Bevezetés

Jelen munka a Nyugat elődjének és utódjának, az Osvát-féle Figyelőnek és Illyés Magyar Csillag-jának bibliográfiai feldolgozását nyújtja.

A Nyugat századunk első felének döntő súlyú irodalmi folyóirata nem előzmények nélkül lépett a porondra. Az a kör, Osvát és Ignotus vezetésével, amely részben szűknek, részben tágnak érezte "A Hét" kereteit, már a századforduló kezdete óta önálló lapalapítás gondolatával foglalkozott. A terv azonban csak 1905-ben válhatott valósággá, ekkor indult meg a Figyelő, Osvát Ernő szerkesztésében, mint havi folyóirat. Munkatársai között ott találjuk az első Nyugat-nemzedéket úgyszólván maradéktalanul. A folyóirat azonban, korában, anyagi fedezet elégtelensége miatt nem lehetett hosszú életű. Fenyő Miksa írja egyik levelében: "Kezdetben volt a Figyelő. Talán tudod, hogy csináltuk. Nyolcan álltunk össze és fizettünk személyenként 30 koronát s írtuk egy krajcár fizetés nélkül a lapot. (Jómagam egy harmadrészét a lapnak.)" (László Imre: A Nyugat kérdéséhez. Irodalomtörténet, 1954. 163. l.). A Figyelő 12 szám megjelenése után beszüntette a megjelenését.

A Figyelő megszűnése után két év telt el a Nyugat megindulásáig. Munkatársai a Nyugat körül tömörültek és szolgálták a magyar irodalom ügyét halálukig, vagy a lap megszűnéséig.

A Nyugat 1908-tól 1941-ig élt. Megszűnését a második világháború mindenben ellenséget kereső cenzúrája s az a sajtójogi rendelkezés okozta, hogy a kormányzat a lapengedélyt az engedélyes halálával megvonta. Ez történt a Nyugat esetében is. Babits halálával a Nyugat lapengedélye automatikusan megszűnt és a Nyugat 1941. augusztusi számával beszüntette megjelenését. A Nyugat írói köre azonban nem tudott belenyugodni a lap megszűnésébe s az írók ösztönzésére Illyés Gyula kért és kapott lapengedélyt. Ennek az alapján indult meg 1941 októberében a Nyugat utódja, a Magyar Csillag.

A Magyar Csillag programmját Schöpflin Aladár vázolta az első számban. A programm először is hódolat volt az előd, a Nyugat előtt. "Egy pásztortűz kialudt - írja Schöpflin - egy másik kigyulladt. Az, amelyik most gyullad ki, azzal a szent elszánással lobbant föl, hogy ugyanúgy fogja megvilágítani a magyar elméket és melegíteni a magyar szíveket. Úgy vagyunk meggyőződve, hogy erre a fényre és melegítésre szükség van, ma talán jobban, mint valaha."

A Magyar Csillag célkitűzéséhez híven világosított és melegített ugyan, fénye azonban nem tudta áttörni az országot fojtogató politika végzetes ködét, melege nem tudott minden szív kérgét felolvasztani. Nem egész három évi működés után a Magyar Csillag is megszűnt - megjelenésének 1944 áprilisában a németek magyarországi bevonulása vetett véget - és odakerült a Nyugat mellé, a magyar irodalom pantheonjába.

A Magyar Csillag első száma 1941 októberében jelent meg. Az engedély havi folyóiratra szólt és csak 1942. november 1-től sikerült a lapot kétheti megjelenésűvé átalakítani. Így az 1941. év három száma után az 1942 év 14 számot, az 1943. év 24 számot produkált. Az 1944. évi hetedik számmal szűnt meg a lap.

Jelen munka a Figyelő és a Magyar Csillag anyagát egy kötetben ugyan, de külön-külön dolgozza fel. Mindkét folyóiratnál külön adja az írói részt és külön a szakszerinti beosztást. A feldolgozás módszerére vonatkozólag a tartalomjegyzék nyújt bővebb útbaigazítást.

Az írói részben a szépirodalmi vonatkozású írásműveknél könnyebb tájékozódás céljából az írásmű címe után műfaji jellegét zárójelbe tett V = vers, N = novella, T = tárca, Sz = színmű megjelöléssel láttuk el. Ott, ahol a folyóirat egy éven belül két kötetben jelent meg, az évszám után a kötetet is jelezzük I, illetve II. megjelöléssel. Indokolttá tette ezt az is, hogy az egyes kötetekhez külön tartalomjegyzék késsült és a lapszámozás kötetenként újra kezdődik.