Szebeni Sándor - Megkötött kerekekkel

Akiket meghívtál

Teleírt emlékművek árnyai
homokszőnyeggel letakart romok
amfiteátrumodra hó szitál
ágyadban szájhős gladiátorok

pajzsodon áthatoló sugárzás
amit magába sűrít a lélek
a szerelem forró éjszakáin
kellenek bűnös szeretkezések

fenekedő zsoldosok keresik
pusztádban vagabund prófétádat
züllenek elhagyott virágaid
arcukon nincs jele megbánásnak

akiket meghívtál nem elég jók
evésben ivásban ölelésben
csak benne bízol benne reménykedsz
szorongva várod hogy ideérjen


29. oldal