Hernádi László Mihály: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei repertóriuma (1962-1983)

Andrásfalvy Bertalan
Weidegang und Hirtenwesen in Transdanubien und in der Grosx1en Ungarischen Tiefebene.
=1971–72. 229–231.

Balassa Iván
Kezdetleges gabonatisztító eljárások.
=1964. 41–60.

Nemzetközi megbeszélés a Munkaeszköztörténeti Archívumok kérdéséről a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
=1964. 267–272.

Az eke szántóföldre történő kiszállításának módjai.
=1965–66. 131–150.

A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII–XIX. században.
=1967–68. 157–196.

A magyar ekés földművelés kezdetei.
=1969–70. 45–68.

Möglichkeiten der Erforschung der frühesten Pflugbenutzung in Mitteleuropa.
=1971–72. 33–37.

Faktorok (közvetítők) Tokaj-Hegyalja XVIII. század végi és XIX. század eleji borkereskedésében.
=1973–74. 145–159.

A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései 1798–1816.
=1975–77. 81–96.

A munkaeszközök kutatásának ikonográfiai forrásai.
=1978–80. 3–18.

A mezőgazdasági munkaeszközök fejlődése és múzeumi kiállításuk.
=1978–80. 447–452.

A őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten.
=1981–83. 15–28.

A mezőgazdasági ismeretek szerepe a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kutató és kiállító tevékenységében.
=1981–83. 479–495.

     Balogh István
Viehhaltungstypen des Karpatenbeckens im 19. Jahrhundert.
=1971–72. 233–239.

     Barabás Jenő
Innovationszentren in der ungarischen Agrarkultur.
=1971–72. 287–290.

     Barbarits Lajos
A tömegoktatás agrármúzeologiai módszerei.
=1962. 18–32.

A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei.
=1964. 25–40.

Népművelő és tudományos munka az agrármúzeum feladatkörében.
=1969–70. 331–340.

A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében.
=1973–74. 121–143.

     Berthold, Rudolf
Die Problematik der Relationen zwischen landwirtschaftlicher Produktion ind Bevölkeringsentwicklung in Deutschland von 1800 bis 1939.
=1971–72. 327–336.

     Blake, Susan
A geographical analysis of agricultural engineering in Britain in the 19th century.
=1971–72. 369–374.

     Bökönyi S.
– Kállai L. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

     Cseh László
Herstellung topographiescher Diagramme mit der elektronischen Rechenmaschine.
=1971–72. 185–187.

     Csíki László
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon majormúzeumának története (1979).
=1978–80. 19–38.

     Csoma Zsigmond
Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón.
=1975–77. 213–230.

Borászati munkaeszközváltás Somlón.
=1978–80. 39–67.

Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékhez).
=1981–83. 183–207.
=1981,83. 183–207.

Csöppüs István
A szarvasmarhaállomány alakulása Magyarországon a második világháború időszakában (1938–1944).
=1973–74. 185–228.

Magyarország lóállományának alakulása az 1938–1944. években.
=1975–77. 289–330.

A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938–1944. években.
=1978–80. 69–99.

Donáth Ferenc
A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során.
=1964. 61–77.

A magyar mezőgazdaság háborús kárai 1944–45-ben és azok hatása a mezőgazdasági termelésre.
=1965–66. 193–206.

A negyedszázados földreform.
=1969–70. 7–22.

     Dukov, Ljubomir
Développement historique de éléments traditionnels en fer des instrtuments agricoles de travail sur le territorie bulgare.
=1971–72. 47–50.

     Éber Ernő
A mezőgazdaságtan első hazai egyetemi tanszéke és első tanára: Mitterpacher Lajos.
=1962. 33–43.

     Erményi Magdolna, P.
Adalékok Magyarország XIX. századi gyümölcstermesztéséről.
=1973–74. 99–120.

Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában.
=1975–77. 135–165.

A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10–16.
=1978–80. 437–445.

Magyarország főbb borvidékeinek története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításaiban.
=1978–80. 453–467.

Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században.
=1981–83. 113–143.

