---

Tartalom

ELSŐ KÖTET: AMERIKA

Előszó
Első fejezet: Amerika általában
Második fejezet: Az északamerikai sarkvidék
Harmadik fejezet: Az északamerikai angol terület
Negyedik fejezet: Újfundland és Labrador
Ötödik fejezet: Alaszka és az Aleuta szigetek
Hatodik fejezet: Az Amerikai Egyesült-Államok földje
Hetedik fejezet: Az Amerikai Egyesült-Államok népe
Nyolczadik fejezet: Az Egyesült-Államok jelen állapota
Kilenczedik fejezet: Az Egyesült-Államok nagy városai
Tizedik fejezet: Az Unio államai
Tizenegyedik fejezet: Mexikó
Tizenkettedik fejezet: A középamerikai köztársaságok
Tizenharmadik fejezet: Nyugat-India
Tizennegyedik fejezet: Délamerika északi része (Colombia, Venezuela és a Guyanák)
Tizenötödik fejezet: Az Andes vidéke (Ecuador, Peru, Bolivia és Chile)
Tizenhatodik fejezet: Brazilia
Tizenhetedik fejezet: La Plata államok
Tizennyolczadik fejezet: Az Atlanti Oczeán és a déli jeges tenger

MÁSODIK KÖTET: AFRIKA

Első fejezet: Afrika általában
Második fejezet: Egyptom
Harmadik fejezet: Afrika északi része
Negyedik fejezet: A Szahara
Ötödik fejezet: Szudán
Hatodik fejezet: Eritrea és Abesszinia
Hetedik fejezet: A guineai öböl környéke
Nyolczadik fejezet: A Kongo állam
Kilenczedik fejezet: Brit-Keletafrika
Tizedik fejezet: Német-Keletafrika
Tizenegyedik fejezet: Portugál-Kelet-Afrika
Tizenkettedik fejezet: Zambezia
Tizenharmadik fejezet: Angola
Tizennegyedik fejezet: Német-Délnyugat-Afrika
Tizenötödik fejezet: A Búr államok
Tizenhatodik fejezet: Fokföld és Natál
Tizenhetedik fejezet: Madagaszkár
Tizennyolczadik fejezet: Afrika szigetei

HARMADIK KÖTET: ÁZSIA ÉS AUSZTRÁLIA

ÁZSIA

Első fejezet: Ázsia általában
Második fejezet: Kisázsia
Harmadik fejezet: Örményország
Negyedik fejezet: Sziria és Mezopotámia
Ötödik fejezet: Arábia
Hatodik fejezet: Irán
Hetedik fejezet: Kaukázus
Nyolczadik fejezet: Orosz Középázsia
Kilenczedik fejezet: Szibiria
Tizedik fejezet: Japán és Korea
Tizenegyedik fejezet: A khinai birodalom
Tizenkettedik fejezet: Keletindia
Tizenharmadik fejezet: Hátsóindia
Tizennegyedik fejezet: Ausztrálázsia

AUSZTRÁLIA

Első fejezet: Ausztrália és Oczeánia
Második fejezet: Ausztrália kontinens
Harmadik fejezet: Uj-Zéland
Negyedik fejezet: U-Guinea
Ötödik fejezet: A Melanéz szigetcsoport
Hatodik fejezet: Mikronézia
Hetedik fejezet: Polinézia

NEGYEDIK KÖTET: EURÓPA

Első fejezet: Európa általában
Második fejezet: A Pirénei félsziget
Harmadik fejezet: Francziaország
Negyedik fejezet: Nagy-Britannia
Ötödik fejezet: Belgium és Németalföld
Hatodik fejezet: Németország
Hetedik fejezet: Svájcz
Nyolczadik fejezet: Olaszország
Kilenczedik fejezet: Ausztria
Tizedik fejezet: A Balkán államok
Tizenegyedik fejezet: Európai Törökország
Tizenkettedik fejezet: Görögország
Tizenharmadik fejezet: Európai Oroszország
Tizennegyedik fejezet: A finnek és rokonaik
Tizenötödik fejezet : Észak-Európa
Tizenhatodik fejezet: A sarkvidék

