---

Tartalom

ELŐSZÓ

I. ÁLTALÁNOS RÉSZ.

I. fejezet. A beszélő szerv bonctana és élettana.
II. fejezet. A beszédhangok élettana. - Az összefüggő beszéd élettana.
III. fejezet. A beszéd technikája. - A szónokolás alapfeltételei. - A beszédhang hygienéje.
IV. fejezet. Általános beszédfejlődéstan.
V. fejezet. Az egyéni beszédfejlődés.
VI. fejezet. A beszédzavarok beosztása.

II. RÉSZLETES RÉSZ.

A) Gyermekkori beszédzavarok. (Beszédhibák.)

VII. fejezet. A gyermeki beszéd veszélyei, s ezek okai.
VIII. fejezet. A siketnémaság.
IX. fejezet. A hallónémaság.
X. fejezet. A fajlagos dadogás (hebegés) kóroktana.
XI. fejezet. A fajlagos dadogás tünettana.
XII. fejezet. A fajlagos dadogás beosztása, kórismézése, kórjóslata.
XIII. fejezet. A fajlagos dadogás gyógyítása.
XIV. fejezet. A pöszebeszéd.
XV. fejezet. A hadarás.
XVI. fejezet. A gyermekkorban leggyakrabban előforduló beszédhibák statistikája
XVII. fejezet. Beszédhibás gyermekek felvétele.

B) Az idegrendszer bántalmai kapcsán fellépő beszédzavarok.

XVIII. fejezet. Az agykérgi beszédzavarok. - Aphasia.
XIX. fejezet. A hysteriás beszédzavarok. - Neurastheniás beszédzavarok. - A traumás neurosisok kapcsán fellépő beszédzavarok.
XX. fejezet. Epilepsiás beszédzavarok. - Migränes aphasia. - Choreás beszédzavarok.
XXI. fejezet. A maladie des tics és kapcsolatos beszédzavarok. (Gilles de la Tourette-féle betegség.)
XXII. fejezet. A nyúltvelői (bulbáris) beszéd. - Sokfoltú gerincvelőkeményedés beszédzavarai. - Függelék: a széles beszéd.
XXIII. fejezet. A hülyék, gyengeelméjüek, gyengetehetségüek beszédzavarai.
XXIV. fejezet. Elmebetegek beszédzavarai.

Tárgymutató

---

Előszó

Az iskolaorvosok és egészségtan-tanárok cursusán, valamint azon képesítő tanfolyamokon, melyeket paedagogusok és gyógypaedagogusok részére tartok, évek óta adom elő a beszédzavarok kór- és gyógytanát.

Ezen előadásaim képezték alapját jelen munkálatomnak.

Ennek megírásánál két cél lebegett szemem előtt. Az egyik az, hogy tankönyvet bocsássak hallgatóim rendelkezésére, a másik pedig, hogy lehetőleg a kérdésnek tisztán orvosi oldalát is felkaroljam.

E célok szemmeltartása mellett osztottam be a tárgyalandó anyagot három részre.

Az első, általános rész a beszéd létrejöttének bonctani, élettani és fejlődési adatait tartalmazza, melyek a laikus, valamint az orvosi közönséget is érdeklik.

A második, részletes résznek, első fele a gyermekkori beszédzavarokat tárgyalja. Ez főleg a tanítóság és szülők részére iródott. Második fele az idegrendszer megbetegedéseivel kapcsolatos beszédzavarokról szól és inkább az orvosokat érdeklő rész.

Igyekeztem tárgyamat lehetőleg kimeríteni és a beszédet összes vonatkozásaiban tárgyalni.

Tudom, hogy munkám, mint első ily irányú kisérlet, sok tekintetben hézagos, de azt hiszem, hogy a gyakorlati életnek a tárgyat érintő kérdéseit lehetőleg felöleltem.

Minden fejezetet irodalmi jegyzékkel láttam el, hogy az, aki egyes kérdésekben még részletesebb felvilágosításokat kiván nyerni, ehhez az útbaigazítást megtalálja.

Náray Szabó Sándor dr. ministeri tanácsos úr, a magyar tudományos gyógypaedagogia megteremtője, volt az, ki mint első buzdított könyvem megírására.

Fogadja érte hálás köszönetemet.

Úgy ő, mint tisztelt olvasóim sziveskedjenek munkám hézagait a kezdet nehézségeinek betudni.

Budapest, 1906 február havában.

Sarbó Artur.

---