     Fábián Gyula
– Vlcskó Lajos – Für Lajos: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi teékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

     Fél Edit
– Hofer Tamás: Bäuerliche Wirtschaftsausrüstungen in einem ungarische Dorf.
=1971–72. 461–466.

     Fenton, Alexander
Early yoke types in Britain.
=1971–72. 69–75.

     Fussel, George Edwin
What is traditional agriculture.
=1971–72. 9–14.

     Fülöp Éva Mária
A tata-gesztesi Esterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében.
=1981–83. 309–326.

     Für Lajos
Kataszteri felvételek a csákvári uradalom területén.
=1965–66. 151–178.

Az ászári szőlészet a századfordulón.
=1967–68. 217–242.

Az állattenyésztés szerkezeti átalakulása a századfordulón.
=1969–70. 267–284.

Bedeutendere Agrarkulturdistrikte um die Jahrhundertwende in Ungarn.
=1971–72. 401–405.

– Vlcskó Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

A kertkultúrás tanyarendszer kiépülése a századfordulón.
=1975–77. 167–190.

A kertkultúrás tanyarendszer kezdetei (1790–1848).
=1978–80. 101–123.

A zöldségtermelő tanyák kialakulása.
=1981–83. 145–157.

     Geday Gusztáv
Erscheinen und Verbreitung des Jonathanapfels in Ungarn.
=1971–72. 437–445.

     Gergelyi Otmar
Entstehung, Organisation und Tätigkeit der landwirtschaftlichen Vereine auf dem Gebiet der Slowakei bis 1914.
=1971–72. 311–315.

     Góz Gabriella, V.
A szarvasmarha-törzskönyvezés jelentősége a fajtaváltások korában Magyarországon.
=1981–83. 269–284.

     Gunda Béla
Origin of plant cultivation in the New World.
=1971–72. 15–18.

     Gunst Péter
Egy vecsési parasztgazdaság jövedelmezősége 1937-ben.
=1964. 255–260.

Nemzetközi agrártörténeti bibliográfia.
=1964. 273–278.

Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után.
=1965–66. 23–66.

Kelet-Európa gazdasági-társadalmi fejlődésének néhány problémája (különös tekintettel az agrárfejlődésre).
=1973–74. 331–360.

Gyimesi Sándor
Über die landwirtschaftlichen Grundlagen der Städte.
=1971–72. 453–460.

Hartyányi Borbála, P.
– Nováki Gyula – Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

– Nováki Gyula: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az úklőkortól a XVIII. századig.
=1973–74. 23–73.

Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok.
=1975–77. 15–51.

– Máthé Márta, Sz.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1876-ban feltárt növvényleletei.
=1978–80. 125–145.

Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     Hauser, Albert
Bäuerliche Wirtschaft und Ernährung in der Schweiz vom 15. bis 18. Jahrhundert.
=1971–72. 95–103.

     Heitz, Gerhard
Zur Struktur der Feudalrente.
=1971–72. 207–212.

     Henning, Friedrich-Wilhelm
Die Entwicklung der Produktivität in den bäuerlichen Betrieben während der letzen Phase der feudalistischen (traditionellen) Landwirtschaft.
=1971–72. 317–325.

Diskussionsbeitrag.
=1971–72. 337–339.

     Hofer Tamás
– Fél Edit: Bäuerliche Wirtschaftsausrüstungen in einem ungarischen Dorf.
=1971–72. 461–466.

     Hoffmann Tamás
A kora-középkori agrárforradalomhoz.
=1969–70. 33–44.

     Horváth Lajos
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyüzemmé válásának útja.
=1978–80. 147–164.

     Hupfauer, Max
Geschichte der Elektrifizierung der deutschen Landwirtschaft.
=1971–72. 375–384.

     Imre Gyula
Tótszentmárton a fejlődés útján.
=1962. 93–105.

     Isztiméry László
Numizmatikai gyűjtés a Mezőgazdasági Múzeumban.
=1962. 135–141.

Mezőgazdasági vonatkozású pecsétek csoportosítása.
=1964. 261–265.

     Iványi Béla
Adatok a magyar halászat történetéhez.
=1962. 106–115.

     Jacobeit, Wolfgang
Die Umwandlung der traditionellen Landwirtschaft in volkskundlicher Sicht.
=1971–72. 291–296.

