---

Tartalom

Köszönetnyilvánítás

I. Bevezetés

1. Kitekintés a japán joggal kapcsolatos eddigi magyarországi kutatásokra

II. Jogtörténeti és jogelméleti áttekintés
1. Történelmi előzmények - kezdetektől a Meiji-fordulatig
1.1. Japán keletkezése és a klasszikus korszak
1.2. Feudális Japán
1.3. A belső béke és külső elzártság időszaka
2. Jogelméleti tényezők
2.1. A japán társadalom alapvető jellegzetességei
2.2. A hagyományos jogfelfogás
2.3. A jogfelfogást befolyásoló tényezők a Meiji-fordulatot követően
2.4. A jogfelfogás a második világháborút követően
3. A japán jogrendszer helye a világban

III. Meiji császár és alkotmánya
1. A Meiji-fordulat előzményei és jelentősége
1.1. A kikötők megnyitása és az egyenlőtlen szerződések megkötése
1.2. Kiválni Ázsiából és európaivá válni
2. A Meiji-alkotmány (Meiji-kempō) születése
2.1. Az Iwakura-misszió
2.2. Az alkotmány megalkotásának előzményei és körülményei
3. A Meiji-alkotmány vizsgálata
3.1. A Meiji-alkotmány szerkezete
3.2. A Meiji-alkotmány fogadtatása a 'civilizált' világban
3.3. A tennō-rendszer (Tennōsei) - a császárra vonatkozó rendelkezések
3.4. A kormányzati rendszer kiépülése
3.5. A Meiji-parlament (teikoku-gikai)
3.6. Igazságszolgáltatás a Meiji-korban
3.7. "Alapjogvédelem" és a Meiji-alkotmány
4. A militarizmus térnyerése - a felemelkedő nagyhatalom
5. A Taisho-demokrácia korszaka
5.1. Kabinetkormányzás átmeneti bevezetése
5.2. Választójogi reform
5.3. A Taisho-korszak külpolitikai mérlege: befolyás- és gyarmatszerzés
6. A Meiji-alkotmány próbája: a Shōwa-korszak első harmada (1926-1945)
6.1. A demokrácia fokozatos felszámolása
6.2. A második világháborúban való japán részvétel vázlata
6.3. Hirohito császár és a háborús felelősség kérdése

IV. Megszállás és alkotmányozás
1. A béke alkotmánya
1.1. Az alkotmány születése
1.2. Az alkotmány kihirdetéséhez vezető út
2. Az alkotmány főbb jellemzői
2.1. Az alkotmány szerkezete
2.2. A békeklauzula: pacifizmus és ENSZ-szerepvállalás
2.3. Alkotmánymódosítás
3. A tennō (császár) és az új alkotmány
3.1. A tennō mint jelkép (shōchō)
3.2. A tennō hatáskörének vizsgálata
3.3. A tennō hatásköreinek alapjogi összefüggései
4. A kormányzati rendszer
4.1. A kormány hatásköre
4.2. Helyi önkormányzatok
5. Parlament (kokkai)
5.1. A parlament a második világháború után
5.2. A parlament két kamarája közötti kapcsolat
5.3. A parlament működése
5.4. A törvényalkotás menete
6. Alapvető jogok
7. Bírósági szervezet
7.1. A Legfelső Bíróság (saikō-saibansho) és az alsóbíróságok
7.2. Az igazságszolgáltatás működésének sajátosságai

V. Összehasonlító alkotmányelemzés
1. Keletkezés körülményei
1.1. A Meiji-alkotmány
1.2. A Shōwa-alkotmány
2. A külföldi jogi hatás vizsgálata
2.1. Porosz hatás a Meiji-korban
2.2. Az amerikai hatás elsődlegessége: "MacArthur alkotmánya"?
3. A császár (tennō) jogállása
4. Pacifizmus és annak nemzetközi jogi aspektusai

VI. Zárszó helyett

Válogatott japán szakkifejezések
Bibliográfia
Összefoglaló kötetek
Tanulmányok, folyóiratcikkek
Bírósági határozatok
Jogszabályok, gyűjtemények, jelentések

---

Bevezetés

A japán társadalom és jogrendszer vizsgálata során nem lehet megkerülni azt a tényt, hogy az elmúlt másfél évszázadban végbement nyugati típusú modernizáció ellenére is az írott törvények betűje és a ténylegesen érvényesülő szabályok közötti távolság csak nagyon fokozatosan csökken. Másként megfogalmazva: a normarendszerek hierarchiájában a japán szokások és a hagyományok gyakran a törvényekkel azonos ranggal bírnak, és nemcsak a magánjog világában, hanem amint az alábbiakban kifejtésre kerül, olykor még a közjog, az alkotmányjog terrénumában is.

Szokás és hagyomány. Ezek fényében még kevésbé egyszerű tudományos kalandra vállalkozik az, aki a japán jogrendszer, jelen esetben az alkotmánytörténet esetében kíván kiérlelt eredményekre jutni. Az élő jog fogalma Japánban tehát gyakran az írott jogszabályok történeti, teleologikus, sőt kiterjesztő értelmezésének szükségességét vonja magával. Bizonyos esetekben azt is mondhatnánk, hogy egy első látásra contra legem eljárás mögött valójában egy világháború előtti időszakban alkalmazott szabály követését tapasztalhatjuk, amely szokásként és hagyományként oly mélyen beépült a társadalom tudatába, hogy pusztán jogszabályváltozás útján nem lehetett felülírni.

E rövid felvezetés is indokolja talán, miért is kell egy alkotmánytörténeti munka során is általános történeti, illetve jogelméleti kérdéseket is vizsgálni a kötet elején: bemutatni miért is idegenkednek a jogi normáktól Japánban, illetve miként is kényszerült Japán a modern jogrendszerek tanulmányozására, illetve átvételére. E körben foglalkozunk tehát azon általános jogelméleti-történeti kérdésekkel, amelyek részben előzményei a Meiji-korszaknak, azonban több tekintetben mind a mai napig meghatározzák a japán emberek jogi gondolkodását. E fejezetben érintünk olyan alapvető kérdéseket, mint a giri vagy a régi ház-rendszer az ún. ie szerepe.

A kötet elsősorban alkotmánytörténeti vizsgálódáson keresztül mutatja be a japán demokrácia születését és annak legfontosabb alkotmányos ismertetőjegyeit. Úgy érzem hiánypótló alkotás ez a mű, hiszen a hazai kortárs jog-, illetve alkotmánytörténeti kutatások tekintetében egyedülálló a témaválasztása. 'Új vizeken' járva azonban nemcsak a feltáratlanságból fakadó lehetőségekkel találkoztam, hanem azzal a dilemmával is, hogy milyen tengelyre fűzzem fel az alábbi - egyszerűnek tűnő - kérdésemet: miként valósult meg a népszuverenitás Japánban és milyen sajátságokkal?

...

---