
CÍMLAP
Besenyő János - Kiss-Álmos Péter - Resperger István
Szomália
TARTALOM, UTÓSZÓ
Tartalom
Földrajz
Földrajzi adottságok
Éghajlat
Domborzat
Terep járhatósága
Vízrajz
Növényzet
Állatvilág
Népesség
Alapadatok
Etnikai csoportok
Beszélt nyelvek
Vallás
Kormányzat és államigazgatás
Közigazgatás
Gazdaság
A gazdaság általános helyzete
Gazdasági mutatószámok
Mezőgazdaság
Halászat
Ipar
Kereskedelem és szolgáltatások
Infrastruktúra
Egészségügyi mutatók
Oktatás
Híradóhálózat
Utak és hidak
Légi szállítás, civil légi közlekedés
Kikötők és hajózás
Energiaellátás
Olajtermékek
Városi infrastruktúra
Vízellátás
Városi szemét és szennyvíz
Történelem
Gyarmati korszak
Függetlenség
Külföldi segítség
Az ogadeni háború
Si'Ad Barre bukása és a polgárháború
Szomália szétesése - Szomáliföld, Puntföld, Szomália
ENSZ béketeremtési kísérletek
Kísérletek a káosz megszüntetésére
Ki-kicsoda és mi micsoda Szomáliában
Átmeneti Szövetségi Kormány
Szomáli Nemzeti Hadsereg
Amisom
Milíciák
Klán milíciák
Hadurak magánhadseregei
Üzleti milíciák
Felekezeti milíciák
Vezető-ellenőrző rendszerek
Eszközök
Logisztika
Harci eljárások
Kalózok
Potenciális környezeti katasztrófa
Potenciális terrorista kapcsolatok
A nemzetközi közösség válasza
Kormánypárti erők és szervezetek
Hagyomány és egyetértés - Ahlu Sunna Wa'l-Jama'a
Rahanweyn Ellenállás Hadserege
Juba Völgyi Szövetség
Kormányellenes erők és szervezetek
Az Al-Shabaab
Szövetség Szomália Újrafelszabadításáért
Al-Ittihad Al-Islami - Iszlám Unió (Aiai)
Al-Qaeda
Hizb Ul-Islam (Iszlám Párt)
Iszlám Front
Mu'Askar Ras Kamboni
Mu'Askar Anole
Hadurak
Szomália, 2010. január
Felhasznált irodalom
Szerző megjelölése nélküli dokumentumok
Internet források
Utószó
Szomáliában a politikai és biztonsági helyzet nagyon gyorsan - ha nem is
egyik napról a másikra, de egyik hétről a másikra biztosan - változhat.
Jelen tanulmány lezárása idején (2010.01.25.) az Átmeneti Szövetségi
Kormány hatalma nagyon korlátozott területen, mindössze Mogadishu néhány
négyzetkilométerén érvényesül. A kormány olyan gyenge, hogy e kis területet
is csak a 4,000 ugandai és burundi "békefenntartó" katona segítségével
képes megtartani. Fegyveres erejét néhány ezer gyengén kiképzett katona,
valamint a szövetséges klán-milíciák jelentik. A TFG egyetlen előnye a
többi fegyveres szervezettel szemben, hogy egy szuverén állam elismert
kormányaként nemzetközi legitimitást és támogatást élvez - de ennek
Szomália eddig kevés hasznát látta. A legnagyobb fegyveres erő (és
következésképp a legnagyobb politikai erő is) a három politikai-katonai
szövetség: a szalafista Harakat al-Shabaab Mujahideen, az ugyancsak
szalafista Hizb ul-Islam és a szufi Ahlu Sunna Wal-Jama'a kezében van.
A három mozgalom közül jelenleg a legerősebb a Harakat al-Shabaab
Mujahideen, amely uralja Dél-Szomáliát. A mozgalom többször hangoztatott
célja, hogy a gyarmati korszakból örökölt határokat eltörli, megvalósítja
Szomáliföld függetlenségét és Puntföld autonómiáját, és valamennyi szomálit
egyesíti egy olyan fundamentalista iszlám államban, mely a saríja
előírásait követi. Ez utóbbi célját az uralma alatti területeken már
nagyrészt megvalósította - puritán, szalafista rend uralkodik, és saríja
bíróságok működnek, melyek brutálisan kegyetlen büntetéseket szabnak ki
(nyilvános csonkítás és kivégzések, megkövezés). Valószínűleg azonban
problémákat okoz a jövőben az al-Shabaabnak az, hogy a szalafista irányzat
idegen a szomáli társadalomtól.
Közép-Szomáliában, a Hiiraan és Galgadud régiókban az al-Shabaab folyamatos
harcokat vív az Ahlu Sunna Wal-Jama'a szervezet milíciája ellen. E
harcokban taktikai szövetségese a Hizb ul-Islam - ugyanakkor a két
szalafista szervezet Dél-Szomáliában keményen rivalizál egymással. A
szalafista szervezetek elleni harchoz Ahlu Sunna Wal-Jama'a Szomáliföldtől
és Puntföldtől kért támogatást, mondván, hogy ha az al-Shabaab elfoglalja
Galgudud régiót, a következő állomás a Mudug régió lesz, ahonnan támadni
fogják mind Szomáliföldet, mind Puntföldet.
Akár sikerrel jár az al-Shabaab a közeljövőben, akár nem, a nemzetközi
dzsihád egyik célját már megvalósította. Létrehozott egy jókora földrajzi
területet, ahol - mint korábban Afganisztánban - a dzsihád csoportjai
szabadon működhetnek, és amely más országok elleni támadások biztos
támaszpontjaként szolgálhat. E problémát egy szalafista Nagy-Szomáli
Emirátus megvalósítása nagyságrendekkel növelné.
...