Bródy Sándor
Rejtelmek
"Igy esett aztán, hogy bár bizonyos voltam kora halálomban, ámbár ugy éreztem, hogy már is meg vagyok halva, mégis: teli, de teli voltam forró szerelmi vágygyal és egész lényemet állandóan teleárasztotta és megfeszitette egy fenséges, szinte tragikus hit, az, hogy egy nagy, nagy, soha még nem érzett ... szerelem előtt állok."
2014-08-28
ZIP verziók
ZIPMegtekinthető verziók
HTML URL: https://mek.oszk.hu/13200/13231 URN: http://nbn.urn.hu/N2L?urn:nbn:hu-129602Látogatások: 3 871