---

Tartalom

Pusztai Gabriella - Ceglédi Tímea: Pedagógushallgatók Kelet-Közép-Európában

A PEDAGÓGUSKÉPZÉS KIHÍVÁSAI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN
Gábrity Molnár Irén - Takács Zoltán: Magyar nyelvű felsőoktatás és tanítóképzés a Vajdaságban
Stark Gabriella Mária: Kisebbségi tanulási útvonalak a romániai magyar nyelvű pedagógusképzésben
Pletl Rita: Az anyanyelv, a tannyelv és az államnyelv kapcsolatrendszere a romániai magyar tannyelvű szakképzésben
Orosz Ildikó: Magyar nyelvű pedagógusképzés Kárpátalján
Bacskai Katinka - Morvai Tünde - Csánó Júlia: Fejlődés és verseny. Magyar nyelvű pedagógusképzés Szlovákiában
Márkus Zsuzsanna: Pedagógushallgatók a kisebbségi és többségi felsőoktatásban
Fenyő Imre: A tanárképzés első gyakorlati műhelye a debreceni egyetemen. Tanárjelöltek a debreceni gyakorlógimnáziumban 1936-1949
Ozsváth Judit: Erdélyi magyar katolikus pedagógusjelöltek élete a két világháború között a kolozsvári Majláth-Körben

KIK LESZNEK A JÖVŐ PEDAGÓGUSAI?
Ceglédi Tímea: Felsőoktatás és társadalmi egyenlőtlenségek: reziliens pedagógusjelöltek
Pusztai Gabriella: Középiskolai hozzájárulás a hivatás formálódásához. Pedagógushallgatók és társaik összehasonlítása a kibocsátó középiskola fenntartója szerint
Hegedűs Roland: Tanulmányi mobilitás és felsőoktatási vonzáskörzet a kelet-magyarországi pedagógusképzésben
Kerülő Judit: Akik pedagógusok szeretnének lenni: pedagógusjelöltek demográfiai jellemzői
Kovács Klára: Pedagógusjelöltek szabadidő-eltöltési szokásai és egészségi állapota
Fényes Hajnalka: Pedagógusjelöltek önkéntes munkájának jellemzői
Engler Ágnes: Hallgatói elköteleződések hatása a szakmai életpályára
Dusa Ágnes Réka: Pedagógushallgatók nemzetközi mobilitási tervei

FELKÉSZÜLÉS A PROFESSZIÓRA
Fónai Mihály: Pedagógus- és joghallgatók pályaképe a Debreceni Egyetemen és a Partiumban. Azonosságok és különbségek
Bocsi Veronika - Morvai Laura - Csokai Anita: "Jó szóval oktasd, játszani is engedd” Pedagógusjelöltek gyermeknevelési értékei
Fejes József Balázs - Szűcs Norbert - Kelemen Valéria: A pedagógusképzés és a hátránykompenzálás összekapcsolása: a Motiváció Hallgatói Mentorprogram
Revákné Markóczi Ibolya - Malmos Edina: Az egyetemi képzésbe belépő biológia BSc hallgatók tudásszerkezete és annak módszertani háttere
Barabási Tünde: Pedagógusjelöltek tanulási jellemzői és a tanítás perspektívája
Csernoch Mária: Tanárjelöltek digitális kompetenciája
Nagy Zoltán: Anyanyelvi attitűdök a felsőoktatásban (Beszélhet-e egy tanár nyelvjárásban?)
Vincze Tamás: Szaknyelvtudásból elégtelen? Kísérlet pedagógushallgatók szaknyelvhasználatának feltérképezésére

ABSTRACTS
Szerzői információk

---

Bevezetés

...

