|
Szebeni Sándor -
Tükrök, egymással szemközt
|
A céltalan
A nyelvén darabos szavak
a lábán ezer út pora
elkínzott testén mély sebek
s mint máglya ég az otthona
elkékült arccal megindul
lebontja sátrát s felveri
vándorol némán céltalan
amerre sorsa rendeli
|