     Jest, Corneille
– Parain, Charles: L'étude des communautés en France.
=1971–72. 467–472.

     Kállai L.
– Bökönyi S. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

     Karaman, Igor
Die Hauptmerkmale der landwirtschaftlichen Verhältnisse in Slavonien-Syrmien vom 18. bis 20. Jahrhundert.
=1971–72. 223–228.

     Khin Antal
A pesti vizafogók és a mai Vizafogó utca neve.
=1962. 84–92.

A Szelidi-tó halászata.
=1964. 99–116.

A somorjai halászcéh.
=1965–66. 121–130.

A régi Csallóköz, mint halászóhely.
=1969–70. 257–266.

     Kisbán Eszter
Eingliederung neuer Anbaufrüchte in die Volksnahrung.
=1971–72. 283–286.

     Kiss Attila
– Kralovánszky Alán: A márfai avarkori lósír.
=1964. 251–254.

     Kiss István, N.
Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon.
=1967–68. 135–156., 1 mell.

A paraszti földvásárlás és kölcsönügylet kérdéséhez.
=1969–70. 121–134.

Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban.
=1969–70. 183–192.

Monoculture de vigne et qualité des vins dans la Hongrie des XVIe–XVIIIe siècles.
=1971–72. 129–137.

A bécsi udvar borvásárlásai Magyarországon (XVI–XVII. század).
=1973–74. 173–184.

Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16–18. században.
=1978–80. 165–200.

Az agrár monokultúrák és Magyarország aktív külkereskedelmi mérlege, 16–18. század.
=1981–83. 209–227.

     Knézy Judit
Somogy megye jobbágyparaszti népének csoportjai és gazdálkodása (XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig).
=1981–83. 285–308.

     Kodedová, Oldriska
Hauptzüge der landwirtschaftlichen Entwicklung in den böhmischen Ländern und das landwirtschaftlichen Schulwesen in den Jahren 1870 bis 1914.
=1971–72. 385–388.

     Korek József
Termény- és virágkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851–1862 között.
=1975–77. 419–431.

     Kósa László
Kartoffelanbaugebiete in Ungarn am Ende des 19. und in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts.
=1971–72. 433–436.

     Kostrowicka, Irena
Transformatione dans l'économie agricole traditionelle polonaise au XIXe siècle.
=1971–72. 345–347.

     Kothe, Heinz
Form- und Funktionswandel an Vierkantpflügen.
=1971–72. 51–68.

     Kotlár Károly
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum XIX. századi vadászfegyvereinek rövid fejlődéstörténeti áttekintése.
=1981–83. 383–411.

     Kovách Géza
Die Lage der Fronbauer auf den Kameralgütern im Komitat Arad nach der Urbarialregelung.
=1971–72. 199–206.

     Kovács Kálmán
Die Entwicklung des Wesen des produktionsgenossenschaftlichen Eigentums.
=1971–72. 483–487.

     Kovács Miklós
Adatok a XVI–XVIII. század magyar állattartásának és -tenyésztésének történetéhez.
=1962. 44–62.

A lipicai ménes menekítése Napóleon seregei elől.
=1964. 247–250.

Korabeli vélemények az 1880–1890-es évek hazai szarvasmarhatenyésztéséről.
=1975–77. 275–287.

Adatok a takarékmagtárakról.
=1978–80. 201–218.

Kralovánszky Alán
Kora Árpád-kori mezőgazdasági eszközök a Közép-Duna-medencéből.
=1962. 116–127.

Szarvasmarha-temetkezés a honfoglalás korában.
=1964. 171–184.

– Kiss Attila: A márfai avarkori lósír.
=1964. 251–254.

     Kramařik, Jaroslav
Die geographische Verbreitung der Arl in Böhmen und Mären und ihre lulturhistorische Bedeutung.
=1971–72. 241–257.

     Kukovics Sándor
Some peculiarities in the territorial development of the Hungarian agriculture.
=1971–72. 477–481.

     Lengyel Imre
A sárbogárdi, honfoglaláskori temető állatcsontjainak kémiai analysise.
=1964. 243–246.

