
CÍMLAP
Vidék- és falukép a változó időben
TARTALOM, FÜLSZÖVEG
Tartalom
A kötet szerzői
Kovách Imre: A múlt és a jelen vidékképe
1. Horváth Gergely Krisztián: "A táplálásnak státusához tartozók". A korai statisztika vidékképe
2. Eőry Gabriella: A Millennium korszaka
3. Kiss László: "A népi mozgalom" parasztképe
4. Csurgó Bernadett - Nagy Kalamász Ildikó - Székely Katalin Angéla: A városi kultúra faluképei
5. Csurgó Bernadett: Építészek és falvak 1945-1996
6. Nagy Kalamász Ildikó: A dolgozó parasztság
7. Csurgó Bernadett - Kiss László: A Kádár-kor
8. Csurgó Bernadett: A 20. századi miniszterelnökök programbeszédei
9. Csurgó Bernadett: Parlamenti viták a rendszerváltás után. Részletek a parlamenti naplókból
10. Kiss László: Vidékmeghatározási viták az ezredfordulón
11. Gál Nikoletta: A vidéki turizmus
12. Hack József - Kiss László: A médiák faluképe
Fülszöveg
Ez a kötet tematikus válogatást tartalmaz a magyar vidékkel kapcsolatos
szövegekből és képekből. Nem a hagyományos módokon készült és nem követi
a szöveggyűjtemények, tanulmánykötetek, képalbumok összeállításait. A
korábban már publikált, szerkesztett szemelvények mellett a parlamenti
élőbeszéd, a televíziós műsorok, a falusi turizmus szórólapjainak és
reklámkiadványainak, a propaganda céljait szolgáló diafilmeknek vagy a
plakátoknak, falvédőknek a részletei is szerepelnek az egyes fejezetekben,
mert a kötet elkészítésével az volt a célunk, hogy bemutassuk a vidék
képekben és különböző szövegekben létező megjelenítéseinek sokoldalúságát.
A szövegeket és képeket a 19. század közepétől napjainkig terjedő
időszakból válogattuk. A válogatás újdonsága, hogy az értelmezést, a
szövegek közötti sokszálú összefüggések felfedezését az olvasóra bízza.
Nem ad útmutatást a bemutatott vidékmegjelenítések keletkezésének a
körülményeiről, mert az olvasókat interaktív olvasásra és tanulmányozásra
szeretné ösztönözni.
A vidéki imázs, tehát a vidék képi és szöveges megjelenítése a kívülálló
városiak produktuma. Beavatkozás mindabba, amit a vidék jelent. Befolyásolja
a hatalmi döntéseket; a fejlesztési források szétosztását; a vidékiek
önazonosítását és önképét; a falvak, mezővárosok és lakóik képviseletét a
kultúra legkülönbözőbb területein. Alkalmas eszköze a vidékiek verbális és
szimbolikus alárendelésének, ami kifejezi, megerősíti a valós társadalmi
alávetettséget - kevesebb eséllyel és gyakorisággal az előnyöket -, és
részt vesz azok előállításában.
A kötet forrásmunka a vidék, a történelem, a posztmodern kulturális
folyamatok, a hatalmi viszonyok iránt érdeklődők, a médiaszakértők és a
vidékfejlesztés szereplői számára, amelyet az oktatásban és a tervezésben
is hasznosítani lehet.