---

Tartalom

A fordító előszava
I. Franklin B. feljegyzéseinek czélja. Néhány adat családjának őseiről. Benjámin atyja. A gyermekkor. Brownel iskolájából a szappanos műhelybe. A nyomdászinas. Collins, a gyermekkori pajtás. Lelki életének középpontjában az önképzésre való törekvés áll
II. Az olvasmányok (Tryon, Seller, Xenophon "Sokrates Apologiája") hatása. Anonym czikkei bátyjának lapjában. Fivérével való viszályai. Az inas lapszerkesztő. Más műhelybe akar menni. A panaszok az atya elé kerülnek. A szakítás. Newyork. Burlington. Megérkezés Philadelphiába. Keimer műhelyében. A pennsylvaniai kormányzó pártfogása és ajánlata. Bostoni látogatás és fogadtatás. Atyjának a kormányzó ajánlata nem tetszik. Vernon pénze és Collins
III. Ismét Keimer műhelyében. Ekkori barátjainak (Osborn, Watson, Ralph) jellemzése. Stilusgyakorlatok. Franklin B. a kormányzó ajánlatára Londonba megy, Ralph elkiséri. Denham. Hamilton
IV. Csalódás. A kormányzó hamissága. Ralph sikertelen törekvései. Nem kap alkalmazást. Franklin Palmer műhelyében. Értekezése "a szabadságról, kényszerűségről, az örömről és fájdalomról". Ralph iskolát nyit a vidéken. Watts műhelyében. Munkásszokások. Franklin, mint uszómester. Denham rábeszéli, hogy Philadelphiába térjen vissza s üzletébe foglalkozást vállaljon
V. Philadelphiában. Franklin betegsége, Denham halála. Harmadízben Keimer műhelyében. Ennek személyzete. Meredith üzletalapítási terve. New Jersey papirpénzének nyomása. Ismeretségek, Erkölcsi, vallási nézetek tisztulása. Franklin a saját (Londonban írott) röpiratáról
VI. Franklin mint társüzlettulajdonos. Szellemi és anyagi érdekek szolgálatában. A "Junto" és tagjai. A társas üzleti viszony felbomlása. Franklin önálló üzlettulajdonos. Értekezése a papirpénzről. Szorgalma, házassága
VII. James Abel levele, melyben Franklint félbehagyott önéletrajzának folytatására szólítja fel. Vaughan Benjamin levele ugyanebben a tárgyban
VIII. A philadelphiai kölcsönkönyvtár alapítása. Franklin üzletének fellendülése. Takarékos életmód. Vallás és prédikácziók. Az erkölcsi tökéletesbülés terve. Önfegyelmezés. Időbeosztás. Egy könyv "az erény művészete" megírásának terve
IX. "A szabadok és függetlenek egyesületének" megalapítása csak terv marad. Elveit kalendáriuma segélyével igyekszik a gyakorlati életbe bevinni. Tanács a lapszerkesztőknek. Hemphill predikátor. Nyelvek tanulása. A "Junto" fejlődése. Előhaladásával (megválasztják a tart. gyűlés jegyzőjének, philadelphiai postamesternek) lépést tart társadalmi tevékenysége, szervezi a városi rendőrséget, tűzoltó egyesületet alapít. Whitefield. Franklin fióküzletei.
X. A tudományért és a honvédelemért. A quakerek és a katonáskodás. Welfare az egyházak szabad fejlődéséről. Új szerkezetű kályha. Villamossági kisérletek. Franklin a nemzetgyűlés tagja. Tárgyalás az indiánokkal
XI. A Kórház. Az utczák tisztántartása, világítása. Franklin főpostamestersége, egyetemi kitüntetések, tervezete a gyarmatok uniója érdekében. E tervezet jelentősége és sorsa. Morris kormányzó
XII. Braddock tábornok küldetése. Franklin hathatós támogatása. Az angol sereg veresége. Franklin kiküldetése a határok védelmére. Ezredparancsnokká választják. Felfedezései a villamosság terén. A kir. Társaság tagjának választ]a. Denny kormányzó. Viszályok. Franklin angliai kiküldetése a viszályok kiegyenlítése érdekében

---

Előszó

Azoknak az angol és skót kivándorlóknak, a kik a XVI. és XVII. század folyamán baltájukkkal és bibliájukkal kezükben az Újvilágba költöztek, kemény feladatokkal kellett megbirkózniok és ők velük megbirkóztak: az élet feltételeit a vadonokban előteremtették, virágzó földmívelő és városi életnek vetették meg az alapját. Ennek a jelentékeny dolognak fontosságát emeli az, hogy miközben a természeti kincsekkel megáldott föld az új telepesek munkáját megjutalmazza, a megpróbáltatások iskolájában erőteljes, vállalkozó nemzedék lép az első gyarmatosok nyomdokaiba, mely önmagában bízni, reményteljesen önmagára támaszkodni megtanult. Az egész vonalon diadalra emelkedik ott az igazság: az ember annyit ér, a mennyit dolgozni, alkotni tud; sorsunk jórészt a magunk kezébe van letéve.

Az angol nyelv self-made man névvel jelöli meg ezt a típust: olyan embereket értvén alatta, a kik a maguk erejéből emelkednek fel, a kikre ráillenek Davy szavai: "A mivé lettem, egyenesen magamnak köszönhetem és ezt hiúság nélkül, lelkiismeretem nyílt őszinteségével vallhatom be."

Franklin Benjamin ebből a típusból való, sőt jóformán ennek a típusnak a legnemesebb képviselője. Az egykori szappanos fiú, az egykori nyomdászinas a saját szorgalmával műveltségre, tudományra, anyagi függetlenségre tesz szert, munkásságával belekapcsolódik azoknak a munkájába, a kik hazájának sorsát intézik; nemcsak népének, hanem bizonyos tekintetben az egész művelt világnak a sorsára befoly. Annyi bizonyos, hogy a világ akkor, a mikor Franklin abból eltávozik, előrehaladottabb és szabadabb mint akkor, a mikor abba megérkezett és az is bizonyos, hogy neki ebben az eredményben része van.

Sok uralkodónak az emléke fog elhomályosulni idők folyamán; az ő pályájára az emberiség érdeklődéssel fog tekinteni mindenkor. Az életerős, derült amerikai, a kit előrehaladottabb korában is szivesen keres fel az ifjúság, példányképe marad a fiatalságnak mindaddig, míg ez a személyes derekasságért hevülni fog.

...

---