     Lerche, Grith
Recent datings of Danish ploughing implements by the radiocarbon method.
=1971–72. 25–31.

     Lippóczy Norbert
Tokaj-Hegyaljáról Lengyelországban 1726-ban. (A tokaji bor híre Lengyelországban a XVIII. század első felében.)
=1973–74. 161–172.

Lengyel bor-útlevelek a XVIII. század első feléből, mint a tokaji borok kísérői.
=1975–77. 263–274.

     Lühning, Arnold
Über eine besondere Methode des Pflügens mit sechs Pferden in den holsteinischen Elbmarschen.
=1971–72. 259–265.

     Madurowicz-Urbańska, Helena
Forschungen über die landwirtschaftlichen Regionen Polens im Zeitraum vom 16. bis 19. Jahrhundert.
=1971–72. 121–127.

     Maksay Ferenc
Struktur der ungarischen Dorfsiedlungen zur Zeit der traditionellen Landwirtschaft.
=1971–72. 91–94.

     Markus, Michal
Gemeinsame Forschungsprobleme der Entwicklung von Landwirtschaft und Ernährung.
=1971–72. 277–282.

     Mártha Zsuzsánna
A magyar tyúk nemesítésének első időszaka.
=1962. 63–83.

A baromfitermékek mai nagyüzemi termelésének előzményei Magyarországon.
=1964. 117–134.

A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig.
=1967–68. 243–264.

Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde.
=1969–70. 285–306.

Die Umwandlung der traditionellen Geflügelzucht in Ungarn.
=1971–72. 359–368.

A baromfitoll az 1920–1944. évek magyar gazdasági életében.
=1973–74. 251–280.

A libamáj a magyar gazdaságtörténetben.
=1975–77. 357–396.

A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig.
=1978–80. 219–247.

A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban 1920–1938. években.
=1981–83. 229–267.

Máthé Márta, Sz.
– Hartyányi Borbála, P.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1976-ban feltárt növényleletei.
=1978–80. 125–145.

Matolcsi János
A mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatok.
=1962. 3–17.

– Bökönyi S. – Kállai L. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896–1966).
=1965–66. 5–22.

Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson.
=1967–68. 85–124.

Híres versenylovak csontozatának sajátosságai.
=1969–70. 193–236.

Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben.
=1973–74. 229–249.

A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon.
=1975–77. 331–355.

A majacki lelőhely (SZU) állatcsontleletei (az 1978–1979. évi ásatás).
=1981–83. 29–55.

     Méri István
Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

     Minchinton, Walter E.
The agricultural regions of England and Wales.
=1971–72. 109–120., 3 térk. mell.

     Mosser, Alois
Fragestellungen und Methoden der agrarhistorischen Forschung in Österreich seit dem Ende des Zweiten Weltkrieges.
=1971–72. 489–494.

     Müller, Hans-Heinrich
Zur Frage der Umwandlung der traditionellen Landwirtschaft.
=1971–72. 341–344.

     Nováki Gyula
Koravaskori sarlólelet Kőszegről.
=1965–66. 67–72.

– Hartyányi Borbála, P. – Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

Törkölyverem Pásztón a XVIII. század második felében.
=1969–70. 177–182.

– Hartyányi Borbála, P.: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1973–74. 23–73.

Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben.
=1975–77. 53–79.

Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a "gabonásvermek" kérdéséhez.
=1981–83. 57–94.

     Orbán László
Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai (Bécs 1900).
=1964. 79–97.

     Orel, Vitězslav
– Vávra, Miloslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

     Orosz István
L'extension de la culture ŕ "rotation libre" dans le Nord-Est de la Hongrie ŕ la fin du XIXe siècle.
=1971–72. 407–415.

     Parain, Charles
– Jest, Corneille: L'etude des communautés en France.
=1971–72. 467–472.

     Patay Árpád
– Póczy Klára, Sz.: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírokból.
=1964. 135–146.

Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon.
=1964. 185–200.

–Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

Pető Mária
A nyereg formái Pannóniában az i. sz. I–IX. században.
=1965–66. 73–80.

Pintér János
Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

Nyolc évtized Orosházán az agrároktatás szolgálatában. (Az orosházi szakoktatás története.)
=1973–74. 305–330.

