Tudósító históriás énekek gyűjteménye. - A címlevél után kezdődik a szerző előszava: Tinódi Sebestyén minden rendbeli tudós olvasó jámboroknak Kolozsvár 1554 március 14-i kelettel. Ezt követi ugyancsak ezzel a dátummal az ajánlás: Ferdinandusnak Rómaságnak, Magyarországnak, Csehországnak etc. királyának. Ennek végén a mű tartalommutatója, Táblája. A mű főrésze két könyvre osztva Tinódi Sebestyénnek a közelmúlt eseményeiről tudósító, újságolást célzó történeti énekeit foglalja magában. A legtöbb ének előtt megtalálható a dallam. A hangjegyeket fadúcról nyomták.

Az első könyvnek nincs külön címe. A következő énekeket tartalmazza: (1) Erdélyi história, alias János király testamentoma. Öt részben. - (2) Szegedi veszedelem - (3) [Losonczi István haláláról] A vég Temes várban Losonczi Istvánnak haláláról - (4) Budai Ali pasa históriája - (5) Ördög Mátyás veszedelme - (6) Eger vár viadaljáról való ének. Négy részben. - (7) Egri históriának summája - (8) Enyingi Török János vitézsége 1553. A második résznek címe: E könyvnek második része, kiben külömb időben és országokban lett dolgok, históriák vannak. Szerzője azon Tinódi Sebestyén. A következő énekeket tartalmazza: (9) Károly császár hada Saxoniában, ott kurfirstnak megfogása - (10) Szitnya, Léva, Csábrág és Murány váraknak megvevése. Két részben. - (11) Dávid király mint a nagy Góliáttal megvitt - (12) Judit asszony históriája - (13) Hadnagyoknak tanúság, mikor törökkel szembe akarnak öklelni - (14) Szulimán császár Kazul pasával viadaljáról - (15) Sokféle részegesről - (16) Buda veszéséről és Terek Bálint fogságáról - (17) Prini Péternek, Majlát Istvánnak és Terek Bálintnak fogságokról - (18) Verböci Imrének Kazon hadával kozári mezőn viadala - (19) A szalkai mezőn való viadalról - (20) Varkuch Tamás idejében lett csaták Egerből - (21) Kapitán György bajviadalja - (22) Az udvarbírákról és kulcsárokról. - Az utolsó lapon fametszetű Tinódi-címer.

...

Hasonmás kiadás: Tinódi Sebestyén: Cronica. Kolozsvár 1554. A kísérő tanulmányt írta Bóta László. A fakszimile szövegét gondozta Varjas Béla. Bp. 1959. (BHA 2.) - Szövegkiadás: lásd incipitmutató. Tinódi Sebestyén, a tudósító históriás ének legjelesebb művelője, Török Bálint deákjaként és udvari lantosaként kezdte pályáját. Részt vett a török elleni harcokban, és 1553-ban a históriák megénekléséért Ferdinánd királytól nemességet kapott. Még ez év végén elindult Erdélybe, ahová elvitte Cronicájának énekeit, amelyek négy kivételével 1553 nyarán már készen voltak. Útközben Debrecenben Török János házánál írta az Enyingi Török János vitézségét (8), Bonyhán, Bethlen Farkas udvarában Az udvarbírákról és kulcsárokról (22) szóló énekét. Az Erdélyi história (1) és a Budai Ali basa históriája (4) pedig már Kolozsvárott, könyvének nyomtatása közben készült. A nyomdai munkálatok az előszó keltezésének tanúsága szerint 1554 márciusában fejeződtek be. Tinódi életrajzát Dézsi Lajos írta meg (Tinódi Sebestyén. Bp. 1912).

Horváth János az újságoló éneknek nevezett históriás ének-típusnak Tinódinál való alakulását, az egyes énekeknek korabeli személyes vonatkozásait vizsgálta, és megállapította, hogy Cronicájának célzata a korabeli magyarságnak a pogány török kiűzésére való egyesítése volt (Ref. 190-207, 498-499). A Cronica belső szerkezetének kialakulását Bóta László (BHA 2, kísérő tanulmány 10-19) és Varjas Béla (BHA 5, kísérő tanulmány 17-18) ismertette. Tinódi históriás énekeinek történeti forrásértékét Zsilinszky Mihály (Száz 1878: 767-789) és Acsády Ignác (Budapesti Szemle 1896(97): 1-24) vizsgálta.

Szabolcsi Bence - a korábbi megállapításokat összefoglalva - Tinódi dallamait zenetörténeti szempontból kutatta (Zenei Szemle 1929: 35-52, melléklet 1-35 - A magyar zene évszázadai I. Bp. 1959, 39-100). A Cronica nyomtatott hangjegyeiről Bóta László megállapította, hogy kezdetlegesebb hangjegynyomási eljárással, tehát korábban készült, mint a Hoffgreff-énekeskönyv (108). Lásd még: Mátray Gábor: Történeti, bibliai és gunyoros magyar énekek dallamai a XVI. századból. Pest 1859, 74-126 - MKsz 1886: 119-179, Erdélyi Pál - Pintér Jenő: A históriás énekek művelodéstörténeti vonatkozásai. Bp. 1903, passim - Klaniczay Tibor: Reneszánsz és barokk. Bp. 1961: 39-53, 102- 112 - MIrodT I 388-393, 395, Varjas Béla.

Forrás: RMNY I. 109 Kolozsvár. 1554.
http://www.arcanum.hu/oszk/lpext.dll/eRMK/1f0f/2167/2213