Monitor, 1999
TARTALOM, BEVEZETÉSTartalom
Bevezetés (Szivós Péter-Tóth István György)1. A társadalom szerkezete, főbb jellemzők
1.1. Jövedelmek és fogyasztási csoport
1.2. Előrejutás a társadalmi ranglétrán: egy magyarázat-kísérlet (Tóth István György)
1.3. A háztartások jövedelmi szerkezete, egyenlőtlenségek, szegénység és jóléti támogatások (Medgyesi Márton-Szivós Péter-Tóth István György)
1.4. A munkakeresés jellemzői
2. Fogyasztás
2.1. A háztartások fogyasztása, kiadásai (Medgyesi Márton-Szivós Péter)
2.2. Kulturális fogyasztás (Róbert Péter)
2.3. Média fogyasztás (F. Varga Noémi)
2.4. Üdülések, nyaralások (Blaskó Zsuzsa)
2.5. Ár és minőség-érzékenység (Sik Endre)
3. Megtakarítás, vagyon
3.1. A háztartások megtakarítása (Szivós Péter-Medgyesi Márton)
3.2. A magánnyugdíj-pénztárak tagsága (Janky Béla)
3.3. A háztartások vagyoni helyzete (Bukodi Erzsébet)
4. Társas kapcsolatok és attitűdök
4.1. Szubjektív anyagi helyzet és vonatkoztatási csoportok (Sági Matild)
4.2. A bizalmas kapcsolatokról (Albert Fruzsina-Dávid Beáta)
4.3. Politika, vallás (Gábos András)
F.1. Az adatfelvételről (Csizér Kata)
F.2. Az adatfelvétel jellemzői és amit a jövedelemszámításról tudni kell
Bevezetés
A Háztartás Monitor vizsgálatot a TÁRKI ebben az évben másodszor végezte el. Ez a kutatás abba a sorozatba illeszkedik, ami a kilencvenes években végig igyekezett nyomon követni a magyar társadalom jövedelmi, munkaerőpiaci és egyéb változásait. Ez a kutatás sok tekintetben a Magyar Háztartás Panel vizsgálat folytatása, egy alapvető különbség viszont van. A Monitor kutatás keresztmetszeti vizsgálat, nem ad lehetőséget longitudinális elemzésekre. Minden évben más és más háztartások kerülnek be a mintába.
A vizsgálat a háztartás egészére és a háztartás felnőtt tagjaira irányul. A kutatás a háztartás demográfiai adatainak, lakás jellemzőinek, a háztartástagok jövedelmi, képzettségi, foglalkozási adatainak feltérképezése mellett részletesen sorra veszi a háztartások megélhetési jellemzőit, kiadásait, vagyonának alakulását is. Nagy hangsúlyt helyeztünk olyan életmódot jellemző információk megszerzésére is, mint a kultúra fogyasztása, a szabadidő eltöltése. Vizsgáltuk továbbá az elégedettséget, a gazdasági várakozásokat és bizonyos vásárlási és megtakarítási attitűdöket is. Ebben az évben a korábbiakhoz képest nagyobb hangsúlyt helyeztünk a normák, értékek, vélemények és a gazdálkodási magatartás összefüggéseinek vizsgálatára.
A kutatás módszerei is hasonlóak a korábbi vizsgálatoknál megismertekhez. A megkérdezett 2024 háztartás, a többlépcsős rétegzett mintavételnek köszönhetően reprezentálja a magyarországi nem intézeti háztartásokat. Az adatfelvétel 1999. április-májusban zajlott, amit azért kell hangsúlyozni, mert amikor 1999-ről írunk a kötetben az ennek az évnek tavaszát jelenti. Az elemzésekben használt jövedelmek alatt vagy a felvételt megelőző 12 hónap jövedelmei, vagy 1999. márciusi jövedelmek értendőek.
Az a tény, hogy ezévi vizsgálatunkra 1999 tavaszán került sor, lehetőséget biztosít számunkra, hogy kutatásunkat akár egyfajta társadalmi leltárnak is tekinthessük. Tavaly egyébként, amikor a Monitor vizsgálat legutóbbi jelentését a Társadalmi tény-képet bemutattuk, pontosan azt emeltük ki, hogy az elkövetkező években megpróbáljuk nyomon követni a fejleményeket, megvizsgáljuk, mi változik egy-egy év elteltével a jövedelemeloszlásban, a munkaerőpiaci helyzetben, a társadalmi szerkezetben és az attitűdökben.
Tanulmányaink között ebben az évben ismét nagyobb szerepet kapnak azok a vizsgálatok, amelyek az adott problémát többváltozós elemzés segítségével dolgozzák fel. Erre egyfelől azért került sor, mert a kutatók érezhetően egy kicsit tovább szerettek volna lépni az elemzések módszertani karakterének kifinomultabbá tétele irányába, másfelől pedig ahogy azt az utóbbi években már jeleztük, hogy a magyar társadalom túljutott azon a szakaszon, amikor a rendszerváltás nagy társadalmi folyamatai egyes társadalmi indikátorokban egyik évről a másikra nagy változásokat okoztak, így a leírás mellett, az okok keresésére is nagyobb hangsúlyt fektetünk. Annak, hogy oksági elemzéseket végezzünk, a jövőben méginkább növekedni fog a jelentősége. Ebben a Monitor sorozatban ugyanis szeretnénk az események egyszerű nyomon követésén túl mélyebb elemzéseket is végezni, olyanokat, amikkel a történések hátterét is jobban meg tudjuk magyarázni.
