---

Tartalom

Előszó
Bevezetés

Első fejezet. Nagy könyvtáraink
  Az egyes könyvtárak ismertetése
  A nagy könyvtáraknál alkalmazott könyvtárnokok, könyvtári tisztek stb.
  A nagy könyvtárak állapota táblázatokban

Második fejezet. Magyarország közkönyvtárai
  Első csoport: Nyilvános könyvtárak
   Egyes könyvtárak ismertetése
   Táblázatok
  Második csoport: Hatósági könyvtárak
   Egyes könyvtárak ismertetése
   Táblázatok
  Harmadik csoport: Tanintézeti könyvtárak
   Egyes könyvtárak ismertetése
   Táblázatok
  Negyedik csoport: Egyházi hatóságok könyvtárai
   Egyes könyvtárak ismertetése
   Táblázatok
  Ötödik csoport: Egyesületek és társulatok könyvtárai
   Egyes könyvtárak ismertetése
   Táblázatok
  Hatodik csoport: Kölcsön könyvtárak
   Egyes könyvtárak ismertetése
   Táblázatok
  Közkönyvtárak általános adatai

Harmadik fejezet. Magán könyvtárak
   Egyes könyvtárak ismertetése
   Táblázatok

Negyedik fejezet. A könyvtárak berendezése, gyarapitása és kezelése

Ötödik fejezet. A magyarországi könyvtárak megoszlása

Hatodik befejező fejezet

---

Előszó

Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal csakhamar müködése megkezdése után, kulturállapotunkat jellemző több más tervezet mellett, elhatározta a könyvtárstatisztika létesitését is, jól tudván, hogy a könyvtáraknak, a közmüvelődés e fontos segédeszközeinek, ismerete kulturállapotaink megitélésénél mily nagy jelentőségü. A könyvtárstatisztikai felvételre azonban csak 1885-ben került a sor s ennek a felvételnek eredményét mutatjuk be a jelen műben.

Az eredmény a könyvtárstatisztika természeténél fogva, különösen a magánkönyvtárakra vonatkozólag, nem lehet oly pontos s minden egyes részletekben megbizható, mint azt ma más sokkal fejlettebb fokon levő statisztikai ágaknál megvárhatjuk. Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal azonban, mint azt jelen mű bevezetésében kimutatjuk, megtett minden lehetőt, hogy a felvétel lehetőleg teljes s legalább tájékoztató legyen s az eredmény feldolgozásában arra igyekezett, hogy ugy az egyes könyvtárakról, mint azok kulturális jelentőségéről, a mennyire a beérkezett adatok s az eddigi irodalmi kutatások megengedték, tiszta képet nyujtson. Jelen dolgozatunk adatokat nyujt közel harmadfélezer hazai könyvtárról, melyekben összesen nyolczadfél milliónál több könyv őriztetik, s ezenkivül mintegy 400 bármily tekintetben figyelemreméltó könyvtárról a táblázatokban foglalt adatokon kivül jellemző ismertetéseket közöl. Ezek az eredmények, az első felvétel nehézségét tekintetbe véve, teljesen elegendők arra, hogy hazai könyvtárainak állapotáról tájékoztató képet nyerjünk s a külföldi hason felvételek eredményeivel összehasonlitva elmondhassuk, hogy Magyarország könyvtárakat illetőleg aránylag a müvelt világ gazdagabb s minden esetre figyelemre méltó országai közé tartozik.

Megemlitem végül, hogy a jelen mű készitője mellett, technikai munkák végzésével, Dr. Barsi József és Broughton Adorján segédkeztek.

Budapesten, 1886. deczember hóban.
Keleti Károly

---