---

Tartalom

A nevenincs virág
Áldás
A Hajnal Fia
Ének egy koszorúról
Szemek
Csak pénzt ne...
Arckép
Hej, az a fény...
Mindennap előlről
A sötét arcok
Még meddig
Gépek dalolnak
Csak körbe-körbe
Lélekvesztőn
Hollandia
Uccák során
Holdfény
Óh mennyi bűnöm...
Jézus filmje
Csak nézlek...
Zsarnokok emlékkönyvébe
Mit prézsmitálsz?
Ének az orszarvuról
Halk távoli furulyaszó
Huj, huj, hulla úr...
Vándorének
A tenger
Az idegen
Nincs olyan gyönge élet
Világok láza
Bábeltornyok
Vakság éjéből
Nem vagyok én az...
Elindult
Uj élet felé
Idill
Kis márványasztal
Ady emlékének
Érezted-e már
Digitálisz
Friss, piros szájak
Ki gondol arra?
Naphegyre éjvölgyből
Emlékavatás
Az én húsvétom
Szent egyetértés
Kossuth szobrára
Örök virulás csillagán
Rém
A mi kis Erzsikénk
Gépmadaras ember
Megsiratlak
Korszakunk
Örök Mohács
Madách homlokán túl
Az új erősnek
És jönnek az árnyak
Ha el tudsz menni...
Hol vagy szabadság?
Izzó betűk
Tanács
Mikor már gyors az idő
Istenkisértő
Halk bölcsődal a sír előtt
Tündérhajó
Korszakunk kedves dalosa
Utolsó lángok
Te Montblanc-ember
Óh őszi fák
Halál
Nirvána
Végrendelet
Ne csüggedezz, ne félj!
De messze semmi vagyok
Tar, szürke megint
Óh csak még egyszer
No, szent gázálarc!
Óh még ne menj el
Dalolj holt szivednek
Csak jönne már
Repül a fekete gálya repül...
Az én virágom

Rákóczi

---

Ismertető

Telekes Béla író, néhai Telekes Lajos selmeczi kir. bányaigazgatósági számtanácsos fia, már diákkorában feltűnt költeményeivel, amelyek a Selmeczbányai Híradóban jelentek meg. Az ev. lyceum elvégzése után Budapestre került s itt neve a költészet terén hamarosan ismert lett, mert költeményei a legelőkelőbb folyóiratokban, hírlapokban, majd utóbb önálló kötetekben jelentek meg. Schöpflin Aladár így jellemezte: "Selmeczbányáról jött a fővárosba egy nem is húszéves ifjú, homlokán annak a súlyos ítéletnek a bélyegével, hogy magyar költő lesz belőle, olyan sorsú, amilyent a romantikus kor elképzelése szeretett a költőnek szánni. Nem volt sem erélyes, sem élelmes fiú. De versei szépek voltak, érdekesek, volt bennük valami, ami akkor új volt, a lelki életnek egy bizonyos magasabb hőfoka, belső lendület, a hangnak eredeti ereje, egyéni, senkivel sem közös fájdalom. Kiss József azonnal felismerte ezt az értékes hangot s nyomban teret nyitott neki "A Hét"-ben. Telekes írta a verseket, fordította Shakespeare-t, Gerhart Hauptmannt, Rostand-t és nagy sereg prózát. Telekes mindig lírai költő, nem jártas az élet ügyeskedéseiben s ezért egy egész életet adott a költészetért." A 63 éves költőnek 1936 tavaszán jelentek meg összegyűjtött versei és "Rákóczi" c. drámai költeménye a "Fekete gályán" c. kötetben, amelyről a dícsérő kritikák a legjobbak tollából íródtak.

Forrás: Selmeczbányaiak emlékkönyve (177. p.)

http://library.hungaricana.hu

---