Idén a társadalom szerkezetére vonatkozó leíró modelljeink is tovább finomodtak. Egy korábban elkezdett munka folytatásaként e kötet egyik meghatározó tanulmányának szerzői fogyasztási és életstílus csoportok képzése segítségével újabb kísérletet tesznek a társadalmi szerkezet megrajzolására. Ezen kívül számos olyan tanulmány található a kötetben, amelyek viszonylag bonyolultabb matematikai-statisztika eljárásokat használnak a vizsgált változók közötti összefüggések bemutatására. Mindazonáltal a szerzők és a szerkesztők is törekedtek arra, hogy mindezt közérthető módon világos és szabatos fogalmazással tárják az olvasók elé.
Ami a fontosabb eredményeket illeti: adataink szerint a munkaerőpiac az elmúlt egy évben jelentős változásokat nem mutatott. Az a folyamat, ami a gazdaság visszaesésekor a foglalkoztatottság csökkenését eredményezte, néhány évvel ezelőtt megállt, de a gazdasági növekedés a munkaerőpiac jelentős felpezsdülését eddig még nem hozta meg.
A jövedelmi egyenlőtlenségek valamelyest tovább nőttek, elsősorban a legfelső jövedelmi csoportok (a 9. és a 10. jövedelmi decilis) helyzete javult. A jövedelmek szóródását jelző mutatók továbbra is azt jelzik, hogy elsősorban a piacon szerezhető jövedelmek határozzák meg az egyenlőtlenségek mértékét, amelyet azonban az állami újraelosztás eszközrendszere valamelyest tompít.
Az elmúlt évben sajnálatos módon jelentősen nőtt a gyermekek körében a szegénység, miközben összességében a szegénységi ráták a hibahatárt közelítő mértékben nőttek. A gyermekek szegénységének növekedésére valószínűleg az ad magyarázatot, hogy 1998-ban intézményi szempontból vákuum volt. A családtámogatások korábbi években történt erőteljes leépítése következtében relatíve megnőtt azoknak az aránya, akik kimaradtak, vagy kisebb mértékben részesedtek az anyasági támogatásokból. Ezt a folyamatot erősítette az is, hogy a családi pótlék érdemben már hosszú évek óta nem nőtt, reálértékben csökkent, az anyasági támogatások visszaállítása pedig 1998 folyamán és 1999-ben is csak a jövőre vonatkozó ígéret maradt. Ami történt, az a gyermekek után járó adókedvezmények kiterjesztése volt, ez viszont a legalacsonyabb jövedelmű csoportokat nem érintette.
Az elmúlt években többször találtuk szembe magunkat azzal a kérdéssel, hogy vajon mitől lehet az, hogy miközben bizonyos társadalmi csoportok abszolút vagy relatív helyzete javul, azonközben a gazdaság jövőbeni alakulásával, vagy az egyéni helyzettel kapcsolatos vélemények, várakozások pesszimizmust vagy csak kismértékű javulást mutatnak. Kötetünk egyik tanulmánya most éppen erre keresi a magyarázatot. Ebből az derül ki, hogy a társadalom különböző csoportjai más és más referenciacsoportokhoz viszonyítják a saját helyzetüket: a szegények a saját környezetükből indulnak ki, a középrétegek inkább a társadalmi átlaghoz vagy saját korábbi helyzetükhöz viszonyítanak, míg a legfelsőbb társadalmi csoportok alapvetően a nyugati fogyasztási mintákat tekintik példának. Úgy tűnik, hogy amint valakinek a helyzete, anyagi pozíciója javul, nagy valószínűséggel a referenciacsoportja is megváltozik.
Már tavaly, amikor először végeztünk keresztmetszeti vizsgálatot a korábbi évek paneljai után, szembesülnünk kellett azzal a problémával, hogy egy teljesen új minta esetében nagyobb lesz azoknak az aránya, akik vagy a kérdőív egészére, vagy a kérdőív egy részére vonatkozóan megtagadják a választ. Ezt igyekeztünk különféle kérdőív szerkesztési újítások segítségével minimalizálni. Mindazonáltal a legkényesebb területen, a jövedelmek esetében most is imputálásra, a hiányzó adatok becslésen alapuló visszapótlására volt szükségünk. Mindezek miatt a kötet egyes elemzéseinek során az adatok értelmezése különös gondosságot igényel. E kötet végén az adatfelvétel sajátosságainak ismertetését követően részletesen leírjuk az imputálás procedúráját is.
A kutatás pénzügyi hátterét kutatási szerződések biztosították, amelyeket megrendelőinkkel (Szociális és Családügyi Minisztérium, Magyar Nemzeti Bank, Állami Pénztárfelügyelet, Központi Statisztikai Hivatal, Országos Rádió és Televízió Tanács Műsorszolgáltatási Alapja) és egy magáncég (OTP Bank Rt.) kötöttünk. A kötet a KSH segítségével készült el annyi példányban, hogy azt a szélesebb szakmai közvélemény megismerhesse, ezért külön köszönetet mondunk. Partnereink és támogatóink segítségét ezúton is köszönjük, az olvasóknak pedig jó olvasást kívánunk.