Marton Klára
Az afgán menekültközösség integrációja
TARTALOM, UTÓSZÓTartalom
Az afgán menekültközösség integrációjaA menekültkérdés Magyarországon
Az afgán menekültközösség
A dolgozat konkrét kutatási témái
Forrásmunkák és módszerek
Bibliográfia
Afgán gyerekek közöttünk
Az afgán közösség
Út az iskoláig Afganisztánban
Az iskola itthon és otthon
Az iskolán kívüli nevelés
Viselkedési szabályok
Magyar hagyomány - afgán hagyomány
Az afgán lányok helyzete
A párválasztás
Afgán vagy magyar?
Miben gyökereznek a különbségek?
Afgán esküvő
Identitás - többes tükörben. Utószó /A.Gergely András/
Az MTA PTI Etnoregionális Kutatóközpontja Dokumentum-füzeteinek tartalmi ismertetője
Utószó
Marton Klára írásai - merthogy válogatás* ez a Szerző nagyobb munkáiból, angol írásait és másutt publikált dolgozatait most nem véve ide - a hazai "menekültügy" és a kulturális antropológiai terepkutatás egy sajátos, korai vetületét mutatják föl. Az antropológiai terepmunka módszereinek a saját társadalom kutatásában, s így a kisebbségi csoportkultúrákban is jelen lévő kérdései nemigen térnek el az etnicitás-elemzés nemzetközi mintázataitól. Hacsak abban nem, hogy minden "terep", más szóval minden kiemelt, kutatásra és megismerésre érdemesített közösség valamiképpen más, máshogyan él, mást hisz és eszik, máshogy temet és esküszik, másképpen élteti kapcsolatait csoportközi viszonyok szempontjából és megint másképp a "külvilággal", amely amúgy választott, kényszerű vagy önként vállalt közösségi közege is a saját kultúrának. Marton Klára a már elvégzett (vagy legalább elindult) hazai kutatások - muszlimok, bolgárok, zsidók, németek, szlovákok, cigányok, dél-amerikaiak, románok, erdélyiek, szerbek, kurdok s részben kínaiak helyzetfeltárásai - között új szempontú áttekintést ad. Nem csupán témaválasztásával, hanem részint komplexitásával (ami a létmód elemeinek, a gyerekek nevelési körülményeit és eszményeit tekintve is nóvum), részint pedig a nyelvhez való viszony, a közvetítő angol szerepe, a létezésre és ezen belül a nők szerepére fókuszált érdeklődés tekintet-irányát követve. Jó és fontos aspektusok ezek, számos egyéb munkából súlyosan hiányzóak, s Marton által részletezésbe menően ezúton is pótoltak. Kutatását követő új vizsgálódások már nem is igen kerülhetik meg, hogy a létmód és függésrendek korszakos kérdései között a kutatók napjainkat követő generációi ne kövessék a felmutatott értékek ebben a kontextusban megformált alapkérdéseit.
...