Tartalom

Előszó

Budapestnek középpontját, a régi Pestet, a századok óta helyrajzi tekintetben mit sem változott, s a külső városrészek megalapitásától fogva "Belváros"-nak, németül: "Innere Stadt"-nak és "Altstadt"-nak is nevezett városrészt az eskü-téri hid épitése folytán tervbe vett s már megkezdett szabályozások teljesen át fogják alakitani. A főváros ezen része a világvárosi követeléseknek megfelelően uj kinézést nyerend, s az utókor a régi állapotokról csupán irott emlékekből, régi képekből és tervekből fog tájékozást szerezhetni. A régi védelmi rendszer követelte és ennek megfelelően alkotott girbe-görbe szűk utczák, kis terek, valamint történeti nevezetességű épületek és magánházak eltünnek, a mint eltünt már is a községi élet viszontagságaival összeforrt s számos éven át nagy szerepet vitt, a közszolgálat szükségelte hivatalok elhelyezésére azonban már régóta elégtelenné vált régi városház.

A városház ügye sokszor foglalkoztatta a hatóságot s ha ennek kérdése a Károly-kaszárnyának, mint központi-városháznak elfoglalásával meg is van oldva, évek fognak eltelni, mig a fővárosi közigazgatást kormányzó hatóság a mostani központi városház területén emelendő palotájába, mint legujabb városházába be fog költözhetni.

A városi közigazgatás épülete, a városház, a főváros hirtelen fejlődésével sohasem tarthatott lépést; külömböző korban, külömböző alakban merült fel a bővitésnek, nagyobbitásnak vagy ujbóli felépitésnek kérdése. A mit a hivatalok elhelyezése körül a lefolyt két század alatt véghez is vittek, az mindig ideiglenes volt; a helyes megoldást folytonos toldozás-foltozás váltotta fel, s végre oda jutottak, hogy a közszolgálat rovására a hivatalok szétforgácsoltan magánházakba jutottak. A kisebb városházakká vált s más-más utczában bérelt magánházakban elhelyezett hivatalok távolsága megbénitotta a közigazgatás menetét, a mi nemcsak az adminisztrácziót sujtotta, hanem a hivatalokat felkereső feleket is lótás-futással egyik utczából a másikba, s egyik házból a másikba fárasztotta. Ezen visszás állapotok, az összes hivatalokat magába fogadható központi városház megteremtésével megszüntek. A hivataloknak itteni czélszerű elhelyezésével a viszontagsággal teljes átmeneti korszak letünt, s felviradt a fővárosi adminisztráczió uj korszaka. A központi városház, illetve az ennek helyén felépitendő s a főváros diszét is emelni hivatott legujabb városház a jövőé, a Pest városától öröklött ugynevezett "Régi városház" a történelemé.

A pályafutását befejezte ezen régi városházról kivánunk egyet-mást elmondani és történetét megismertetni. 1687-nél régibb időre azonban vissza nem mehetünk; a török hódoltság alatti kor eseményeit azon házakról, a melyeknek helyén a városházát felépitették - homály boritja.