---

Tartalom

Előszó
Képek jegyzéke
  Réznyomatú táblák jegyzéke
  Körképek jegyzéke
  Szövegképek jegyzéke
  Geológiai szelvények jegyzéke
Helyesírás
Rövidítések
Bevezetés

ELSŐ UTAZÁS
1. fejezet. Útban a Kaukázus felé
2. fejezet. Vladikavkazból a Kaukázus havasi régióiba. Az Adai-choch megmászása
3. fejezet. Az Ardon völgyéből Balkáriába.
4. fejezet. Balkáriából a Bezingi-havasok közé, Csegembe és a Bakszan völgyébe
5. fejezet. Az Elbrusz - Minghi-tau - megmászása
6. fejezet. A Becsó-hágón keresztül Szvanéciába, onnan a Latpari-hágón át a Rion völgyébe

MÁSODIK UTAZÁS
7. fejezet. Az Ardon völgyébe s a Mamiszon-hágón át a Rion keleti forrásvidékére
8. fejezet. Kabardán keresztül a Bakszan völgyébe s onnan jeges hágókon át Szvanéciába
9. fejezet. Vándorutam Szvanéciában s onnan a Tviber-hágón át a főláncolat északi oldalára
10. fejezet. A Csegem forrásvidékéről a Bezingi-gleccser firnterületére és Transz-Kaukáziába

HARMADIK UTAZÁS
11. fejezet. A Ceja- és az Uruch-völgy gleccsereihez
12. fejezet. A Teberdán keresztül a Kluhor-hágóhoz és onnan Karacsájba
13. fejezet. Az Elbrusz körül a Bakszan-völgy gleccsereihez

NEGYEDIK UTAZÁS
14. fejezet. A Bakszan völgyébe és az Adir-Mesztia-hágón át Szvanéciába
15. fejezet. A Canner-hágón át Bezingibe, a főláncolat északi oldalára

ÖTÖDIK UTAZÁS
16. fejezet. Csecsnán keresztül az Argun völgyébe
17. fejezet. A Datach-kort megmászása
18. fejezet. A Kacsu-hágón keresztül az Alazan völgyébe. A tus-ok földje
19. fejezet. Az Acunta-hágón át Chevszuriába. A Mahkosz-mta megmászása
20. fejezet. Vándorlásom a Chevszur-Alpokon keresztül
21. fejezet. A Kazbek megmászása

HATODIK UTAZÁS
22. fejezet. A Kubán keleti forrásvidékére. A Csiri-kol hágó
23. fejezet. Átkelés a Gondarai-hágón
24. fejezet. A Kluhor-hágón át Teberdába. A Kluhor-Maruch csoport
25. fejezet. Dagesztánban
26. fejezet. A Bogosz-hegycsoportba és a Kodor-hágón át Kahéciába

HETEDIK UTAZÁS
27. fejezet. A dagesztáni hegység északi lábától a Gyulti-dag-láncon át a Szamur vidékére
28. fejezet. Achtiból Kurusba és a Kaspi-tó partjára. A Bazargyuzi megmászása
29. fejezet. A Nyugati-Kaukázusban: A Kubantól a Lába forrásvidékére
30. fejezet. A Lába forrásvidékéről a Fekete tenger partjára

VISSZAPILLANTÁS ÉS ZÁRÓSZÓ
A Kaukázus és az Alpok

FÜGGELÉK:
A természetrajzi gyűjtemények és a tudományos megfigyelések kivonatos ismertetése
I. Botanikai eredmények. Irta Filarszky Nándor
II. Bogarak. Irta Csiki Ernő
Ili. Kaukázusi makrokephal koponyák
IV. A Kaukázus kövületei. Irta Papp Károly
V. Kőzettani eredmények. Irta Schafarzik Ferencz
VI. Geologiai jegyzetek az 1902-iki expedicióról. Irta Laczkó Dezső
VII. A Kaukázus szerkezete és arculata. Irta Déchy Mór
  A) Orogénia
  B) A Kaukázus tagozottsága
  C) Glaciális tünemények a Kaukázusban
  D ) Morfológiai alapvonások

Idegen szavak magyarázata
Betűrendes név- és tárgymutató
Sajtóhibák

---

Előszó

Ebben a könyvben kaukázusi útjaimról számolok be. Az Alpok iránt érzett szeretet, amelyeknek havas hegyormait érintettem abban az időben, amikor még kevesen vállalkoztak a jégárak bejárására, és a magas hegyi régiókba való behatolás felfedező utazás számba ment: ez a szeretet vitt engem a messze Himálajaba, a fagyos Kaukázusba és a Föld más hatalmas hegységeibe. Feladatom volt magasabb célok szolgálatába állítani Európán kívül eső havasok kikutatásában az Alpok hasonló vagy azonos jelenségeiben való avatottságot s ama veszélyek és nehézségek ismeretét, amelyekkel a magas hegyek vándorának szembe kell szállania.

