Farkasházy Jenő
Palissy élete és művei
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ElőszóI. Egy nagy feltaláló viszontagságai
II. Az alkotás korszaka
III. Palissy mint tudós
IV. Palissy művei
V. Harcz az alchimisták ellen
VI. Palissy bölcsészete
VII. A vallás-szabadság bajnoka
VIII. A vértanu
Előszó
A földet, e siralomvölgyet, édenné átalakítani: ez a czél, a melyre a művészet törekszik.
Midőn az ember, kimerülve a nap fáradalmaitól, visszatér hajlékába, találjon enyhet és pihenést kényelmesen berendezett lakásában, leljen tiszta élvezetet a szép tárgyakban, melyek környezik. E végből a festő és a szobrász az ecset és a véső remekeivel diszítik fel a nagyok palotáit. A műipar a szeszély és a képzelem legkedvesebb alkotásaival tölti meg házainkat: a nép pedig már a legrégibb korszakokban gondolt arra, hogy agyagból gyurt egyszerű edényeinek szebb és tetszetősebb formákat adjon, melyek látása örömet és élvezetet nyujtson neki. Ezért a művészeket szintén az emberiség jótevői közé sorolták. A nagy feladatból kijutott mindenkinek a maga szerepe: a festőnek és a szobrásznak ép ugy mint az agyagművésznek; mindegyik hozzájárul az emberi élet szépitéséhez.
Hazánkban is mindenha élénk érzék uralkodott a művészet feladatai és nagy fontossága iránt. A pompaszerető főpapság és főnemesség bő munkát juttatott a művészetnek a templomok és paloták ékítése körül: a nemzeti diszöltönyök előállítása számtalan arany- és ezüstművest foglalkoztatott és a magyar ötvösművek valamikor hiresek voltak egész Európában.
Agyag-iparunk szintén meglehetős multtal dicsekszik: készítményei kiviteli czikket is képeztek a keleti országokban. Sőt van a magyar művészet történetének egy fényes epizódja, a mely szól a magyar porczellánról, mely a nyugaton a legfinomabb izlésű műkedvelők termeiben pompázott, diadalmas versenyre kelve ugy a chinai műipar mint a sèvresi és meisseni gyárak remekeivel. A magyar porczellán-ipar megteremtőjét egy hires német tudós, Falke Jakab lovag, a bécsi iparmuzeum igazgatója, elnevezte "modern Palissy"-nak.
Az agyag-ipar történetét tanulmányozván több izben találkoztam volt Palissy nevével, de Falke ur nyilatkozata fokozott mérvben vonta figyelmemet e névre és behatóbban kezdtem vele foglalkozni.
És minél tovább tettem ezt, minél jobban ismerkedtem meg Palissy műveivel és életével, annál erősebben éreztem magam lebilincselve ez alak által. Valóban kevés férfi járult hozzá, annyira mint ő, ahhoz, hogy az agyagművészet remekei minél szélesebb körben terjedhessenek és minél több embernek szépítsék a hajlékát, az életét. Az ő lángelméje valóságos forradalmat idézett elő az agyagművészetben és hatalmas lökést adott a műipar e nevezetes ágának.
Ez már magában elég ok arra, hogy e férfiuval behatóbban foglalkozzunk és megismerkedni igyekezzünk működésével.
De e férfiu életéhez és működéséhez más, általánosabb érdek is füződik. Élete valóságos regény volt és viszontagságai annál megkapóbbak, mert a czél, melyért ez a hős küzdött, egyike a legnemesebbeknek, mert a nehézségek, melyek utjába gördültek, nem a képzelem szüleményei, de egy sötét korszak ádáz előitéletei. A szenvedések, melyeket eltürnie kellett, zord fénynyel világítják be a sivár századot, a melyben küzdött és e férfiu, ki nem tanult a könyvekből, tisztán csak a természet megfigyeléséből merített oly tanokat és rájött oly tudományos igazságokra, melyekkel messze megelőzte korszakát és a késő utókor tudósainak tört utat.
Hiszem, hogy a magyar közönséget érdekelni fogja a művészet és a tudomány ezen nagy előbbrevivője. És hogy ne! Hisz ez a művész és ez a tudós a felvilágosodottság és a szabadság bajnoka is volt. Egyike volt az elsőknek, kik a nép jogaiért és a vallásszabadságért küzdöttek. Már a XVI. században merész eszméket hangoztatott, melyeket még ez a dicső XIX. század sem birt teljesen megvalósítani és szinte megdöbbenve olvassuk az ő könyveit, mert azokat oly szellem lengi át, mely nem egyszer megszégyeníti még a mi századunkat is; mert azokban a lelkiismeret és az elnyomott nép számára oly jogokat követel az iró, melyekért egész mostanáig hiába küzdöttünk, és melyeket még ma is meg akarnak tagadni.
Ecsetelni fogjuk e nagy feltaláló viszontagságos életpályáját, a mely egy megkapó, mélyen megindító regény; be fogjuk őt mutatni élete fénykorában, mikor mint "Bernard des Tuileries" alkotta számtalan műremekeit és ő, az egyszerű fazekas, kora leghiresebb tudósainak előadásokat tartott a természet titkairól és hangoztatta a nagy elveket, melyeket Bacon Ferencz, az ünnepelt tudós, csak jóval későbben fejtett ki. Be fogjuk mutatni rajzokban és méltatni a nagy "földmunkás" leghiresebb alkotásait, melyek számos muzeumnak képezik féltékenyen őrzött kincseit. Terjedelmesebb kivonatokban fogjuk ismertetni a "Recepte véritable" és "Discours admirables" czimű műveket, melyekben Pallissy a természetnek annyi titkát tárta fel és a hol merészen keztyüt dobott a Szent-Bertalan-éj hyénáinak, kétségbe vonva a bibliai genesis betüszerinti valódiságát és bámulatos éleslátással fejtegetve a földgömb forradalmainak elméletét. El fogjuk mondani, hogy ez a férfiu, ez az egyszerű paraszt minő philippicákat irt a nemesség és a papság ellen és mily önfeláldozással védte a vallás-szabadságot; alkalmunk lesz szólni a XVI. század vallásos küzdelmeiről, melyekben neki oly kiváló szerep jutott és végül be fogjuk őt mutatni mint a vallás- és népszabadság vértanuját.
Itt mutatjuk be a szobrot, melyet a franczia nemzet hálás kegyelettel emelt a művésznek és tudósnak Páris egyik legkiválóbb közhelyén, a "Saint Germain des Prés" téren. E szobrot Barrias a hires szobrász alkotta, a ki megengedte hogy azt e rajzban reprodukáljam.
Tatán, 1886. november havában.
A szerző.