A szövegösszefüggés elméleti és gyakorlati megközelítési módjai
Diszkusszió
Tartalom
ElőszóSKUTTA FRANCISKA: Összefüggés-hordozók jellemzése elbeszélő szövegekben
KISS SÁNDOR: A szövegösszefüggés sajátosságai lírai szövegekben
CSŰRY ISTVÁN: A szövegösszefüggést jelölő/jelző elemek a társalgásban és a monologális szövegekben
NAGY ANDREA: Szövegszerűtlenség a szövegszerűségben. Szövegösszefüggés-hordozók nem prototipikus párbeszédes szövegben
BODA ISTVÁN KÁROLY - PORKOLÁB JUDIT: Adalékok a hipertext és a szövegszerűség kapcsolatához
DOBI EDIT: A bekezdésnyi szöveg textualitásáról
HAASE ZSÓFIA: A névmás mint indirekt anafora
FURKÓ BÁLINT PÉTER: A diskurzusjelölők funkcionális spektruma angol nyelvű forgatókönyvekben. Az angol of course és a magyar persze kontrasztív elemzése
Officina Textologica 17. Abstract
Előszó
E kötet szerzői egyéni szempontokat érvényesítve a szöveg globális jelentésszerkezetét vagy a szövegjelentés valamely jelenségét vizsgálják. A poliglottia és az integráló törekvés - az Officina Textologica köré szerveződő eddigi szövegkutatás jellemzői - ezekben a tanulmányokban sem csak az egyéni megközelítésmódok révén érvényesülnek, hanem azáltal is, hogy angol, német, francia nyelvű korpuszok vizsgálatával válik lehetővé a jelentésszerveződés összevető megközelítése.
A tanulmányok témáik érvényességi köre szerint követik egymást: az egy-egy szövegműfaj, -típus, -forma jellemzőit általános értelemben bemutatókat követik azok, amelyek a szöveg jelentésszerveződésének valamely sajátosságára vagy jelenségére összpontosítanak.
...