---

Tartalom

I. RÉSZ. A KELTA NÉPMOZGALMAK A KÁRPÁTMEDENCÉBEN.

I. FEJEZET. A LEGKORÁBBI KELTA HATÁSOK ÉS AZ ELSŐ KELTA BETELEPÜLÉS A KÁRPÁTMEDENCÉBE.
II. FEJEZET. A KR. E. III. SZÁZADBAN LEFOLYT KELTA MOZGALMAK.
III. FEJEZET. A KELTA MOZGALMAK A KR. E. II. ÉS I. SZÁZADBAN.

II. RÉSZ. NÉPI ÉS KULTURÁLIS ÉRINTKEZÉSEK A KELTASÁGGAL A KÁRPÁTMEDENCÉBEN.

IV. FEJEZET. ÉRINTKEZÉSEK AZ ILLÍRSÉGGEL.
  A) A KÁRPÁTMEDENCEI ILLÍRSÉG SZEREPE A KR.E. V. ÉS IV. SZ. KELTA KULTURÁJÁBAN
  B) KAPCSOLATOK A LELETANYAGBAN A BALKÁNI ILLÍRSÉGGEL
V. FEJEZET. ÉRINTKEZÉSEK A SZKÍTASÁGGAL.
VI. FEJEZET. ÉRINTKEZÉSEK A GERMÁNSÁGGAL.

III. RÉSZ. A LELETANYAG.

VII. FEJEZET. TIPOLOGIA.
  A) FÉMANYAG.
  B) KERÁMIA.
VIII. FEJEZET. A TEMETKEZÉS.

---

Előszó

A történeti források segítségül hívásával és a régészeti anyag bizonyító erejével igyekeztünk a Kárpátmedence négyszázéves történelméből a keltaságra vonatkozó ismereteket összefoglalni, amit idáig még nem kísérelt meg a hazai kutatás. A négy fő részből az első kettő a történelmi eseményeket és a régészeti anyagból kihámozható népi összeforrásokat és elkülönüléseket tárgyalja, a harmadik rész tipologiailag foglalja össze a leletanyagot, a negyedik pedig a Kárpátmedence főbb részterületei szerint névsorban sorolja fel mindazokat a lelőhelyeket, hol kelta emlékeket találtak. Itt találjuk majd a leletek lehető teljes összegyűjtését az egész irodalommal együtt. Sajnos ezt az utolsó és legterjedelmesebb részt a háborús viszonyok miatt, a takarékossági szempontokat figyelmebevéve, csak a németnyelvű kiadásban jelentethetjük meg.

A kiindulást a kelta leletek első publikálói: Paur István, Pulszky Ferenc, Bella Alajos nyujtották; nem lehetünk elég hálásak emlékük iránt, hogy úgy mint később nagyobb készültséggel Márton Lajos, felhívták a figyelmet a keltaság nagy jelentőségére hazánk területén. Sokat köszönhetünk Márton Lajosnak, aki a kora La-Tène leletanyag legjellegzetesebb maradványait egybegyüjtötte, nála találjuk meg a kelta kutatástörténet összefoglalását is.

A keltákra vonatkozó régészeti irodalom és Kárpátmedence területén lévő múzeumok (felsorolásukat lásd a táblakötet elején) anyagának feldolgozása mellett szükségesnek mutatkozott a szomszédos területek, legfőképen a déli kapcsolatok szempontjából fontos Horvátország és Szerbia kelta leleteinek feldolgozása. Az összes kárpátmedencei kelta leletek egybegyüjtése persze csak annyiban teljes, amennyiben az egyes múzeumokban a kelta tárgyak fellelhetők és közölhetők voltak.

---