Tartalom

Bevezető

Ezek a gondolatok csak szikrák. A gondolat kipattanó pici, fényes villanásai, melyek felfelé szállnak az éj sötétjébe, s eltűnnek. Ha nem ilyen rövid villanások lennének, hanem hosszabb gondolat-nyelvek, akkor az láng lenne, s ha láng lenne az már tűz lenne, s akkor megvilágítaná az éjszakát, s az éji égboltot is, fénye felérne a csillagokig. Ehhez még táplálnom kell a szikráimat. a "Lassan haladunk, a szűk kanyonban hallgatva még sosem hallott érdekességeket. Csak egy keskeny sáv látszik az ég ragyogó kékjéből. Árnyékok és fények különös játékát nézi az ember. Mintha az óriások országában járnánk, s apró törpék lennénk a magas kőfalak mellett. Idelenn, embermagasságban még mindig hűvös van, s mély tónusúak az árnyékok, aztán ahogy felfelé tekintünk, nyílnak ki a színek, mint a virágszirmok, sárgán és vörhenyesen tündökölve.