---

Tartalom

Összefoglaló

1. Bevezetés

2. A nemzetközi vándorlás típusai és adatforrások

3. A kivándorlás okai

4. Nagyságrend, statisztikai jellemzők
4.1. Az ingázás nagyságrendje és hatása az aggregált munkapiaci mutatókra
4.2. Az ingázók részletes jellemzői

5. A kivándorlás hatása a makrogazdasági mutatókra
5.1. A kivándorlás hatása a bérekre
5.2. A kivándorlás hatásai a többi makrogazdasági mutatóra

6. Következtetések

FÜGGELÉK

Felhasznált irodalom

---

Összefoglaló

Elemzésünkben a Magyarországról való kivándorlás munkapiaci és egyéb gazdasági hatásaival foglalkozunk. A kivándorlók létszáma 2008 óta a korábbi trendnél jóval gyorsabban növekszik, ezért fontos, hogy megvizsgáljuk, milyen következményei lehetnek a magasabb mobilitásnak a gazdaságban. Elsősorban a bérekre gyakorolt hatásokat járjuk körbe, amelyhez a termelékenységi hatások áttekintése is elengedhetetlen. Ehhez ismernünk kell a kivándorlók részletes jellemzőit. A rendelkezésünkre álló adatbázis csak a külföldön dolgozók egy részéről, az ingázókról tartalmaz információkat, ezért részletesen e csoport leírásával foglalkozunk. Azt találjuk, hogy a külföldre ingázás elsősorban a középfokú végzettségű szakképesítéssel rendelkezők, valamint az építőiparban és a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás ágazatban dolgozók körében növekszik. Kor szerinti csoportosításban a fiatalabb korosztályok dominálnak. Az ingázók egyedi jellemzőiből arra következtetünk, hogy a kivándorlás növekedésében a ciklikus okok szerepe jelentős lehetett. A kivándorlás bérekre, termelékenységre, növekedésre és fenntarthatóságra gyakorolt hatásainak egyenlegét egyelőre nehéz megvonni, ezek részben attól függnek, hogy a kivándorlás üteme a jövőben hogyan alakul, illetve milyen mértékben térnek vissza a külföldön dolgozók a hazai munkapiacra.

---