Pókszálon függsz mozdulatlanul

Vértanúit ünnepli a föld
az igazakat és a jókat
mindenütt nő a nyugtalanság
már nem hisznek a becsapottak

az egységet teremtő erő
a dolgok színe-változása
megrémíti a zsarnokokat
a lázas tömeg forrongása

mint tetszhalott a ragyogásban
időhöz s helyhez méltatlanul
védőfalaid közönyében
pókszálon függsz mozdulatlanul

mint forma vársz a tartalomra
tested edénye mintha élne
szíveden napszítta sárga folt
nem vagy méltó az öröklétre