---

Tartalom

Előszó

R. Várkonyi Ágnes: Bethlen Gábor jelenléte Európában

Politikai érdekek - Külkapcsolatok - Diplomácia

Cziráki Zsuzsanna: Erdély szerepe Melchior Klesl fennmaradt írásos véleményeiben 1611-1616 között
Papp Sándor: Bethlen Gábor ismeretlen hadjárati terve II. Ferdinánd és a katolikus Európa ellen
Zarnóczki Áron: Angol követjelentések Bethlen Gábor első hadjáratáról és a nikolsburgi békekötésről (1619-1622)
Kármán Gábor: Külföldi diplomaták Bethlen Gábor szolgálatában
Szabó Péter: Bethlen Gábor követjárásokkal kapcsolatos filozófiája és reprezentációja 1628 táján

Híráramlás - Propaganda - Imázs

Kees Teszelszky: Magyarország és Erdély képe Németalföldön a Bocskai-felkelés és Bethlen Gábor hadjáratai idején 1604-1626
G. Etényi Nóra: Politika és publicisztikai kontextus: Bethlen Gábor a Német-római Birodalomban kiadott nyomtatványokban (1619-1622)
Varsányi Krisztina: Bethlen Gábor királlyá választása a korabeli német nyelvű nyomtatott sajtóműfajokban
Almási Gábor: Bethlen és a törökösség kérdése a korabeli propagandában és politikában

Rövidítésjegyzék
Névmutató
English abstracts

---

Előszó

Bethlen Gábor széleskörű külpolitikai tájékozódása történészgenerációk
számára jelentett közismert tényt: már a 19. században megindult tudományos
történetírás leszögezte, hogy diplomatái Európa legmesszebbi szögleteibe
is eljutottak, és ezzel Erdély fejedelmei közül is kimagasló ismertséggel
büszkélkedhetett az európai közvéleményben. Az elmúlt tíz-tizenöt
évben mindazonáltal újabb szempontok merültek fel Bethlen Gábor európai
beágyazottságának vizsgálatában, amelyet kiválóan illusztrál a borítón
látható metszet is.
A Pfalzi Frigyes társaságában, Pozsony környékén lovagló Bethlen képe
egy amszterdami metsző műhelyéből került ki, híven dokumentálva a távoli
Hollandia érdeklődését a Habsburgok ellen szövetkező két új, protestáns
király együttműködése iránt. A kép azonban ugyanígy jelzi a recepció
határait: ugyanis az erdélyi fejedelem egyébként meglehetősen kevéssé
egyéni vonásokkal megrajzolt portréja felett a "Gabriel Battor" név
olvasható. A fejedelem téves azonosítása egyrészt jelzi, hogy a számos
csatornán keresztül áramló hírekben torzulásokkal kell számolnunk. Másrészt
híven mutatja azt, hogy az információk értelmezése szelektíven történt, a
kontextus által meghatározott módon, politikai érdekek mentén: a holland
metszők számára sokkal fontosabb volt annak a jó hírnek a terjesztése, hogy
a velük szemben is ellenséges Habsburgok hátában két újonnan megválasztott
protestáns király összefogott, mint az uralkodók valós kiléte.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Középkori és Kora Újkori Magyar
Történeti Tanszékén R. Várkonyi Ágnes vezetésével működő, NK 81948. számú
OTKA-kutatócsoport, amely a "Magyarország a kora újkori Európában" nevet
viseli, éppen ennek a komplexitásnak a vizsgálatát vállalta, amely az
ország kora újkori európai jelenlétét jellemezte. A három különböző hatalom
alatt élő Magyarország diplomáciai és szellemi kapcsolatainak feltárása
mellett a projekt célul tűzte ki az Európa államaiban a magyarokról,
illetve az országról kialakult kép, valamint ennek a magyar elit önképével,
illetve annak az Európa felé propagált tényezőivel való összefüggésének
elemzését.

Bethlen Gábor hatalomra jutásának 400. évfordulója, amelynek emlékezetére
2013-ban és a korábbi években több tudományos esemény szerveződött, kiváló
lehetőséget nyújtott arra, hogy a fenti célkitűzések megvalósítását a
kutatócsoport munkatársai egy jól körüljárható, meghatározott témán, a
fejedelem és Európa viszonyán vizsgálják - és a készülő kötetbe meghívjanak
hasonló kérdések iránt érdeklődő más történészeket is. A projekt
célkitűzéseinek megfelelően a tanulmánygyűjtemény két részre oszlik:
egyrészt a lehető legszélesebb kontextus bevonásával vizsgálja a tényleges
külpolitikai cselekvést befolyásoló tényezőket; másrészt elemzi a
harmincéves háború kezdeti szakasza elsődleges jelentőségű szereplőjének
számító erdélyi fejedelemről szóló európai tudást meghatározó szempontokat.
A Bethlen Gábort európai kapcsolatrendszerében vizsgáló könyv a kutatócsoport
első tanulmányköteteként lát napvilágot.

Budapest-Groningen, 2013. szeptember 14.
A szerkesztők

---