---

Tartalom

BEVEZETÉS

I. KUTATÁSMETODIKAI ALAPVETÉS
1. A témaválasztás indoklása
2. A téma szakirodalma és az ott felvetett problémák
3. Kutatásmetodikai megfontolások

II. PERIODIZÁCIÓ, AZ EURÓPAI EGYETEMEK TIPOLÓGIÁJA, DEFINÍCIÓK
1. Periodizáció és az egyetemi tipológia szempontjai
2. Az egyetem fogalma és definíciók
3. Az egyetemi tipológia összegzése

III. AZ EURÓPAI EGYETEMEK ÓKORI ELŐZMÉNYEI
1. Mesterek, tanítványok az ókori görög-hellén kultúrában
2. Püthagorasz és a püthagoreizmus
3. Platón és az Akadémia
4. Arisztotelész Lükeionja
5. Arisztotelész utóda - Theophrasztosz
6. A szofisták filozófiai iskolája
7. Epikurosz filozófiai iskolája
8. Zénón sztoikus filozófiai iskolája, a Sztoa Poikilé
9. A cinikusok iskolája
10. Az éliszi Pürrhón iskolája - a szkeptikusok
11. Philokhorosz, a vátesz-pap tanítása
12. Az alexandriai Muszeion és a Nagy Könyvtár
13. Pergamon és könyvtára
14. Oktatás a hellenizmus korában
15. Oktatás a Római Birodalomban
16. Az athéni és más főiskolák a kései ókorban
17. A szónokiskola
18. Libaniosz életútja - példa az ókori örökség továbbélésére
19. Bizánci hatások
20. Muszlim hatások az európai egyetemek kialakulására
21. Az antik hagyomány egyetemtörténeti jelentőségének összegzése

IV. AZ EURÓPAI EGYETEMEK INTÉZMÉNYESÜLÉSÉNEK ELŐZMÉNYEI: A SZÉKESEGYHÁZI ÉS A KOLOSTORI ISKOLÁK
1. A kora keresztény örökség
2. Kolostori és székesegyházi iskolák
3. II. Szilveszter életútja - példa az egyetemek kialakulása előtti időszak műveltségének összegződésére

V. A KÖZÉPKOR ÉS AZ EGYETEMEK VILÁGA
1. Egyetemek alapítása a középkorban
2. Alapfogalmak a középkori egyetemi élet megismeréséhez
3. A középkori egyetemek alapításának társadalomtörténeti háttere
4. A nagy nyugati egyházszakadás hatása az egyetemi életre
5. A bolognai egyetem kialakulása
6. A párizsi egyetem kialakulása
7. Oxford és Cambridge egyetemének kezdetei
8. A prágai egyetem alapítása
9. További egyetemek alapítása

VI. PROFESSZOROK ÉS DIÁKOK A KÖZÉPKORI EGYETEMEKEN
1. Professzorok a középkori egyetemeken
2. Diákok a középkori egyetemeken
3. Példa a középkori lehetőségekre - Aquinói Tamás, a diák és a magiszter

VII. A KÖZÉPKORI EGYETEM SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
1. A középkori egyetem szervezeti felépítése és hatalmi jelvényei
2. A középkori egyetemek vezetése
3. A középkori egyetem épületei
4. A középkori egyetemek jelképei

VIII. A KÖZÉPKORI EGYETEM OKTATÁSI RENDSZERE ÉS A KAROK HIERARCHIÁJA
1. A középkori egyetem oktatási rendszere
2. Oktatási módszerek a középkori egyetemeken
3. A tudományok hierarchiája a középkori egyetemen
4. Egyetemi karok a középkorban
5. A középkori egyetemi élet összegzése

IX. A HUMANIZMUS ÉS AZ EGYETEMEK VILÁGA
1. A humanizmus megjelenése az egyetemeken
2. A humanizmus megjelenése egyes országokban
3. Egyetemek alapítása a humanizmus korában
4. A humanizmus és az egyetemi élet átalakulása
5. A tudományos kommunikáció új formái és az egyetemi oktatás módszerei a humanizmus idején
6. Az egyetemi funkció változása
7. Diákjegyzetek a humanizmus korából
8. Loyolai Ignác egyetemi évei

