Tétel adatlapja

CÍMLAP

A magyar könyvkereskedelem szokásjoga

TARTALOM, BEVEZETÉS



Tartalom

Bevezetés

ELSŐ FEJEZET
Általános határozatok

MÁSODIK FEJEZET
Tagozódás

HARMADIK FEJEZET
Üzleti összeköttetés a kiadó és a viszontelárusító közt

NEGYEDIK FEJEZET
Bolti ár - Előfizetési vagy előjegyzési ár - Netto ár

ÖTÖDIK FEJEZET
Megtorlási határozmányok


Bevezetés

Hat évtizednél hosszabb ideje már annak, hogy a magyar könyvkiadók és könyvkereskedők egyesületbe tömörültek. Ezalatt a hosszú idő alatt - éppen tömörülésüknél fogva - jórészt ismerték azokat az ügyleteket, amelyeket egymásközt kötöttek és észrevették, hogy kiformálódott közöttük a kiadványok adás-vétele, valamint a nagyközönséggel szemben való forgalomra vonatkozólag egy bizonyos rendszeres egyöntetűség. Ennek felismerése után hivatkozni kezdték szokásokra és betartottak szokásokat, amelyek persze számoltak a magyar viszonyokkal, mégis a könyv árujellegének különleges voltánál fogva nagyban és egészben megegyeztek azokkal a - külföldi kiadókkal való összeköttetésünk közben észlelt és általunk jól ismert - szokásokkal, amelyek a nyugati országokban a könyvkereskedelemben kötelezők.

Ezekből az észleletekből és tapasztalatokból leszűrt szokásjogot a Magyar Könyvkiadók és Könyvkereskedők Országos Egyesülete azért adja ki most újból nyomtatásban, mert összegyüjtötte és rendszerbe szedte mindazokat a szokásokat, amelyek a magyar könyvesek rendjére nézve kötelezők. Szükség volt a jogszabályoknak ezen újabb áttekinthető és egységes összefoglalására azért is, mert a kereskedelmi és iparügyi miniszter úr által jóváhagyott alapszabályunk egyenest kötelességünkké tette "az általános szokásos üzleti szabályoknak (jogszokásoknak) úgy a tagoknak egymással, mint a közönséggel" szemben való meghatározását.

Ez a szokásjog a könyvkereskedelemnek úgyszólván minden ágára kiterjed; rendezi mindazokat a kérdéseket, amelyek a könyves szakmában a kiadók és a könyvkereskedők között, valamint a nagyközönséggel való forgalomban felmerülhetnek. Rendezi pedig a kereskedelmi tisztesség, az egymás iránti hűség és becsületesség szempontjainak érvényesítésével. Lehetővé teszi, hogy az egymásközötti forgalomban nem kell minden egyes kereskedelmi aktust külön szerződéssel szabályozni, mert szabályozza ezt a jogszokás. Peres ügyekben értékes szolgálatot tesznek ezen szabályok a bírónak, mert lehetővé teszik neki a számára idegen területen való eligazodást.


  
×