ÖTÖDIK KÖTET: MAGYARORSZÁG

Első fejezet: Magyarország földje és népe
Második fejezet: Hegyek és vizek
Harmadik fejezet: Éghajlat
Negyedik fejezet: Növényvilág. Mezőgazdaság
Ötödik fejezet: Állatvilág
Hatodik fejezet: Magyarország néprajza
Hetedik fejezet: Alkotmány és közigazgatás
Nyolczadik fejezet: Közgazdaság. Közoktatás. Irodalom és művészet
Kilenczedik fejezet: A Duna Dévénytől Budapestig
Tizedik fejezet: Budapest
Tizenegyedik fejezet: A Duna-Tisza köze
Tizenkettedik fejezet: Dunántúl
Tizenharmadik fejezet: Az Északnyugati Felvidék
Tizennegyedik fejezet: Az Északkeleti Felföld
Tizenötödik fejezet: A Nagy-Alföld keleti része
Tizenhatodik fejezet: A Bihar-hegység és vidéke
Tizenhetedik fejezet: A Délvidék vagy a Tisza-Maros köze
Tizennyolczadik fejezet: Erdélyi részek. A Székelyföld
Tizenkilenczedik fejezet: Horvát-Szlavonország
Huszadik fejezet: Fiume

---

Előszó

Tizenöt éve mult, midőn a hasonczimü mű, mely hazai irodalmunkban az első nagyobb szabásu népszerü földrajzi munka volt, ugyanezen czég kiadásában három vaskos kötetben megjelent. Akkor e mű Hellwald Frigyes német földrajzi iró hason irányu munkájának átdolgozásaként jelöltetett meg s jelentékeny részben valóban az is volt. Az első két kötetet dr. Toldy László, az utolsó harmadikat alulirott készítették s az uttörő vállalathoz a rendszeres magyar földrajzi irodalom megalkotója, dr. Hunfalvy János egyetemi tanár irt előszót.

A jelen uj kiadás nem a régi átdolgozása többé, hanem egészen uj munka, melynek Hellwald Frigyes művével csak történeti összefüggése van s igy a német iró nevét sem viselheti többé czimében.

Teljesen megokolt ez a változtatás, ha csak egy pillantást vetünk is az első kiadás megjelenése óta lefolyt 15 év alatt történt eseményekre, a mennyiben azok a föld felületének politikai megoszlására, valamint a földrajzi és népismei tudományok fejlődésére vonatkoznak. Nem nagyítás azt állítanunk, hogy mind a három szempontból oly gyökeres átalakulások történtek ezen aránylag rövid idő alatt, melyek még egy nem szakképzett, de általános müveltséggel biró közönség igényeihez alkalmazott műnél is csak a teljes átdolgozást engedik meg, nem pedig kisebb-nagyobb pótlásokat és javításokat.

Leginkább ismeretes minden művelt egyén előtt az a sok változás, mely 15 év alatt a föld felületén a politikai s közlekedésügyi állapotokban történt. A jelen mű első kiadásának megjelenésekor Afrikának nagyobb része még teljesen ismeretlen volt s területének legalább háromnegyed részében az európaiak még nem foglaltak szilárd állást. Ma Afrika felfedezése nagyjában befejezett tény, bensejének számos pontján élénk európai telepek keletkeztek s az európai nemzetek nagyobb része, köztök a régebben gyarmati politikától tartózkodó németek és olaszok is, uj országokat alapítottak. Hasonlókép európai nemzetek uralma alá jutottak a Csendes tenger eddig ugynevezett gazdátlan szigetcsoportjai. Ázsiában és Amerikában, sőt Európa délkeleti részén is jelentékeny uj politikai viszonyok létesültek. Még nagyobb az átalakulás a közlekedési viszonyokban. A tenger alatti táviró huzalok hálózata ma már az északi sarkvidék kivételével az egész földgömböt körül övedzi, a világposta-egylet mesés gyorsasággal kapcsolja össze az egymással oly távol eső nemzeteket, a 70-es években még páratlan csodának tartott Pacific vasut mintájára Amerika különböző részeiben uj nagy transkontinentalis vasutak keletkeztek, sőt a mult években megkezdték az első nagy ázsiai vasutvonal építését az eddig oly elzárt Szibirián keresztül. Afrika bensejében a nagy tavakon és a hatalmas folyókon, melyeket pár évtizeddel ezelőtt még névleg is alig ismertek, ma rendes gőzhajóközlekedés van, Középázsia sivatagjain vasut és posta közvetítik a forgalmat s még Tibetbe, az elzárkózottság példabeszédszerű mintaországába is el tudott jutni az európai kutatásvágy és tudományszomj.

