Előszó

Kárpátalja hadtörténetének a kutatása fontos régiónk történelmi áttekintéséhez. Bár be kell vallani, hogy nem éppen a túlságosan "népszerű" témakörök közé tartozik. A rendszerváltást követően ismét előtérbe került a már szinte feledésbe merült események kutatása. Az utóbbi két évtized legfelkapottabb témái között a két világháború közötti időszak, a Rákóczi- szabadságharc és az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc eseményeinek a kutatása szerepel. Emellett a sokak számára személyes érintettséggel bíró "malenykij robot" és a donbászi kényszermunkák története a leginkább feltárt téma, hiszen a kutatók a levéltári források mellett a még élő résztvevőkkel/túlélőkkel készített interjúkat is felhasználhatják. De nem szabad elsiklanunk a "nagy háború" (az I. világháború akkori megnevezése) események felett sem, hiszen gyökeresen megváltoztatták régiónk történelmét. Sokan nem is tudják, de az akkori északkeleti Felvidéken (azaz a mai Kárpátalján) is folytak harcok. Ennek a témának a kutatása bármennyire is meglepő, tankönyvekben nem található. A szakirodalom nagy része is a két világháború között íródott, a második világháború után pedig Galánatai József, Papp Tibor, Pollman Ferenc és Balla Tibor foglalkozott behatóbban a témával. A Horthy-korszakban a mai Kárpátalja történelmének kutatásában kiemelkedik Szurmay Sándor, aki emlékirataiban örökíti meg az utókor számára a kárpáti harcokat; Julier Ferenc 1928-ban kiadott többkötetes világháborús könyvének a VI. kötetében foglalkozik Kárpátaljával. Az általam jelen pillanatban vizsgált időszakkal pedig több kiváló történész is dolgozott: Doromby József A magyar gyalogság története, Reé László A magyar tüzér. A magyar tüzérség története, a már említett Szurmay A honvédség fejlődésének története, 1868-1898, és Papp Tibor a Magyar Honvédség megalakulása a kiegyezés után 1868-1890 között, Éber Nándor az őszi gyakorlatok és a honvédség, Zsedényi Aladár a hadsereg és a honvédség című munkában. Ahhoz, hogy egy olyan nagy horderejű történelmi eseménnyel foglalkozzunk, mint az I. világháború, fontos annak előzetes megismerése, összetétele és mindennapjai. A háború egyik fontos motorja a hadsereg, ezért tanulmányomban alaposan szeretnénk foglalkozni az Osztrák–Magyar Monarchia haderejével, ezen belül is a Közös Hadsereg, a Honvédség és a Népfölkelés mindennapi életével, feladataival, a háborúban betöltött szerepükkel.