|
Szebeni Sándor -
Megkötött kerekekkel
|
Haszontalan csoda
Tudom az istenek nevét
s kéz kezet mos ahogy szokás
s az fújhatja aki bírja
ha kifulladt a trombitás
közvetlenül megjátszhatom
amit szerencsém kijelöl
s árnyékát arcomra vetve
előbukkan a semmiből
álom haszontalan csoda
de megtestesül ha lehet
látják fehéren-feketén
a csodaváró emberek
hegyeimből le a síkra
folyóm hullámai hozták
látjátok bronz és arany lett
lemostam fekete kormát
|