---

Tartalom

Madéfalvi veszedelem

I. A Mária-kultusz pedagógiai jelentősége

II. Pál Gábor igazgató 30 éves jubileuma

III. Tanári kar

IV. Előadott tananyag
1. Rendes tantárgyak.
2. Rendkívüli tantárgyak.

V. Irásbeli dolgozatok tételei

VI. Tanszerek gyarapodása
1. Könyvtárak.
2. Szertárak.

VII. Egyesületek élete
1. Mária-társulat.
2. Önképzőkör.
3. Kiránduló Egyesület.

VIII. A tanév lefolyása

IX. Az ifjúság érdemsorozata

X. Statisztikai táblázatok
1. A tanulás eredményének tárgy- és osztályonkint való áttekintése számokban.
2. A tanulás eredményének tárgy- és osztályonkint való áttekintése százalékokban.
3. Tanulmányi és erkölcsi tekintetben általában.
4. Illetőség szerint való áttekintés.
5. A tanulók általános áttekintése.
6. Életkor és lakás szerinti áttekintés.

XI. Jótékonyság

XII. Szeminárium és internátus
1. Szeminárium.
2. Felvétel a szemináriumba.
3. Internátus.
4. Az internátusban lakó növendékek névsora.
5. Felvétel az internátusba.

XIII. Szükséges tudnivalók

XIV. Érettségi vizsgálatok

---

Előszó

Csik vármegye törvényhatósága 1905. október 8-án fényes ünnepéllyel avatta fel a Madéfalván lemészárolt székely vértanuk sirja fölé állitott emléket s ezzel a kegyeletes tényével lerótta háláját a vértanuk iránt. Illő dolog, hogy a madéfalvi veszedelem okaival és lefolyásával a székely tanuló ifjuság s maga a nagy közönség is kellőképen megismerkedjek s méltányolni tudja azoknak emlékét, kik a két éven át folytatott bujtogatásnak s az ősi székely alkotmány védelmének lettek ártatlan áldozatai.

E gyászos veszedelem leirásához a körülményekhez képest elég adattal rendelkezem. Legtöbbet szolgáltatott a Csik vármegye levéltára, sajnos azonban, hogy Háromszék vármegye levéltárának e korbeli része még rendezetlen s azért csak a Székely Nemzeti Muzeum levéltárában találtam pár adatot. Sepsiszentgyörgy városának levéltárában semmi adat nincs. Az egykoruak közül felhasználtam Losteiner Lénárd Szent Ferenczrendi atyának feljegyzéseit, ki a madéfalvi veszedelem idején Esztelneken tartózkodott s szemtanuk vallomása alapján több értékes dolgot jegyzett fel Chronologia és a Szent Ferencrend erdélyi tartományának története c. munkáiban, melyeket kéziratban a csiksomlyói rendházban őriznek; Benkő József adalékait, Transsilvania II. kötetének függelékében (Supplementum) és Heidendorf Konrád Mihály önéletrajzának ide vonatkozó részét;) Heidendorf a madéfalvi veszedelem után kiszállott Roth-féle bizottság jegyzője volt.

A Siculicidium forrása sok ideig Losteiner volt Ennek Chronologiájában levő anyagkészletet először Nagy Imre csiksomlyói gimn. tanár forditotta le magyarra 1861-ben. Történelmi adatok a vitéz székely nemzet életéből cim alatt. Érdemesnek találjuk a forditó előszavából idézni a bekezdő részt. "Három év mulva száz éve annak, hogy a "Siculicidium", népnyelvén: a madéfalvi veszedelemmel a székely nemzet ősi alkotmánya, egyenlő nemzeti szabadsága eltemettetett és a nemzet egy részére a rendes katonáskodás felerőszakoltatott volt. Azon bátor és nemes elszántsággal folytatott küzdelem, melyet itt a jobb sorsra érdemes székelyek vivtanak ős alkotmányuk mellett a veszedelem gyászos napjáig; azon halhatatlan emlékü egyének, kik e nemes küzdelemben kitüntek s tisztán ragyogó érdemekkel diszlenek: nincsenek még átadva az olvasó nagy közönségnek. A történelem komoly muzsája mindeddig, még hallgatott róluk, költő nem énekelte meg őket; csak a nagyanyák meséltek koronként ajkaikon csüngő, piros és izmos kis unokáiknak a hagyomány utján élő népmondákból; a nagyszerü katasztrofáról, Zöld Péter papról, Boros Istvánról, Ambrus Ferencről stb." Azután méltatja Losteiner érdemeit, ki e történetet feljegyezte s igy fejezi be a lelkes hangu Előszót: "Napjainkban mind inkább fokozódik a vonzalom és érdek nemzeti történelmünk iránt, s midőn én jelen történelmi adatokat a nyilvánosságnak átadnám: annál biztosabb remény táplál a lehető legnagyobb kelendőségre, mivel ennek összes jövedelmét, a nyomtatási költségek levonásával azon emlékoszlop felállitására szántam, melynek nemzeti nagy halottjaink sirhalmát kell, hogy jelölje s dicső emlékeiket örökitse a következendő százados évi nagy naptól - 1864. január 7-től fogva - ha előbb nem, hogy Rákos mezején ne járjon senki el hideg, részvétlen kebellel)

Az idő közelget s addig nemzetnek saját történelmével ismeretesnek kell lennie. Lehetnek most és ezután is, kiknek érdekével járna, hogy tovább is hallgassunk és a néma kolostor falai közt őriztessük nemzeti nagy kincsünket a nagy közönség elöl elzárva; hanem az ilyeneknek komolyan és egyszerüen csak annyit mondhatunk, hogy az eddigi hallgatás és halogatás is sok volt; mert azóta nagyot haladt az idő hátrányunkra, sokban - mindenben mondhatni - el vagyunk maradva s kimondhatlan szükségünk van az ily magasztos tettek s ily dicső multaknak történelmi leckéinél az okulásra. Csak nem tehetjük azt bárki kedvéért is, hogy az Olt vizén száraz lábbal ha keresztül kellene menni: partján lábainkat mindaddig lógassuk, mig a Tarkőből jövő Olt vize mind lehalad s medre kiszárad".

Losteiner adatait dolgozta fel D. Orbán Gyula is egy kis füzetben, melyet a gyüjtő-ivekhez mellékeltek, midőn a madéfalvi emlék céljára a gyüjtést megkezdették.

A székely határőrség felállitásával s a madéfalvi veszedelemmel foglalkozik gróf Teleki Domokos "A székely határőrség története" c. munkában, melyet Szabó Károly adott ki 1877-ben a Franklin Társulatnál Budapesten. - Részletesen a Csik vármegyei s a bécsi hadi levéltár adatai alapján Dr. Szádeczky Lajos irta meg. A székely határőrség szervezése és a madéfalvi veszedelem" cim alatt. Ő is ismeri a Csik vármegyei levéltárban levő következő munkát: "Deductio genuina rerum occasione erectionis militiae nationalis in sedibus Siculicis Csik, Gyergyó et Kászon a mense junio anno 1762. actarum", de csak pár fontosabb adatát használja fel. Én e müvet, melynek szerzője Kováts Tamás, a szék aljegyzője, részletesen felhasználtam, mert a csiki állapotokat 1762-től kezdve nagy alapossággal rajzolja. Még csak azt jegyzem meg, hogy egyes csiki családok leveles ládáiban tett kutatásaim még eddig nem vezettek kellő sikerre.

---