A kecskeméti Miklós-szőlőtelep létrejötte és első évtizede.
=1975–77. 191–211.

Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében.
=1978–80. 249–267.

A Duna–Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között.
=1981–83. 159–181.

     Póczy Klára, Sz.
– Patay Árpád: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírból.
=1964. 135–146.

     Preininger Magdolna
Die Obstproduktion von Budapest im Spiegel der statistischen Angaben der Jahre 1895 und 1935.
=1971–72. 447–452.

     Ravis, G.
Haut Plateau Ardéchois 1967–1970.
=1971–72. 473–475.

     Réz Gyula
– Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez.
=1981–83. 327–348.

     Schremmer, Eckart
Die Veränderung der Produktionsstruktur auf dem flachen Land im 17. und 18. Jahrhundert in Südostdeutschland.
=1971–72. 213–222.

     Selmeczi Kovács Attila
A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában.
=1967–68. 197–216.

A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában.
=1969–70. 85–120.

Handgeräte für das Garbenbinden und die Einbringung des Getreides in Ungarn.
=1971–72. 267–276.

A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon.
=1973–74. 75–98.

Agrotechnikai változások a XIX. századi repceművelésben Magyarországon.
=1975–77. 97–116.

     Simonffy Emil
Einige Fragen der Bauernwirtschaft von Göcsej, einer in der Entwicklung zurückgebliebenen Landschaft im Zeitalter des Kapitalismus.
=1971–72. 417–423.

     Steensberg, Axel
The practice of tilling spades in Asia and Europe.
=1971–72. 19–23.

     Smelhaus, Vratislav
Die Telche als Faktor gründlicher Wandlungen in der böhmischen Landwirtschaft.
=1971–72. 105–107.

     Szabó Lóránd
Számvetés a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos tevékenységéről 1975-től.
=1981–83. 3–13.

A Magyar Mezőgazdasági Múzeum filiáléinak feladata és tevékenysége.
=1981–83. 473–478.

     Szabó Miklós
Berzsenyi Dániel, a mezei szorgalom némely akadályairól.
=1964. 221–242.

     Szőlősy Éva, B.
– Varga Dénes: Elektronische Datenverarbeitung von feudalen Güterkonskriptionen.
=1971–72. 157–159.

     Takács Imre
A magyar mezőgazdasági irodalom összefoglaló retrospektív bibliográfiája.
=1962. 128–134.

A mezőgazdaság általános szakfelügyelete a polgári Magyarországon.
=1964. 147–169.

A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészetének VI. (1920–1935. évi) kötete.
=1964. 279–280.

A mezőgazdaság irányításának jogforrásai, intézményei és szervei Magyarországon (1889–1919).
=1967–68. 265–291.

Az erdészet fejlődése Magyarországon 1880-ig a jogszabályok tükrében.
=1969–70. 153–176.

A magyar állategészségügyi rendészet kialakulása és fejlődése 1918-ig.
=1973–74. 281–303.

Búzatermelésünk állami átszervezése az 1930-as években.
=1978–80. 269–309.

Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig.
=1981–83. 413–450.

     Takács Lajos
Die Hakensichel in Ungarn.
=1971–72. 83–90.

     Taraba Mária
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának nemzetközi kiadványcsere kapcsolatai.
=1981–83. 451–472.

     Tarján R.
– Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi J.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

     Tímár Eszter
– Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

Regionale Umgestaltung der traditionellen Landwirtschaft Ungarns in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts.
=1971–72. 389–400.

     Timkó Ilona, H.
Tökmagolaj-készítés a rátóti Fenyvesalja mezőgazdasági termelőszövetkezetben (1977).
=1978–80. 311–326.

     Tłoczek, Ignacy F.
Traditionelle Formen der ländlichen Bauten in Ostpolen.
=1971–72. 139–146.

     Tóth Tibor
Umgestaltung der Viehzucht der Grosx1grundbesitze zur Zeit der Jahrhundertwende im Komitet (Bezirk) Somogy.
=1971–72. 425–431.

     Török Katalin
A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. (Az 1720. évi országos összeírás és az 1780. évi úrbéri tabellák alapján.)
=1969–70. 135–152.

