Előszó

A "hivatalos" történetírás az Árpád népének bevonulását tekinti honfoglalásnak. Iskolákban ezt tanítják, művészeti alkotások ezt dicsőítik. Holott, a korabeli krónikák többsége erről, mint a magyarok ismételt bejöveteléről, visszaköltözéséről tudósít. Egyes krónikák szerint, a Kárpát-medencében már a hunok bevonulása előtt is élt magyar nyelvű népesség. Sőt, több középkori tudósítás utal arra, hogy a hunokkal együtt magyar nyelvű népesség is bevonult erre a területre.

Vajon a magyarok mikor jöttek a Kárpát-medencébe?

Hivatalos elmélet szerint: a magyarok Árpád vezérlete alatt. Holott, ez a feltételezés még a korabeli krónikák tükrében is ellentmondó, a külföldi krónikák több bevonulásról írnak...

Kettős honfoglalás elmélet szerint: a magyarok két hullámban érkeztek. Ezt erősítik az ószláv és egyes nyugati krónikák, de más kora középkori iratok is többet említenek...

Hun-hungar elmélet szerint: már a hunok idejében is vándoroltak ide magyarok. Ezt a magyar krónikák és más korabeli tudósításai is alátámasztják, egyesek még többet sejtetnek...

Kimmer-szkíta elmélet szerint: már az ide vetődött szkíták egy része magyar volt. Ezt erősítik a magyar Csodaszarvas-legendák és a Kárpát-medencei szkíta "aranyszarvasos" leletek...

Őselmélet szerint: a magyarok már sok ezer éve élnek a Kárpát-medencében. E feltételezést a genetikai és antropológiai, nyelvi és kulturális jellemzők erősítik. Viszont, ellentmondanak a "hivatalos" elméletekkel és a környező népekben "kialakított történelem-tudattal"...

És, vajon a magyarok honnan származnak?

Finnugor származáselmélet szerint: a magyarok Ázsiából (Nyugat-Szibériából) származnak, rokonságban a finnugorokkal. Az elmélet problémája, hogy a finn-ugor népek európai (és nem szibériai) származásúak! Még szibériai obi- ugorok is (akiket legközelebbi nyelvrokonaiknak tartanak) a IX. századig a Volga környékén, és csak később vonultak az Urál keleti oldalára. És, az esetleges nyelvátvétel sem igazol genetikai rokonságot...

Turáni származáselmélet szerint: a magyarok közép-Ázsiából származnak, és a hunok, bolgár-törökök, kazahok rokonai. Ugyanakkor, a korabeli források nem a rokonságra, hanem azok szövetséges együttélésére utalnak. Bár, a genetikai kutatások nem erősítik a származási rokonságot, a nyelvi-logikai és kulturális rokonság részben kimutatható...

Meótiszi származáselmélet szerint: a magyarok kaukázusi származásúak, kimmer-hun, alán-kumán, vagy kazár-türk rokonsággal. Ez jól illeszthető a magyar mondavilághoz és a korabeli bizánci krónikák tudósításához, amely talán igaz lehet a vezető elit származására. Ugyanakkor, a honfoglalás-kori "köznép" kulturális-genetikai jellemzői nem igazolják...

Szkíta származáselmélet szerint: a magyarok = szkíták (kelet-európai sztyeppéről származók), vagyis: agathyr, szkíta, szarmata? népekkel állnak rokonságban. A régészeti és mondaköri emlékek ezt sejtetik, de genetikai eredmények nem erősítik. De a szkíta-területi származás már elfogadható, mert a kora középkori fogalmak szerint Szkítia: Duna-Don közti terület...

Sumér-iráni származáselmélet szerint: magyarok a "termékeny félhold" környékről származnak. Bár, az iráni-szászánida kultúra hatása egyértelműen kimutatható, a genetikai vagy nyelv-rokonságra felhozott érvek - a többi elméletnél - kevésbé meggyőzőek...

Bibliai elmélet szerint: magyarok = Noé fiától, "Jáfet népétől" vagy "Kus népétől" származnak. A korabeli keresztény irányultságú krónikák ezt hirdetik, érthető célzattal. De ez már a hit és legendák világa, nem igazolják tudományos eredmények...

Gravetti elmélet szerint: magyarok, a közép-európai gravetti népesség leszármazottai. Ezt a feltételezést az ősi genetikai jellemzők, epi- gravetti kultúrák emlékei, és az urál-altáji nyelvek hasonlósága erősíti. Viszont szemben áll a "hivatalos történelmi" felfogásokkal.

E kérdések megválaszolásához segítséget nyújthatnak az ó- és középkori iratok. Többségük ma már interneten is elérhető. Mivel a magyarokat régen több-különböző néven illették, ezért sok gondolatébresztő adat gyűjthető ki. Ezeket valós időrendbe gyűjtve, a tudományos kutatások eredményeivel összehasonlítva... könnyebben eligazodhatunk az elképzelések rengetegében.