Rapos Nóra [et al.]
Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója
TARTALOM, FÜLSZÖVEGTartalom
Bevezető1. Egy kutatás-fejlesztés margójára - szempontok a koncepció megismeréséhez
1.1. Miért ismét egy új koncepció?
1.2. Hogyan alakult ki az adaptív-elfogadó iskola koncepciója?
1.3. Szempontok az olvasáshoz
2. A koncepció néhány általános jellemzője
2.1. Értékek mentén szerveződő koncepció
2.2. Az értékválasztás előzményei
2.3. Az értékdimenziók
2.4. Adaptív utak
3. Az iskola és a tanulók identitása
3.1. Az identitás mint értéktelített kulcsfogalom
3.2. Az intézményi identitás
3.3. A tanulók identitása
4. Az adaptivitás
4.1. Változás és reflexió
4.2. Változás és tanulás/innováció
4.3. Reflexió és tanulás/innováció
5. A tanulásközpontúság
5.1. Amit a szociokonstruktivista tanuláselméletektől tanultunk
5.2. Amit a személyre szabott tanulás koncepciójából tanultunk
5.3. Amit az iskoláktól tanultunk a tanulásközpontúságról
6. A közösségiség, kapcsolati háló
6.1. Az iskola mint közösség
6.2. Az etikai, demokratikus közösség
6.3. A tanuló közösség
6.4. Az iskola a helyi és a szélesebb társadalmi környezetben
7. A kategóriák megkérdőjelezése
7.1. Különbségek és egyéni sajátosságok
7.2. Az inkluzív szemlélet
8. Az adaptív-elfogadó iskola lehetséges jövője - az iskolahálózat
8.1. A hálózat a szakmai támogatás eredményes formája
8.2. Az iskolahálózatok kialakulásának okai és útja
9. Zárógondolatok a továbblépéshez
9.1. Szempontok az összegzéshez
9.2. Adaptív-elfogadó iskola az egyes szereplők nézőpontjából
Irodalom
A koncepció kidolgozásában részt vállaló kollégák
Mellékletek
Fülszöveg
A könyv, amit a kezében tart az Olvasó, a változó, átalakuló iskoláról szól, amelyet számos kihívás ér a 21. században: olyan iskolákról írunk, amelyek válaszolni akarnak e kihívásokra, valamint az ő gyakorlatukban és a korszerű elméletekben egyaránt gyökerező koncepcióról, amely segíthet a válaszadásban. Hogyan válhat egy iskola adaptív, elfogadó intézménnyé? És legfőképp: miért váljon azzá? - erre kerestük a választ abban a kétéves kutatásban, mely bár lezárult, de az eredményeként megszülető elméleti koncepció nem lezárt: inkább továbbgondolandó.
A koncepcióhoz kapcsolódó gyakorlati példáink, történeteink hősei maguk az iskolák, amelyek különböző fejlődési utakat járnak be, és gondolkodni mernek olyan kérdésekről, amelyekről ritkán szoktunk: a tanulóról és tanulásról, adaptivitásról és identitásról, közösségről és hálózatokról, kategóriákról és inklúzióról. Bízunk benne, hogy az iskola ügye iránt elkötelezett olvasók is velünk tartanak a bátor kérdésfelvetés és válaszkeresés útján.