Bevezető

Székely Mózes halálának négyszázadik évfordulója körül meglepetéssel tapasztaltam, hogy milyen kevés méltató mű jelent meg Erdély egyetlen székely fejedelméről, hiszen Vass Miklós Székely Mózes élete című, 1897-ben megjelent művét és Várfalvi Nagy János nagylélegzetű, 1864-ben, a Századok folyóiratban közölt tanulmányát leszámítva önálló, nagyobb terjedelmű írás nem jelent meg, annak ellenére, hogy a XVI. század és az azt követő századok krónika- és emlékírói közül jónéhányan igen részletesen bemutatják életét és tevékenységét. Egyetlen kedves kivételnek tekinthető Mihály János: Sesostris szekerén. Kronológia Székely Mózes életrajzához, 2004-ben, Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ kiadásában megjelent műve. Mihály János említett művét Magyarország történeti kronológiája II. kötetére alapozta, mely kiadványt Benda Kálmán főszerkesztő vezetésével állították össze és jelentették meg Budapesten 1986-ban. A teljesség igénye nélkül megemlítem, hogy Székely Mózesről részletesen írt Szamosközy István, Istvánffy Miklós, Nagy Szabó Ferenc, Gyulai Pál, Mikó Ferenc, Bethlen Farkas stb., de ennek ellenére később mégis kevesen írtak Erdély e kiemelkedő személyiségéről. Az okokat lehetne keresgélni, de én keresgélés nélkül is megemlíthetek néhányat. Elfeledettségének egyik oka minden valószínűség szerint az, hogy igen kevés ideig uralkodott, mindössze alig három hónapig, de ezen kívül a feledékenység motívumai közt ott van az is, hogy Székely Mózes, Erdély egyetlen székely származású fejedelme egy olyan történelmi, magyar alapítású egyháznak, az unitáriusnak a tagja volt, melynek hívei napjainkra létszámban azonban megfogyatkoztak.

Székely Mózes, Erdély székely fejedelme életének bemutatásakor arra gondoltam, hogy mindenképpen szükséges megemlíteni a születését megelőző történéseket, a székelyekről szóló lényegesebb tudnivalókat, hogy kerek, egész képet alkothassunk arról a fejedelemről, aki tevékenységével Erdély nagy fejedelmeinek - Báthory Istvánnak, Bocskai Istvánnak és Bethlen Gábornak - életében kiemelkedő szerepet játszott. Először is néhány szóban mindenképpen tisztázni kell azt, hogy kik is a székelyek. Mi székelyek, illetve a székelyek többsége még a mai napig is tudjuk, hogy milyen származásunk van, annak ellenére, hogy már a XIX. század folyamán megpróbáltak különböző tudálékos elméleteket felállítani eredetünkről. Már egész korán, Hunsdorfer (Hunfalvy) Pál és Jozef Budenz megjelenése előtt, a magyar nemzetre nézve becsmérlő, ócsárló cikkek, írások jelentek meg, "a napi irodalom könnyű feltalálása által azon rágódnak, és ezzel sietnek öntudatukat megnyugtatni, hogy az bővebb ismeretre és vizsgálatra nem méltó. Ő előttök őseink vadállatok bőrébe burkolt durva vad nomádok csupán, vagy préda és vért szomjazó hadkalandor barbár csordák, minden felsőbb eszme, polgári lét és öntudat nélkül, kiknek nyelvük s szavuk ordítás, énekük bőgés, istenük egy durva tuskó volt. És ha mégis nemzeti álbüszkeség e némű tudatukat nyugodni nem hagyja, úgy az első szegről vett, fél füllel hallott: keleti, szittya, part, méd perzsa, húnattilai, finn, lapp st. felületes származtatási véleményzéseknek őseinkre kenésével tökéletesen kielégítve érzik magukat."

A Habsburg-támogatással egyre inkább elhatalmasodó magyarellenes történelemírás és szemlélet olyan szintre jutott, hogy - főleg a második világháború végétől - az egyedül elfogadható és kifejezhető eszmeként a magyarság őstörténetét gyakorlatilag teljesen megkérdőjelező és tagadó irányzat vált uralkodóvá Magyarországon. Szerencsére a szovjet csapatok hazánkból való kivonulása után egyre több történész és történelemmel foglalkozó írástudó kutatja újból - korunk technikai vívmányait is felhasználva - népünk eredetét. Természetesen már a szovjet uralom alatti Magyarországon is voltak bátor és becsületes történészek, de a magyar történelemmel foglalkozó írástudók igen jelentős része egyszerűen betagozódott és beilleszkedett a "szocialista" hangadó történészek sorába. Főleg a második világháború utáni magyar emigrációban jelentek meg bátor hangvételű és új kutatási eredményeket felmutató írások. A rendszerváltás után lassan-lassan fordulat kezdett beállni a magyar történelemmel foglalkozó írástudókat illetően, hiszen egyre több olyan írás jelenik meg, amely közelebb hozhatja történelmünk jobb megismerését és megismertetését. E kutatók sorában azért is figyelemre keltőek Varga Géza írásai, hiszen a többek között informatikusi végzettséggel is rendelkező gondolkodó az informatika adta összehasonítások eredményeit felhasználva jut a sokszor már elvetett, megkérdőjelezett és meggyalázott magyar krónikáink lényeges megállapításaihoz, a székelység eredetére vonatkozóan. "Az Erdély keleti határszélén ma is egy tömbben élő székelységet az eredete, néprajzi sajátosságai és régi alkotmánya megkülönbözteti a magyar nemzet többi részeitől. E különbségeket számon tartja a székely hagyomány, szólnak róla a törvénykönyveink és ismerik régi történetíróink, fenntartották emlékezetét a régi székely jogszokások, kiváltságok és intézmények is."

Szerintem nem lehet teljes képet alkotni Székely Mózes életéről és tevékenységéről csak a születése és halála közötti időszak ismertetésével, hiszen egy leszűkített életút önmagában nem tudná bemutatni azt a kort, amelyet négy évszázad után az olvasó meg szeretne ismerni, mint ahogy a XX. század nyolcvanas vagy kilencvenes éveinek történéseit sem lehet megismerni alaposan a trianoni vagy az ahhoz hasonló 1947-es párizsi békeszerződések (vagy inkább békediktátumok) nélkül. Az előbbi gondolat folytatásaként feltétlenül szükségesnek tartom megismerni és megismertetni a székely nép történelmére vonatkozó lényegesebb észrevételeket, mert véleményem szerint csak így lehet átfogóbb képet megjeleníteni Székely Mózesről és koráról, hiszen a Székely Mózes vezette egyfajta nemzeti szabadságharc történéseit csak ilyen módon érthetjük meg. A századokon átívelő emlékezet a regéken, néphagyományokon túl csak a tárgyi, régészeti emlékek és az írott források összegzésén keresztül lehetséges. Könyvemben gyakran fogok idézni krónikákat és történelmi eszmefuttatásokat, amiért elnézést kérek az olvasótól, de Székely Mózes életének és tevékenységének teljes körű bemutatásánál - a történelmi hűség kedvéért - ezeket szükségesnek tartom.

...