Tenyérnyomat

Szeretetszálakat
tekertem köréd,
parázs-órák,
percek vitték hírét,
hogy neked tornyoztam
izzó halomba a lángokba
csomagolt szenvedélyt...
Lázam enyhíted,
homlokomon
hűs érintésed.
Két tenyeredben
szimmetrikus vonalak
őrzik sorsodat.
Ujjad siklik, simogat,
az életerő lassan
visszatér belém...
Istenként ölelj!
Engedd, hogy
szívvonalad
ívébe rejtsem,
s kezem
kezedben
pihenjen.

Merengő

Derengőn
bontakozik a hajnal.
Életmentő kávémat
fajansz bögréből
kortyoltam,
ezüst kanalamon
türkiz fény csillan.
Érzem lényed jelenlétét...
Hallom gondolataidat...
Ébredj,
hogy íriszedben
titok-indák fonjanak körül,
s a vágy sóvár szirmai
szemed tükrében nyíljanak.
Akár egy szív-alak,
olyannak látom
benned önmagam.
A földöntúli rezgés őstáncában
utunk párhuzamba vész,
merengőn érinti
éber vétkemet.
Vigyél magaddal
árnyalt képzelet!