– –, F.: Agrargeschichtliche und agrarethnographische Lehren von den Flurkarten aus dem18. Jahrhundert.
=1971–72. 188–197.

Urbán László
A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

Vajkai Zsófia
Régi magyar dohányfajták és termesztésük. (Juhász Árpád emlékanyag a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adattárában.)
=1975–77. 117–134.

Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. 1–2.
=1978–80. 351–371.; 1981–83. 349–369.

Vakarelski, Christo
Wurde in Bulgarien der Socha-Pflug verwende?
=1971–72. 39–46.

Valkó Arisztid
A nagyszentmiklósi földmíves-iskola működése 1863–1889 között.
=1964. 201–219.

A balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870–1882 között.
=1965–66. 179–192.

A solymári vadászkastély. (Vadászatok Solymáron és környékén a XV–XVI. században.)
=1967–68. 125–134.

     Valkó Emőke
Békési bronzkori növényleletek anthrakotómiai vizsgálata.
=1969–70. 23–32.

     Varga Dénes
– Szőlősy Éva, B.: Elektronische Datenverarbeitung von feudalen Güterkonskriptionen.
=1971–72. 157–159.

     Varga Júlia
Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon.
=1978–80. 373–394.

     Vargha László
Wirtschafts- und architekturgeschichtliche Denkmäler in Ungarn aus dem 18. und 19. Jahrhundert.
=1971–72. 147–156.

     Várhidy Imre
A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjtemény legszebb darabjai.
=1978–80. 395–412.

– Réz Gyula: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez.
=1981–83. 327–348.

Vasvári Mihály
Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai.
=1981–83. 371–382.

Vávra, Miloslav
Die Bedeutung von Ferenc Schrams für den Weinbau der Welt und besonders für die mährischen Weinbauern.
=1971–72. 349–354.

– Orel, Vitězslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

Veress Éva
– Tímár Eszter: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

Regionale Untersuchungen zum Thema "Betriebsformen der Bauernwirtschaft".
=1971–72. 167–183.

Számítógépes agrártörténeti archívum. (Kutatási jelentés.)
=1978–80. 413–435.

Vlcskó Lajos
Előszó az 1971–1972. évi idegen nyelvű kötethez.
=1971–72. 5–8.

– Für Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

Szempontok és adatok a magyarországi növénytermesztésben elterjedt ipari módszerek agrártörténeti feldolgozásához (1945–1975).
=1975–77. 3–13.

A jelentős agrártörténeti emlékek és dokumentumok védelme a Magyar Népköztársaságban.
=1978–80. 469–472.

     Vörös Károly
Eine spätfeudale Steuerliste ala Quelle zu regionalen Forschungen.
=1971–72. 161–166.

     Wasberg, G. Christie
Bibliographische Hilfsmittel zum Studium norwegischer Orts- und Landwirtschaftsgeschichte.
=1971–72. 495–497.

     Wellmann Imre
Pest megye viszálya Pest városával piacra vitt paraszti termelvények körül az 1730-as években.
=1965–66. 81–120., 1 térk. mell.

Die neuzeitliche "landwirtschaftliche Revolution" und ihre Anfänge in Ungarn.
=1971–72. 297–309.

White, Kenneth D.
The Great Chesterford scythes.
=1971–72. 77–82.

adatfeldolgozás
Szőlősy Éva, B. – Varga Dénes: Elektronische Datenverarbeitung von feudalen Güterkonskriptionen.
=1971–72. 157–159.

Cseh László: Herstellung topographiescher Diagramme mit der elektronischen Rechenmaschine.
=1971–72. 185–187.

     adó
Vörös Károly: Eine spätfeudale Steuerliste ala Quelle zu regionalen Forschungen.
=1971–72. 161–166.

     agrárfejlődés
Gunst Péter: Kelet-Európa gazdasági-társadalmi fejlődésének néhány problémája (különös tekintettel az agrárfejlődésre).
=1973–74. 331–360.

     agrárforradalom
Hoffmann Tamás: A kora-középkori agrárforradalom.
=1969–70. 33–44.

     agrárkultúra
Matolcsi János: Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896–1966).
=1965–66. 5–22.