Kutatásunk során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy 2015-ben milyen a régiónk pedagógushallgatóinak társadalma, kik képviselik a jövendő pedagógusainak utánpótlását, a hallgatók milyen háttérből, milyen indíttatással, elköteleződésekkel érkeznek a képzésbe, s főképpen, hogyan formálódik a professzionális identitásuk a felsőoktatási évek alatt. Az elemzések során összehasonlításra törekedtünk, s a régió pedagógusjelöltjeinek jellemzőit összevetettük a más pályákra készülőkével vagy a Kárpát-medence más-más Pusztai Gabriella-Ceglédi Tímea (Szerk.): Szakmai szocializáció régióiban élő pedagógushallgatók jellemzőivel. Kutatásaink rávilágítottak arra, hogy a tömeges felsőoktatásban folyó pályaszocializáció új jelenségeit azonosítani kell, s tudatos intézményi politikák keretében reflektálni ezekre, hogy a felsőoktatási intézmények identitásformáló erővel tudjanak belépni a cselekvési térbe.

Tanulmánykötetünkben a régió pedagógusjelöltjei körében készült legfrissebb kutatásunkról adunk számot. A Teacher Education Students Survey in Central and Eastern Europe (TESSCEE) kutatás a SZAKTÁRNET projekt (TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009) keretében zajlott a Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központja koordinálásával (CHERD-Hungary).

Vizsgálatunk terepét a Debreceni Egyetem vonzáskörzete jelentette határon innen és túl, mivel az itt élő hallgatók a felsőoktatás eltérő képzési szintjeire lépve a térség különböző intézményei között mozognak. Ez Magyarországon az Észak-Alföldi Régiót, Romániában a Partiumot, Erdély középső részét és Székelyföldet, illetve Ukrajnában Kárpátalját jelentette. Ebben a térségben másfél évtizede végez kutatóközpontunk kutatásokat (Kozma, 2002; 2010; Pusztai, 2005; 2008a; 2008b; 2010; Pusztai et al., 2012; Juhász, 2006; 2010; 2014; Kozma-Ceglédi, 2010; Kozma Pataki, 2011; Ceglédi et al., 2014; Pusztai-Engler, 2014a; 2014b; Pusztai-Kovács, 2015). Emellett kitekintéssel voltunk Szerbiában a Vajdaság, valamint egy esettanulmány erejéig Szlovákiában a Felvidék pedagógusképzésére is. Elsősorban a magyar tannyelvű felsőoktatást nyújtó intézmények képezték kutatásunk terepét, azonban a nem magyar nyelvű erdélyi és partiumi, valamint a kárpátaljai pedagógusképzést folytató intézményekre is kiterjesztettük a vizsgálatot az összehasonlítás céljából.

...

A kötet szerzői között képviselteti magát a térség pedagógusképzésének minden érintett intézményi szereplője. Ezáltal több szemszögből is megvilágíthattuk a pedagógusképzés legaktuálisabb kérdéseit. A pedagógusképzésből frissen kilépő PhD-hallgatóknak, a közoktatásban aktívan dolgozó gyakorló pedagógusoknak, a térség pedagógusképzését életre hívó és életben tartó aktorainak, a képzésben résztvevő oktatóknak, nevelőknek, a térség társadalmi problémáira érzékeny felsőoktatás-kutatóknak és szociológusoknak egy közös témára fókuszáló munkáját tartja kezében a Kedves Olvasó.

A tanulmányok a pedagógusképzés számos kérdését érintik a múlttól a jelenen át a jövőig, a képzést megelőző tanulmányi pályafutástól a belépés pillanatán át az érett pedagógus-létig, az óvóképzéstől a szaktanárok képzéséig, a makro megközelítésektől a mikro megközelítésekig, az átfogó helyzetképektől a témaspecifikusabb problémákat körüljáró mélyfúrásokig, a kvalitatív megközelítésektől a kvantitatív elemzésekig, a szabadidőtől a nevelési értékeken át a társadalmi egyenlőtlenségekig.

A tanulmányok e tartalmi sokszínűsége mellett felfedezhető egy közös üzenet: a térség pedagógusképzése kihat a Kárpát-medencei társadalom jövőjére, hiszen a pedagógusok olyan értékek hírvivői lehetnek, mint a regionális és lokális közösségért és környezetért érzett felelősség és a jövőorientált, lelkiismeretes munkavégzés.

Debrecen, 2015 nyara

---