Bevezetés

A magyar jövő titka: a többmunka és a többtermelés. Boldogulásunk alapjait magunknak kell lerakni minden erő latbavetésével, minden izom megfeszítésével. Az évtizedes mulasztásokat, amelyeket természettől adott gazdag kincseink, kihasználatlan, hatalmas energiaforrásaink parlagon hevertetésével elkövettünk, most, amikor egyesegyedül az összes erők munkába állításával biztosíthatjuk az ország gazdasági érvényesülését és felvirágzását, sorra jóvá kell tennünk. Abban a nagy munkában, amellyel az ezeréves Magyarországot akarjuk a háború megpróbáltatásaiból poraiból élemedett Phönixként a megújhodás útjára vezetni, nem nélkülözhetjük a nemzeti erő egyetlen atomját sem.

Ez a cél kell, hogy áthassa s vezérelje gazdasági életünk minden munkását. S ha ez a cél nemcsak lobbanó lelkesedést érlel, hanem komoly s kitartó munkára fogja serkenteni a nagyokat s a kicsinyeket, az erőset s a gyengét, akkor nem kell a jövőjét félteni ez istenáldotta földnek, mely méhében, rónaságaiban és fenséges bérceiben mindenütt a boldogulás eszközeinek gazdag tárházát őrzi nemzetének.

Nincs az a kezdeményezés, nincs az a kicsiny vállalkozás, mely e nagy cél szolgálatában ne bírna jelentőséggel és ne hozhatna nagy eredményeket, ha a pillanatnyi nehézségekkel szemben meg nem torpanó alkotási vágy s áldozatkész kitartás fűti. Példát statuáló tanubizonyságát szolgáltatja ennek épen e könyv tartalma, amely feltárva az erdélyi nagy kincs: a földgáz hasznosításának hosszú vajudását, megismerteti az olvasóval egy aránylag igen kicsiny vállalkozásnak: a Kisküküllővármegyei Földgáz Részvénytársaságnak rövid ötesztendei munkásságát, mely a kezdet nehézségeit legyűrve, utat tört a földgázkérdés országos megoldásához és egész gazdasági életünkre kiható jelentőségű, nagyszabású alkotások alapját teremtette meg.

E sorok írója figyelemmel kísérte a földgáz hasznosítására irányuló törekvések minden mozzanatát, s mint aki már kora ifjúságában az erdélyi magyarság lelkében élő olthatatlan ábrándokhoz fűzte a magyar jövőről alkotott ideáljait, türelmetlen aggodalommal szemlélte a földgáz megoldását célzó akciók kudarcát s a nagy felfedezés mámorában támadt lelkesedés ellanyhulását. Erdélyi hazarészünket járva s megismerve egyfelől népének tengernyi baját s küzdelmét, másfelől hegyeinek s völgyeinek rengeteg, parlagon heverő kincsét, megértettem: mit jelent Erdélynek a földgáz, ez a hatalmas energia, amelynek munkába fogásához fűzte kincsei hasznosításának, a román vámháborúval tönkretett ipara újraéledésének, városai fejlődésének s vagyonosodásának minden reményét. S megértettem: mily gyötrődéssel kellett hogy nézze Erdély lakossága éveken keresztül a földgázkérdés vajudását.

...

Ez a munka példát statuál s eredményeivel egyetemben mintaképen kell, hogy álljon előttünk épen ma, hogy mindenek lássák: mily magasságokba emelkedhetik s mily szolgálatokat tehet a nemzetnek minden vállalkozás, melyet komoly kitartás, céltudatosság, tisztult üzleti szellem s a közérdek szempontjai vezérelnek.

Ezért örömmel vállalkoztam arra, hogy megírjam a Kisküküllővármegyei Földgáz Részvénytársaság eddigi munkásságának történetét.

Budapest, 1917. december 22.
Bizony László.