---

Tartalom

ELSŐ KÖTET

A szerző előszava
Könyvészeti bevezetés

ELSŐ KÖNYV. A származás és a pogány korszak.
Első fejezet: A magyar nép származása, történelmi szempontból
Második fejezet: A magyar nép származása, faji s nyelvi szempontból
Harmadik fejezet: A magyar föld Árpád honfoglalása előtt és alatt
Negyedik fejezet: A betörések és vereségek időszaka
Ötödik fejezet: Vallási és politikai állapotok

MÁSODIK KÖNYV. Magyarország az Árpád-házbeli keresztény királyok alatt
Első fejezet: Szent István s a keresztény hit felvétele (972-1038.)
Második fejezet: Nemzeti s vallási válságok (1038-1077.)
Harmadik fejezet: László és Kálmán: Az uj Magyarország terjed és erősbödik. (1077-1114)
Negyedik fejezet: A tizenkettedik század (1114-1196): Magyarország két császárság között
Ötödik fejezet: Az 1222-i alkotmány
Hatodik fejezet: A mongolok betörése (1241-1242.)
Hetedik fejezet: Az utolsó Árpádok s az első Habsburgok. (1242-1301)

HARMADIK KÖNYV. Az Anjou-ház. (1301-1382)
Első fejezet: Róbert Károly
Második fejezet: Nagy Lajos
Harmadik fejezet: Az ország állapota az Anjou-ház alatt

NEGYEDIK KÖNYV. A választó monarchia. (1382-1526)
Első könyv: Zsigmond. (1382-1437)
Második könyv: Hunyadi János (1437-1456)
Harmadik könyv: Corvin Mátyás politikája s háborúi.

MÁSODIK KÖTET

NEGYEDIK KÖNYV. A választó monarchia. (1882-1526.)- Folytatás

Negyedik fejezet: Corvin Mátyás: intézményei és könyvtára
Ötödik fejezet: A magyarországi Jagellók (1490-1526.) s Verbőczy, a törvényhozó

ÖTÖDIK KÖNYV. Magyarország a törökök és Ausztria között. (1526-1711.)
Első fejezet: A két ellenkirály (1526-1540.)
Második fejezet: Ferdinand és Miksa (1540-1576.)
Harmadik fejezet: Az ország állapota a török hódítás és a reformatio korában. (A XVI-ik század közepe és második fele.)
Negyedik fejezet: Az osztrák reactió és Erdély fejedelmei. (1576-1648.)
Ötödik fejezet: Az üldözések s felkelések Lipót alatt
Hatodik fejezet: Rákóczy Ferencz s az utolsó felkelés. (1703-1711.)

HATODIK KÖNYV. Az osztrák Magyarország. (1711-1815.)
Első fejezet: Eugen herczeg, VI. Károly és a Pragmatica Sanctio (1711-1740.)
Második fejezet: Az országgyülések, a háború és az udvar Mária Terézia alatt (1740-1780.)
Harmadik fejezet: II. József és a központosítás (1780-1790.)
Negyedik fejezet: A nemzeti ébredés és II. Lipót (1790-1792.)
Ötödik fejezet: II. Ferencz, a reactio és a jacobinusok
Hatodik fejezet: A franczia köztársaság elleni háborúk s az 1802-iki országgyülés
Hetedik fejezet: Az austerlitzi hadjárat s az ellenzék 1807-ben
Nyolczadik fejezet: Nemzeti küzdelem Napoleon ellen (1808-1809.)
Kilenczedik fejezet: A pénzügyi válság s az utolsó coalito

HETEDIK KÖNYV. Befejezés. A szabadelvü Magyarország

---

Előszó

A kedvező fogadtatás, melylyel a közönségnél, a sajtónál s az Institut-nál Magyarországról önállóan és különböző folyóiratokban megjelent munkáim találkoztak, felbátorított arra, hogy megirjam egyetemes történetét a világtörténelemben szereplő legderekabb s legvitézebb népek egyikének.

Az egyetemes történet alatt a nemzetélet oly képét értjük, amely nincs korlátozva se egy tartomány, se egy időszámítási szak, se valamely külön szempont által; a mely nem katonai vagy politikai, jogi vagy igazgatási, vallási vagy irodalmi történet, de valami mindezekből, miután mindez alkateleme egy ország élő szervezetének.

A tulajdonképeni magyarok - a magyar faj - hősei s fő tárgya ugyan e munkának, de ők csakis hazájuk nagy központi síkján vannak többségben, s a románok, a német gyarmatosok, a ruthen, tót és szerb szlávok, kik az országnak mintegy ethnographiai övét képezik, nem zárattak ki a történelemből, melyben gyakran kiváló szerepet játszottak.

A nagyterjedelmü anyag ujdonsága, a sok nehézség, melyet szerző elé gördítettek a távolság, a nyelvek, az adatok hiánya vagy túlbősége; annak szüksége, hogy minden pillanatban egy-egy kis felfedezést tegyen: mindezen okok egyfelől elejét vevén annak, hogy magát csalhatlannak tekintse, másfelől biztosítandják számára az olvasó elnézését is.

Annyit legalább határozottan elmondhat, miként nem mulasztott el semmit, hogy részrehajlatlanul s pontosan megirhassa tiz évszázad e történetét. Nem riadt vissza sem utazásoktól, sem buvárlatoktól, sem nyelvtudományi összehasonlításoktól, hogy elérhesse czélját. Másfelől tartózkodott a vak rokonszenvtől s személyiségei túlzott csodálatától szomszédnépek vagy azok rovására, kik sorsuknak részesei valának.

---