Néztél egy csillagot az éjjel

Tetszhalott szíve újraéled
vergődésünk mozgásba hozza
fölöttünk tántorog az isten
a görbe holdba kapaszkodva

szeretet-konzervét kinyitja
belsejéből fölszáll az ige
sugarak futnak szét a napból
az ég gomolygó felhőibe

néztél egy csillagot az éjjel
nem lesz sohasem tiszta fénye
a halál fekete vizéről
evezzél át a lét vizére

és köszöntsd az éledő lángot
az éjjel incselkedő hajnalt
mely meggyújtja az éj szenét s az
önnön tüzében porrá hamvad