Kétségtelen továbbá, hogy ez a kutatásvágy az utolsó 15 év alatt sokkal nagyobb körben terjedt el, mint bármikor hasonló időszak alatt. Amerika felfedezésének lázas koráig kell visszatekintenünk, hogy csak némileg hasonló képet nyerjünk ahhoz, a mi a földrajz és népisme érdekében mai nap történik. Stanley, Nansen, Bonvalot s mások utazásai nem egyes kiváltságos osztályok érdeklődéseinek tárgyai többé, a napi sajtó s egyesületek foglalkoznak a tudományos földrajzi utazások kérdésével. Napról-napra szaporodnak a földrajzi társaságok s mindenik versenyez a másikkal, hogy tudományos kutató utazások, kiállítások, előadások, kongresszusok s más eszközök által terjessze a földrajzi s népismei adatokat, melyek ujabban az iskolákban is otthonasabbakká váltak. Az irodalmi művek közt elég Reclus óriási 19 vaskos kötetből álló s épen most befejezett munkájára utalunk, hogy a földrajzi ismeretek népszerüségét s a gothai tudósok által kiadott "Geographisches Jahrbuch" gazdag tartalmára, hogy a szaktudomány fejlődését példával megvilágosítsuk. Valóban ma, midőn a napi sajtó a háboruk, gyarmatosítások s utazások leirásával, - az olcsó térképek s képes utiművek ezrei, a fényképek s kiállítások s mindenek felett a közlekedési eszközök bámulatosan gyors fejlődése a szó szoros értelmében napról-napra terjesztik a földrajzi ismereteket s azokat oly népszerűekké teszik, hogy már egy Frary a középiskolai tananyag középpontjául épen a földrajzot akarja választani, ma elmondhatjuk, hogy még a legjobb mű is, mely másfél évtizeddel ezelőtt jelent meg, elavult s a térképek szintoly rövid idő alatt részben használhatlanokká lettek.

Teljesen jogosult tehát, ha "A Föld és Népei" czimű vállalatunknak jelen második kiadását egészen ujjonnan irtuk, ugy, hogy az az első kiadással csak történelmileg függ össze. Az ismeretek gyors haladására tekintettel a régi kiadás második kötetét, mely különben is aránytalan megoszlásban Ázsiát, Afrikát és Ausztráliát együtt tartalmazta, ketté osztottuk ugy, hogy Afrika külön kötetet alkosson. Hasonlókép a harmadik kötetből kivettük s külön kötetben fogjuk tárgyalni Magyarországot, mint azt olvasóink jogosan elvárhatják. Az uj mű tehát három kötet helyett öt kötetből fog állani s igy a legterjedelmesebb földrajzi kézikönyv lesz irodalmunkban. Megtartottuk azonban az első kiadás jellegét annyiban, hogy ez a mű sem lesz száraz tudományos adathalmaz, hanem nemesebb értelemben vett népszerű, mulatva oktató mű, mely a földrajzi és népismei adatok tömkelegéből épen csak a legfontosabbakat s a művelt magyar közönséget jelenleg leginkább érdeklődő részleteket emeli ki a nélkülözhető nevek és számok teljes mellőzésével, de e mellett csoportosítva mutatja be a többi jellemző részleteket, lehetőleg mindig úgy, hogy az olvasó figyelme felkeltessék s a további kutatásokra ingert nyerjen.

A mű kiadója a jelen alkalommal sem kimélt költséget és fáradságot, hogy a jelen kiadás még diszesebben s még több képpel ellátva jelenjék meg. Főkép nagy jelentőségű a szines képek melléklése. Meggyőződésünk, hogy a jelen kiadás is szaporítani fogja hazánkban a földrajzi s népismei tudományok barátjainak számát s tágítani fogja azt a látókört, mely főkép ezeknek a tudományoknak segítségével legelső feltétele annak, hogy a művelt ember józanul ítélni s egyuttal hazája sorsának fejlesztésében öntudatosan közreműködni képesíttessék. S ha ezt elértük, fáradságunk kellő jutalmat nyerend.

Budapest, 1894-ben.

György Aladár

---