
CÍMLAP
A magyar könyvkereskedelem szokásjoga
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
ELSŐ FEJEZET
Általános határozatok
MÁSODIK FEJEZET
Tagozódás
HARMADIK FEJEZET
Üzleti összeköttetés a kiadó és a viszontelárusító közt
NEGYEDIK FEJEZET
Bolti ár - Előfizetési vagy előjegyzési ár - Netto ár
ÖTÖDIK FEJEZET
Megtorlási határozmányok
Bevezetés
Hat évtizednél hosszabb ideje már annak, hogy a magyar könyvkiadók és
könyvkereskedők egyesületbe tömörültek. Ezalatt a hosszú idő alatt - éppen
tömörülésüknél fogva - jórészt ismerték azokat az ügyleteket, amelyeket
egymásközt kötöttek és észrevették, hogy kiformálódott közöttük a
kiadványok adás-vétele, valamint a nagyközönséggel szemben való forgalomra
vonatkozólag egy bizonyos rendszeres egyöntetűség. Ennek felismerése után
hivatkozni kezdték szokásokra és betartottak szokásokat, amelyek persze
számoltak a magyar viszonyokkal, mégis a könyv árujellegének különleges
voltánál fogva nagyban és egészben megegyeztek azokkal a - külföldi
kiadókkal való összeköttetésünk közben észlelt és általunk jól ismert -
szokásokkal, amelyek a nyugati országokban a könyvkereskedelemben kötelezők.
Ezekből az észleletekből és tapasztalatokból leszűrt szokásjogot a Magyar
Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete azért adja ki most
újból nyomtatásban, mert összegyüjtötte és rendszerbe szedte mindazokat a
szokásokat, amelyek a magyar könyvesek rendjére nézve kötelezők. Szükség
volt a jogszabályoknak ezen újabb áttekinthető és egységes összefoglalására
azért is, mert a kereskedelmi és iparügyi miniszter úr által jóváhagyott
alapszabályunk egyenest kötelességünkké tette "az általános szokásos üzleti
szabályoknak (jogszokásoknak) úgy a tagoknak egymással, mint a közönséggel"
szemben való meghatározását.
Ez a szokásjog a könyvkereskedelemnek úgyszólván minden ágára kiterjed;
rendezi mindazokat a kérdéseket, amelyek a könyves szakmában a kiadók és a
könyvkereskedők között, valamint a nagyközönséggel való forgalomban
felmerülhetnek. Rendezi pedig a kereskedelmi tisztesség, az egymás iránti
hűség és becsületesség szempontjainak érvényesítésével. Lehetővé teszi,
hogy az egymásközötti forgalomban nem kell minden egyes kereskedelmi aktust
külön szerződéssel szabályozni, mert szabályozza ezt a jogszokás. Peres
ügyekben értékes szolgálatot tesznek ezen szabályok a bírónak, mert
lehetővé teszik neki a számára idegen területen való eligazodást.