A magasabb öveiben még ki nem kutatott, szinte merőben érintetlen Kaukázus hegységébe tett utazásaim céljául tűztem ki a fizikai földrajzi viszonyokra vonatkozó ismereteink bővítését s a kaukázusi hegyrendszer szemléltetését, írásban és képben.

Vizsgálódásaim szorosabb körén kívül estek a néprajzi, embertani és régészeti kutatások. Meg kellett azonban emlékeznem azokról a néptörzsekről, amelyeknek lakóhelyeit a völgyeken keresztül való útjaimban érintettem, mert a természeti jelenségek keretét alkotják a köztük lefolyó emberi életnek. És sehol sem annyira nyilvánvaló az okozati kapcsolat a természet és az ember között, mint éppen a Kaukázusban.

Engem és útitársaimat fokozott mértékben érdekeltek ezek a néptörzsek ama kérdés folytán, hogy a Kaukázus alján végighullámzó népvándorlás idején nem verődtek-e vajjon a hegyek közé velünk magyarokkal rokon törzsek avagy néptöredékek és mennyiben mutathatók ki ott esetleg még nyomai a mi őseinknek, akik hosszabb tartózkodás után Magyarország felé vették útjokat. Utazásaimban elvetődtem a hegység legrejtettebb zúgaiba s érintkezésbe jutottam az ott élő sokféle néptörzs legnagyobb részével. Nem nyilvánítottam ugyan hangosan, hogy ennek a kérdésnek a tanulmányozása, még kevésbbé, hogy a megfejtése lett volna az a cél, amely engem a Kaukázusba vezérelt, de amint én, úgy részben talán útitársaim is figyelmet fordítottak reá. Megfigyeléseimből és nézeteimből egyet-mást ebben a könyvben is közzéteszek, de úgy remélem, más helyütt még visszatérhetek ezeknek behatóbb összefoglalására.

Leírásaimban arra kívántam támaszkodni, amit magam láttam és tapasztaltam. Rámutatok sorról sorra a kínálkozó tudományos eredményekre s jelzem a bejárt havasi hegyvidékről való tudásunk kialakulását. Könnyebb lett volna talán száraz pontokba foglalnom az utazások eredményeit, topografiai fekvés szerint szétdarabolva ismertetnem az egyes vidékeket, - s úgy lehet ezzel tudományosabb színt is nyert volna könyvem némelyek előtt - de határozott meggyőződésem, hogy ily módon kisebb mértékben járultam volna hozzá a Kaukázusról szóló földrajzi ismeretek terjesztéséhez. Valósággal hihetetlen, mennyi téves felfogás uralkodik még mindig a Kaukázus havasi világát illetőleg, amelynek nagy területein nem fordult még meg halandó. Minden könyvnek az a rendeltetése, hogy olvassák s úgy gondoltam, ezt a célt azzal az alakkal érhetem el legjobban, amelybe leírásomat öltöztettem.

Tisztában voltam a nehézséggel, amit a tanulmányozott jelenségek hasonló volta, a hegyeknek, völgyeknek és jégáraknak a leírásban való gyakori ismétlődése rejt magában. De a természet változatos a maga részleteiben ott is, ahol látszólag egyforma és önmagát ismétli s ha ezeket a részleteket ragadjuk ki, a tájleírás is elkerülheti annak a veszélyét, hogy ismétléseivel fárasztóvá váljék. A személyes élmények éppúgy élénkítik az elbeszélést, mint magát az utazást s a kutató, ha érdeklődést akar kelteni véghez vitt munkája iránt, tartozik vele, hogy őszintén ecsetelje egy-egy nehéz cél eléréséért folytatott küzdelmeit s a veszedelmeket, amiken keresztülment.

Könyvem nem Kaukázia leírását tűzte céljául. Nem ismerteti a városokat, mint Tiflisz vagy Baku; úgyszintén a magashegységbe vivő utakkal s a már ismert vidékekkel is inkább csak a szükségesek megértetése okából, nagy vonásokban foglalkozik.

Amint utazásaimban nagy súlyt vetettem a fényképezésre, úgy leírásaim közzététele alkalmával is teljes figyelmet fordítottam a fotografiai ábrázolásra. A tudományos természetfestés egyetlen megbízható eszköze a fénykép. A legügyesebb rajz, a legművészibb festmény sem mérkőzhetik a fotografiával a tájkép arculatának s a domborzati formáknak visszatükrözésében. Felvételeim reprodukálásában is a fotografiai módszert alkalmaztam. Igyekeztem a kaukázusi magashegység óriási területein a felszíni alakulásnak a fizikai földrajz szempontjából tipusos jellegét felismerni és képben megörökíteni. Korábbi útjaim a Közép-Kaukázus havasi világáról szolgáltatták az első rendszeresen felvett fényképsorozatot. Kiegészítve ezt a keleti és nyugati részek főbb vidékeit feltüntető felvételekkel, elsőnek kísérlettem meg bemutatni a hatalmas hegyrendszert a maga teljességében.

A mellékelt térkép, aminek az eredetije 1 : 400.000 arányban készült, az első részletesebb magyar nyelvű térkép a Kaukázus hegységéről.

...

---