---

Tartalom

Előszó

I. RÉSZ

Hervainé dr. Szabó Gyöngyvér: Az etnikai, nyelvi jól-lét kérdései és a kisebbségi társadalmi problémák
Dénes Iván Zoltán: Szembenálló emlékezetrendszerek
Hódi Sándor: Történelmi traumák, újabb kori sérelmek, aktuális események az egyének és népek érzés- és tudatvilágának pszichológiai értelmezésében
Baranyai Nóra: Autonómiatörekvések Kelet-Közép-Európában
Strédl Terézia: Tolerancia - intolerancia
Remek Éva: Mekkora a "biztonságunk árnyéka" globalizált világunkban?

II. RÉSZ

Oborni Teréz: A román-magyar együttélés változásai a kora újkori Erdélyben
Koudela Pál: Be- és kivándorló tanárok Kassán 1918 után
Bárdi Nándor: Székelyföld autonómiája a két világháború közti erdélyi magyar rendezési tervekben (1918-1940)
Orosz László: A magyar és német lakosság együttélésének néhány problémája a XX. század kezdetén
Takács Katalin: Emlékezés és felejtés - A magyarországi németek emlékezetkultúrájának speciális formája
Lőrinczné Bencze Edit: A magyar-horvát kapcsolatok új dimenziói a rendszerváltástól napjainkig

---

Előszó

Alaposan kimunkált, igényes tanulmányokat tart kezében az olvasó. A szerzők átérezték a Kárpát-medence kultúráinak, népeinek átélt lelki töréseit a történelem viharaiban, amelyek sok esetben visszavonhatatlan fizikai, lelki traumákat okoztak. Ezek a traumák akkor is jelen vannak, ha az egyének személy szerint nem voltak részesei a történelmi konfliktusnak, mert a kultúra kollektív emlékezete megőrizte. Az így létrejött emlékeket negatív érzelemvilág veszi körül, amelyet elhúzódó, vagy kóros gyásznak is felfoghatunk, hiszen nem kerültek levezetésre, feldolgozásra.

Az elhúzódó gyász egyik levezető formája a feltárás. Ezt a feltárást igyekezett megalapozni a Kodolányi János Főiskola, az MTA Bölcsészettudományi Kutató Központ Történettudományi Intézete és az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete, amikor közös nemzetközi konferencia szervezése mellett döntöttek, a nemzeti és etnikai konfliktusok által okozott traumákat érintően. A kötet 12 tanulmánya elhangzott a konferencián, és olyan objektív képet adott a Kárpát-medence népeinek gondolkodásáról, ideológiai színvallásáról, lelki történéseiről, történelmi traumáiról, amelyek valóban beleillenek abba a lelki folyamatba, amit úgy hívunk, hogy feltárás. Noha a lélektan, mint tudomány, gyakran azon vívódik, hogy egyes traumákat talán jobb lenne elfojtani, nem feltárni, nem emlékezni többet rá, szinte kitörölni a tudatból - de tudjuk, hogy ez lehetetlen, mert az elfojtott traumák is hatnak, és időnként búvópatak módjára törnek felszínre, gyakran áradásokat, polgárháborúkat okozva, ahogyan az a Jugoszláv polgárháború esetében is történt.

Hasonló tanulmányok megírására, konferenciák szervezésére mind nagyobb szüksége van a Kárpát-medence népeinek, hiszen évszázadok óta egymás mellett élnek, és sok helyzetből kiderül, hogy nem ismerik egymást, nem ismerik egymás gondolkodását. Az így kialakult helyzetek, gyakran újabb és újabb konfliktusokat szülnek, megteremtik a győztes-vesztes helyzetet, és automatikusan generálják az újabb konfliktusokat. A győztes-győztes helyzethez kell eljutni, de ennek egyik alapfeltétele a másik fél megismerése, és a másik féllel való együttműködés - ebben a helyzetben nem termelődik újra a konfliktus. Reméljük, hogy ez a tanulmánykötet is segít eljuttatni bennünket ahhoz a gondolkodásmódhoz, amelynek alapkoncepciója egy konfliktus esetén, a győztes-győztes helyzet.

Dr. Bordás Sándor

---