X. A REFORMÁCIÓ ÉS AZ ELLENREFORMÁCIÓ AZ EGYETEMEKEN
1. A reformáció és az ellenreformáció hatása az egyetemek világára
2. A Galileo Galilei elítélése körüli történések
3. Kora újkori egyetemi élet Európa országaiban
5. Diákok és professzorok vázlatos életútja a kiteljesedett humanizmus és a reformáció kezdetének időszakából - Simon Grynaeus és környezetének példáján

XI. AZ EGYETEMI KULTÚRA ALAKULÁSA A KORA ÚJKORBAN
1. Az egyetem szervezeti formájának változása a kora újkorban
2. Professzorok közötti konfliktusok - esettanulmány
3. A kollégiumok változó funkciója az egyetemek életében
4. A jezsuita kollégiumok rendszere
5. A Ratio Studiorum rendelkezései
6. A grazi jezsuita egyetem vázlatos története (1585-1773)
7. A jezsuita rend kritikája és általános értékelése

XII. AZ ÚJKORI EGYETEMEK SZERVEZETE, PROFESSZORAI ÉS DIÁKJAI
1. Az egyetemek felügyeleti rendje
2. Professzorok a kora újkori egyetemeken
3. A professzorrá válás útjai
4. A professzorok jövedelme
5. Diákélet a kora újkori egyetemeken - a beiratkozási és a felvételi procedúra
6. A diákélet alakulásának részletei
7. A tanulmányokat befejező utazás
8. A tudományos fokozatok megszerzése

XIII. AZ EGYETEMI KAROK FEJLŐDÉSE A KORA ÚJKORBAN
1. Változások az ars fakultáson, a teológiai, a jogi, az orvosi karokon
2. A tudományok kora újkori fejlődésének hatása az egyetemekre
3. A tantervek változása a kora újkori egyetemeken

XIV. A KORA ÚJKORI EGYETEM SZERVEZETE
1. Az egyetem pénzügyei
2. Az egyetemek épületei
3. Az egyetemek jelvényei
4. Változások az egyetemi polgárok ruhaviseletében
5. A kora újkori egyetemi élet jellegzetességeinek összegzése

XV. A FELVILÁGOSODÁS ELŐZMÉNYEI

FELHASZNÁLT IRODALOM

MELLÉKLETEK
1. sz. melléklet: A középkori egyetemek az alapítás sorrendjében
2. sz. melléklet: Egyetemtörténeti glosszárium

---

Fülszöveg

Ez a monográfia - egy tervezett sorozat első köteteként - arra tesz kísérletet, hogy interdiszciplináris megközelítésben, a legújabb kutatási eredményeket felhasználva mutassa be az európai egyetemek kialakulásának körülményeit és fejlődésüket a felvilágosodás koráig.

Az egyetemek és az egyházak az európai kultúra évszázadok óta folyamatosan létező meghatározó tényezői, melyek közös tulajdonsága, hogy állandóan válságokkal és reformokkal kellett számolniuk. Az egyetemek kiérlelt konfliktuskezelési gyakorlatuk és az e téren szerzett tapasztalataik következtében a legfontosabb társadalmi stabilitást és folytonosságot biztosító tényezők lettek. Az egyetemeknek további fontos sajátosságuk mindenkori privilegizált helyzetük - a kezdetektől napjainkig mindig is a figyelem középpontjában álltak.

Az európai egyetemek mintegy nyolcszáz éves történetében az egyik legfontosabb feladat a tudás és az erények átszármaztatása, az erkölcsi, társadalmi és vallási normák átadása, valamint egy akadémiai képzettséget igénylő hivatásra való felkészítés volt. Az egyetem történetének változása lényegében e legfőbb feladatok megvalósításában jelentkező hangsúlyok elmozdulását jelenti, amit általában a társadalmi elit szokott kezdeményezni és végrehajtani. Ennek az összetett, törésektől sem mentes fejlődési folyamatnak fontos, független térként is elhatárolódó színhelyei az egyetemek, amelyek mintegy katalizátorként felfogják, és irányzatokká, szellemi produktumokká alakítják e sokféle összetevőjű társadalmi és környezeti hatásokat.

Az egyetemeknek mindenkor meg kellett találniuk az optimális arányt az újítások és a tradíció őrzése között, ennek gyakorlati megnyilvánulása pedig nem más, mint a kontinuitás és a diszkontinuitás dinamikájának megnyilvánulása. A monográfia ennek a folyamatnak a részleteit, az ok-okozati összefüggéseket és a változások csomópontjait, trendjeit ismerteti.

---