Kiss István, N.: Az agrár monokultúrák és Magyarország aktív külkereskedelmi mérlege, 16–18. század.
=1981–83. 209–227.

agrármuzeológia
Barbarits Lajos: A tömegoktatás agrármuzeológiai módszerei.
=1962. 18–32.

Barbarits Lajos: Népművelő és tudományos munka az agrármúzeum feladaatkörében.
=1969–70. 331–340.

     agrárnéprajz
Török Katalin, F.: Agrargeschichtliche und agrarethnographische Lehren von den Flurkarten aus dem18. Jahrhundert.
=1971–72. 188–197.

     agrároktatás
Pintér János: Nyolc évtized Orosházán az agrároktatás szolgálatábn. (Az orosházi szakoktatás története.
=1973–74. 305–330.

     agrártörténet
Gunst Péter: Nemzetközi agrártörténeti bibliográfia.
=1964. 273–278.

Gunst Péter: Az agrártörténetírás Magyarországon 1945 után.
=1965–66. 23–66.

Török Katalin, F.: Agrargeschichtliche und agrarethnographische Lehren von den Flurkarten aus dem18. Jahrhundert.
=1971–72. 188–197.

Vlcskó Lajos: Szempontok és adatok a magyarországi növénytermesztésben elterjedt ipari módszerek agrártörténeti feldolgozásához (1945–1975).
=1975–77. 3–13.

Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében.
=1978–80. 249–267.

Veress Éva: Számítógépes agrártörténeti archívum. (Kutatási jelentés.)
=1978–80. 413–435.

Vlcskó Lajos: A jelentős agrártörténeti emlékek és dokumentumok védelme a Magyar Népköztársaságban.
=1978–80. 469–472.

     agrotechnika
Selmeczi Kovács Attila: Agrotechnikai változások a XIX. századi repceművelésben Magyarországon.
=1975–77. 97–116.

     AIMA
Erményi Magdolna, P.: A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10–16.
=1978–80. 437–445.

     Alföld
Schremmer, Eckhart: Die Veränderung der Produktionsstruktur auf dem flachen Land im 17. und 18. Jahrhundert in Südostdeutschland.
=1971–72. 213–222.

Andrásfalvy Bertalan: Weidegang und Hirtenwesen in Transdanubien und in der Grosx1en Ungarischen Tiefebene.
=1971–72. 229–231.

     állategészségügy
Takács Imre: A magyar állategészségügyi rendészet kialakulása és fejlődése 1918-ig.
=1973–74. 281–303.

     állatszobrok
A múzeum Vastagh-féle állatszobrai.
=1962. 145–146.

     állattartás
Kovács Miklós: Adatok a XVI–XVIII. század magyar állattartásának és -tenyésztésének történetéhez.
=1962. 44–62.

Balogh István: Viehhaltungstypen des Karpatenbeckens im 19. Jahrhundert.
=1971–72. 233–239.

Tóth Tibor: Umgestaltung der Viehzucht der Grosx1grundbesitze zur Zeit der Jahrhundertwende im Komitet (Bezirk) Somogy.
=1971–72. 425–431.

Matolcsi János: Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben.
=1973–74. 229–249.

Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve].
=1978–81. 327–349.

állattenyésztés
Kovács Miklós: Adatok a XVI–XVIII. század magyar állattartásának és -tenyésztésének történetéhez.
=1962. 44–62.

Für Lajos: Az állattenyésztés szerkezeti átalakulása a századfordulón.
=1969–70. 267–284.

Orel, Vitězslav – Vávra, Miloslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

Kovács MIklós: Korabeli vélemények az 1880–1890-es évek hazai szarvasmarhatenyésztéséről.
=1975–77. 275–287.

Kiss István, N.: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16–18. században.
=1978–80. 165–200.

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon.
=1978–80. 373–394.

alma
Geday Gusztáv: Erscheinen und Verbreitung des Jonathanapfels in Ungarn.
=1971–72. 437–445.

Anglia
Barbarits Lajos: A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei.
=1964. 25–40.

Fenton, Alexander: Early yoke types in Britain.
=1971–72. 69–75.

