és valós) magyar- és nemzetellenességét kutatjuk, ennek legfőbb okait, indítékait. A "Magyar- és nemzetellenes" példatárban az "antinacionalista" törzshöz tartozó, hús-vér emberek és valóságos esetek elemzésével járunk utána, feltétlen magyar- és nemzetellenes-e, feltétlen idegenszívűség és hazaárulás-e, amit a "nemzeti" törzsben magától értetődően annak nyilvánítanak. Végül három sarkalatos témához, a státustörvényhez, a trianoni békediktátum kérdésköréhez és a jászladányi iskolaalapításhoz való viszonyulása tükrében tanulmányozzuk az antinacionalista törzs viselkedését, természetét.

*

A Harmadik könyv (A megoldás nyomában) a törzsi háború kezelése, visszaszorítása két lehetséges útjának (filozófiájának) megfogalmazásával kezdődik, s a lehető leggyakorlatiasabb javaslattal: a törzsek közötti értelmes párbeszédhez elengedhetetlen új fogalmak, új értelmezések összefoglalójával (ajánlott gyűjteményével) végződik. A kettő között hosszú utat teszünk meg: olyan emberekkel folytatunk beszélgetéseket, eszmecseréket, akiknek - így vagy úgy - közük van a zsidósághoz, s így vagy úgy, megszenvedik a törzsi háborút. Vagy mert zsidó származásúként az "antiszemita - zsidó" párbeszéden fáradoznak ("Részemről szólásszabadság van"); vagy mert büszkén vállalják kettős (magyar és zsidó) identitásukat (Félig zsidó, félig magyar..., A dacos Dávid-csillagos); vagy mert félve vállalják zsidó gyökerüket és keresztény vallásukat (Az "ellenség" gyomrában), ha nem egyenesen - tudatosan - kerülik a származás- és magyarságfirtatást ("Nem foglalkozom vele, ki a patriótább"). De "beszédbe elegyedünk" olyan médiaszakemberrel is, aki a Senki földjén munkálkodva így fejezi ki legfőbb kívánságát: "Csak mi ne kerüljünk hátrányba". Kíváncsiságunk - a háború visszaszorítása érdekében, a megértés és a megoldás reményében folytatott nyomozásunk - egészen messzire vezet: el egészen egy kivégzett antiszemita rokonáig, akinek meggyőződése szerint "A zsidóktól minden kitelik".

Váratlanul talán, de a "nemzeti" törzs követévé fogadjuk a "magyargyűlölő" Nobel-díjas írót (A feladvány), egyúttal szemügyre vesszük a tanulmányt nagyvonalúan megjelentető balliberális hetilap természetét, idézőjeles vagy idézőjel nélküli cenzúrázó hajlamát. S végezetül esélyt latolgatunk: Kikerülhetünk-e a kettős mérce szorításából (Mikulás és Hanuka)? Megszüntethető-e a gyűlölet gyűlöletbeszéd-törvénnyel (A politikai haszonlesés természetéről)? Lesz-e - lehet-e - Magyar élet a XXI. században?

Vagy marad a törzsi háborúskodás...

*

A rendkívül szerteágazó téma gondos körüljárása nyomán csaknem ezer kéziratoldal született. Szerző úgy gondolta, hogy mai rohanós, zaklatott világunkban bizonyára csak kevesen engedik meg maguknak, hogy egyetlen eszmefuttatásra - legyen ez akármily izgalmas - ezer oldalnyi időt áldozzanak. Ezért a már elkészült műből Szerző kiválasztotta azokat a fejezeteket, amelyekről úgy véli, elolvasásuk okvetlenül szükséges a mondandója megértéséhez. Ezeket tartalmazza e trilógia nyomtatott változata. Mondandója árnyaltabb megértését, a téma egy-egy részterületének alaposabb áttekintését segítik azok a fejezetek, amelyek a nyomtatott változatban nem, csupán világhálón hozzáférhetők, méghozzá korábban a gondola nevű hírportál vezető oldalán (www.gondola.hu), mostantól pedig az Országos Széchényi Könyvtár E-könyvtárában, a teljes elektronikus kötetbe beleépítve.