Bevezetés

A Vasárnapi Ujság a leghosszabb életű magyar képes hetilap. A szabadságharc bukása utáni abszolutizmus sötét esztendeinek egyikében, 1854-ben indult; első száma 1854. március 5-én látott napvilágot. A felelős szerkesztő tisztét Pákh Albert látta el, munkatársként Jókai Mór neve szerepelt a hetilapon. A kiadó a Landerer és Heckenast cég volt, 1855-től pedig csak Heckenast. A lap szerkesztésében és kiadásában 1863 végéig nem történt változás. 1864-ben Jókai neve lekerült a lapról és azt egyedül Pákh Albert jegyezte, mint felelős szerkesztő. 1867-ben, Pákh Albertnek az év elején történt elhunyta miatt a felelős szerkesztői tisztséget Nagy Miklós vette át, főmunkatársként pedig Szász Károly szerepelt. 1870-ben Szász Károly neve lekerült a lapról. A hetilap a bécsi világkiállításra való tekintettel 1873-ban két mellékletet adott: Az egyik a Bécsi Kiállítás (13 szám), 1-104-ig folyamatos lapszámozás (rövidítése a repertóriumban BKM), a másik a Képes Kiállítási Lapok (17 szám, 1-136-ig folyamatos lapszámozás), rövidítése a repertóriumban KKLM. 1874-ben a kiadást a Franklin Társulat vette át. 1895-ben a laphoz Regénytár címmel melléklap is társult, külön lapszámozással. (Rövidítése a repertóriumban RT.) 1905-ben, a 32. számmal Nagy Miklós megvált a folyóirattól; a szerkesztő tisztét Hoitsy Pál vállalta, míg főmunkatársként Mikszáth Kálmán szerepelt, egészen 1910-ben bekövetkezett haláláig. 1919-ben az évi 52 szám helyett mindössze 33 szám látott napvilágot; a folyóirat 1919. július 6. és 1919. október 19. között szünetelt. 1920-ban a lap hetilap jellege megszűnt s havi két ízben jelent meg. Ugyanez volt a helyzet (52 szám helyett 24 szám évente) a lap megszűnési évében, 1921-ben is. A lap írásban és képben hű tükre annak a hatvannyolc évnek, amelyet megjelenésével átfog. Munkatársai, cikkírói között ott találunk e korból minden jelesebb írót, tudóst és tudománynépszerűsítőt Arany Jánostól Kassák Lajosig, Herman Ottótól Eötvös Lórántig. A lap története több szakaszra osztható, de mindig magas színvonalat igyekezett tartani. Írásai és képanyaga a kor irodalmi, művészeti, tudományos és közéletének a megértéséhez nélkülözhetetlenek.

E repertórium a Vasárnapi Ujság teljes anyagát dolgozza fel (írásokat és képanyagot egyaránt), egyedül a szerkesztői üzenetek, a rejtvények és a hirdetések feldolgozását mellőztük. Ezek egyébként majdnem minden számban megtalálhatók.

A repertórium a Vasárnapi Ujság cikk- és képanyagát nyolc kötetben adja. Az I-II. kötetek a lap írásait a szerzők betűrendjében adják (I. kötet: A-K, II. kötet: L-Z) az egyes szerzők alatt az írások a megjelenés ideje szerint követik egymást. A tematikus részt a III-V. kötetek tartalmazzák; Itt már szerepel a nem is kis mennyiségű, szerző megnevezése nélküli anyag. Az anyag csoportosítása nagyjából az ETO rendszerét követi (III. kötet: ETO 0-7, IV. kötet: Szépirodalmi anyag, V. kötet: Irodalomtörténet, földrajz, életrajz, történelem). A képanyagot a VI-VIII. kötetek fogják össze; a VI. kötet az arcképeket, a VII. kötet a képzőművészeti képanyagot, a VIII. kötet pedig az egyéb (Kulturális élet - Politikai élet - Hadügy, háborúk - Természettudományok - Technika - Geographia, itineraria, topographia - Történelmi vonatkozású képanyag - Vegyes képanyag) képanyagot tartalmazza. A képanyagnál a cím után zárójelbe tett arab szám a címre vonatkozó képanyag mennyiségét jelzi. A képanyag egyes tematikáján belül a képek a címek betűrendjében követik egymást.

A szerzői részben (I-II. kötet) a szépirodalmi közleményeknél a cím után zárójelben, rövidítés formájában megadtuk a közlemény műfaját is. E rövidítések a következők: V = vers, E - elbeszélés, T = Tárca, Sz = színmű. A szerzői részben a fordítások úgy a szerző, mint a fordító alatt megtalálhatók.

Az egyes, kisebb híreket közlő rovatok (irodalom és művészet, közgazdaság, elemi csapások, halálozások stb.) csak sommásan szerepelnek; bontásuk és tételenkénti felvételük a repertórium anyagát többszörösére duzzasztotta volna. Így ez az anyag a repertóriumban közölt helyek alapján részleteikben csak magából a folyóiratból kutatható.

Az egyes kötetek részleges beosztását a tartalomjegyzék tünteti fel. Az I- II. kötethez azonban (A Vasárnapi Ujság írói A-K illetve L-Z) tartalomjegyzék nem készült.

A Vasárnapi Ujság fennállásának 69 éve alatt óriási tömegű írásművet és képanyagot produkált. E nyolc kötete repertórium maga is összesen 2350 lapra rúg. Remélem, hogy e munka nagyban elő fogja segíteni a jövőbeni kutatásokat s a Vasárnapi Ujság anyaga az eddiginél nagyobb mértékben fog felhasználásra kerülni.

Galambos Ferenc