Tétel adatlapja

CÍMLAP

Vidék- és falukép a változó időben

TARTALOM, FÜLSZÖVEG



Tartalom

A kötet szerzői

Kovách Imre: A múlt és a jelen vidékképe
1. Horváth Gergely Krisztián: "A táplálásnak státusához tartozók". A korai statisztika vidékképe
2. Eőry Gabriella: A Millennium korszaka
3. Kiss László: "A népi mozgalom" parasztképe
4. Csurgó Bernadett - Nagy Kalamász Ildikó - Székely Katalin Angéla: A városi kultúra faluképei
5. Csurgó Bernadett: Építészek és falvak 1945-1996
6. Nagy Kalamász Ildikó: A dolgozó parasztság
7. Csurgó Bernadett - Kiss László: A Kádár-kor
8. Csurgó Bernadett: A 20. századi miniszterelnökök programbeszédei
9. Csurgó Bernadett: Parlamenti viták a rendszerváltás után. Részletek a parlamenti naplókból
10. Kiss László: Vidékmeghatározási viták az ezredfordulón
11. Gál Nikoletta: A vidéki turizmus
12. Hack József - Kiss László: A médiák faluképe


Fülszöveg

Ez a kötet tematikus válogatást tartalmaz a magyar vidékkel kapcsolatos szövegekből és képekből. Nem a hagyományos módokon készült és nem követi a szöveggyűjtemények, tanulmánykötetek, képalbumok összeállításait. A korábban már publikált, szerkesztett szemelvények mellett a parlamenti élőbeszéd, a televíziós műsorok, a falusi turizmus szórólapjainak és reklámkiadványainak, a propaganda céljait szolgáló diafilmeknek vagy a plakátoknak, falvédőknek a részletei is szerepelnek az egyes fejezetekben, mert a kötet elkészítésével az volt a célunk, hogy bemutassuk a vidék képekben és különböző szövegekben létező megjelenítéseinek sokoldalúságát.

A szövegeket és képeket a 19. század közepétől napjainkig terjedő időszakból válogattuk. A válogatás újdonsága, hogy az értelmezést, a szövegek közötti sokszálú összefüggések felfedezését az olvasóra bízza. Nem ad útmutatást a bemutatott vidékmegjelenítések keletkezésének a körülményeiről, mert az olvasókat interaktív olvasásra és tanulmányozásra szeretné ösztönözni.

A vidéki imázs, tehát a vidék képi és szöveges megjelenítése a kívülálló városiak produktuma. Beavatkozás mindabba, amit a vidék jelent. Befolyásolja a hatalmi döntéseket; a fejlesztési források szétosztását; a vidékiek önazonosítását és önképét; a falvak, mezővárosok és lakóik képviseletét a kultúra legkülönbözőbb területein. Alkalmas eszköze a vidékiek verbális és szimbolikus alárendelésének, ami kifejezi, megerősíti a valós társadalmi alávetettséget - kevesebb eséllyel és gyakorisággal az előnyöket -, és részt vesz azok előállításában.

A kötet forrásmunka a vidék, a történelem, a posztmodern kulturális folyamatok, a hatalmi viszonyok iránt érdeklődők, a médiaszakértők és a vidékfejlesztés szereplői számára, amelyet az oktatásban és a tervezésben is hasznosítani lehet.


  
×