---

Tartalom

1 Szakirodalmi áttekintés
1.1 A látott információk érzékelése és észlelése
1.2 Valóban azt látjuk, ami a retinára vetül?
1.3 Vizuális keresés
1.4 A vizuális figyelem metaforái
1.5 Hogyan pásztázzuk a képernyőt?
1.6 Vizuális keresést befolyásoló tényezők
1.7 Navigáció vizsgálata
1.8 Hozzáférhető weboldalak tervezése
1.9 Értelmileg sérült személyek mint speciális szükségletű felhasználók

2 Kutatási területem körvonalazása

3 A kísérletek leírása
3.1 Mértani formák keresése
3.2 Figurák keresése képekben
3.3 Különböző formák keresése
3.4 Navigáció és reagálási idő vizsgálata szöveges keresési feladatoknál
3.5 Keresés honlapokon
3.6 Navigációs feladatok összefoglalása
3.7 Szövegértés vizsgálata különböző elrendezésű feladatok esetén
3.8 Résztvevők

4 Az adatok kiértékelése
4.1 Kattintási sorrendekre ható befolyásoló tényezők vizsgálata
4.2 Szignifikáns sorrendek vizsgálata
4.3 Bejárt navigációs útvonalak
4.4 Kattintási sorrendektől a preferenciaskálákig
4.5 Navigációs útvonalak, navigációs stratégiák
4.6 Navigáció és reagálási idő vizsgálata szöveges keresési feladatokban
4.7 Szövegértés vizsgálata

5 Eredmények
5.1 A megtalálandó objektumok számának hatása a kattintási szekvenciák előrejelezhetőségére és szignifikanciájára
5.2 Navigációs útvonalak, navigációs stratégiák
5.3 Navigációs útvonalak összehasonlító elemzése
5.4 Három dimenziós objektumok keresése
5.5 Figurák keresése
5.6 Különböző formák keresése
5.7 Navigáció és reagálási idő vizsgálata szöveges keresési feladatokban
5.8 Navigációs struktúrák vizsgálata honlapokon
5.9 Szövegértés vizsgálata különböző elrendezésű feladatok esetén

6 Tézisek, ajánlások

7 Összefoglalás

8 Irodalomjegyzék

9 Mellékletek
9.1 Szemelvények a vizuális figyelem vizsgálatával kapcsolatos kísérletekből
9.2 Definíciók, állítások, bizonyítások
9.3 Statisztikai kiértékelések
9.4 Néhány kísérlet részletes elemzése
9.5 A "Szófejtörő" feladat eredményeinek részletes vizsgálata
9.6 A kötött elrendezésű navigációs kísérlet eredményeinek részletes elemzése
9.7 Honlapokon belüli keresések esetén meghatározott navigációs térképek
9.8 A szövegértéses kísérlet eredményeinek részletes elemzése
9.9 Két további navigációs kísérletem

---

Összefoglaló

A disszertációban egy új módszer kerül bemutatásra, mellyel a felhasználói felületek átláthatóságát lehet jellemezni. Ehhez több száz kísérleti személynek információ-keresési feladatokat kellett megoldania a vizsgálatokhoz készült programok felhasználói felületén. Az eredményekből következtethetünk arra, hogy milyen beállításokat célszerű alkalmazni, hogy a kívánt információhoz hamarabb hozzájussunk. Az empírikus vizsgálatokban több, mint száz egyetemista, 60 középiskolás és mintegy 45 középsúlyos értelmileg sérült felhasználó vett részt.

A kidolgozott egzakt statisztikai és gráfelméleti módszer segítségével egy úgynevezett navigációs térkép készíthető el, mely tartalmazza, hogy a kísérleti személyek milyen sorrendben, milyen útvonalon közlekedve találták meg a keresendő objektumokat. A szerző összehasonlította a navigációs útvonalakat az átlagos és értelmileg sérült felhasználói csoportok között, valamint megvizsgálta, hogy ezek a legvalószínűbb útvonalak mennyire jellemzőek, mennyire szignifikánsak az egyes felhasználói csoportokban. Olyan statisztikai mutatók is alkalmazásra, illetve kidolgozásra kerültek, melyekkel nem csak azt lehet vizsgálni, hogy van-e jellemző navigációs (bejárási) útvonal a felhasználói csoportokat tekintve, hanem amellyel számszerűen kifejezhető az is, hogy a kísérleti személyek navigációs útvonalai mennyire térnek el egymástól, illetve mennyire hasonlítanak egymáshoz.

A módszer segítségével a kattintási sorrendek ismeretében a navigációs gráf, navigációs struktúra, navigációs és preferencia-térkép meghatározható, általuk a felhasználók navigációs stratégiája jellemezhető. A navigációs stratégia alapján a felhasználói felület átláthatósága jellemezhető.

Az információknak nemcsak a megtalálása, hanem az értelmezése is fontos. A disszertáció utolsó kísérlete a szövegértést befolyásoló paramétereket vizsgálja.

---