White, Kenneth D.: The Great Chesterford scythes.
=1971–72, 77–82.

Minchinton, Walter E.: The agricultural regions of England and Wales.
=1971–72. 109–120., 3 térk. mell.

Blake, Susan: A geographical analysis of agricultural engineering in Britain in the 19th century.
=1971–72. 369–374.

     anthrakotómia
Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotómiai vizsgálata.
=1969–70. 23–32.

     Aquincum
Patay Árpád – Pőczy Klára, Sz.: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírokból.
=1964. 135–146.

     Arad vármegye
Kovách Géza: Die Lage der Fronbauer auf den Kameralgütern im Komitat Arad nach der Urbarialregelung.
=1971–72. 199–206.

     aratás
Barbarits Lajos: A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében.
=1973–74. 121–143.

Balassa Iván: A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései 1798–1816.
=1975–77. 81–96.

     Ardéchois-i fennsík
Ravis, G.: Haut Plateau Ardéchois 1967–1970.
=1971–72. 473–475.

     árutermelés
Kiss István, N.: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon.
=1967–68. 135–156., 1 mell.

     ásatás
Matolcsi János: A majacki lelőhely (SZU) állatcsontleletei (az 1978–1979. évi ásatás).
=1981–83. 29–55.

     Ászár
Für Lajos: Az ászári szőlészet a századfordulón.
=1967–68. 217–242.

Kiss István, N.: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16–18. században.
=1978–80. 165–200.

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon.
=1978–80. 373–394.

     Ausztria
Mosser, Alois: Fragestellungen und Methoden der agrarhistorischen Forschung in Österreich seit dem Ende des Zweiten Weltkrieges.
=1971–72. 489–494.

     Bakony
Matolcsi János: A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon.
=1975–77. 331–355.

     Balatonfüred
Valkó Arisztid: A balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870–1882 között.
=1965–66. 179–192.

     baromfi
Mártha Zsuzsánna: A magyar tyúk nemesítésének első időszaka.
=1962. 63–83.

Mártha Zsuzsánna: A baromfitermékek mai nagyüzemi termelésének előzményei Magyarországon.
=1964. 117–134.

Mártha Zsuzsánna: A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig.
=1967–68. 243–264.

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde.
=1969–70. 285–306.

Mártha Zsuzsánna: Die Umwandlung der traditionellen Geflügelzucht in Ungarn.
=1971–72. 359–368.

Mártha Zsuzsánna: A baromfitoll az 1920–1944. évek magyar gazdasági életében.
=1973–74. 251–280.

Mártha Zsuzsánna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben.
=1975–77. 357–396.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig.
=1978–80. 219–247.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban 1920–1938. években.
=1981–83. 229–267.

Bécs
Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai (Bécs 1900).
=1964. 79–97.

Kiss István, N.: A bécsi udvar borvásárlásai Magyarországon (XVI–XVII. század).
=1973–74. 173–184.

Kiss István, N. Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon.
=1978–80. 373–394.

     Békés megye
Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotómiai vizsgálata.
=1969–70. 23–32.

     Békéscsaba
Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai.
=1981–83. 371–382.

     Berettyóújfalu
Hartyányi Borbála, P. – Máthé Márta, Sz.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1976-ban feltárt növényleletei.
=1978–80. 125–145.

     Berzsenyi Dániel
Szabó Miklós: Berzsenyi Dániel, a mezei szorgalom némely akadályairól.
=1964. 221–242.

     betakarítás
Selmeczi Kovács Attila: Handgeräte für das Garbenbinden und die Einbringung des Getreides in Ungarn.
=1971–72. 267–276.

     bibliográfia
Takács Imre: A magyar mezőgazdasági irodalom összefoglaló retrospektív bibliográfiája.
=1962. 128–134.

Gunst Péter: Nemzetközi agrártörténeti bibliográfia.
=1964. 273–278.

Takács Imre: A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészetének VI. (1920–1935. évi) kötete.
=1964. 279–280.

Wasberg, G. Christie: Bibliographische Hilfsmittel zum Studium norwegischer Orts- und Landwirtschaftsgeschichte.
=1971–72. 495–497.

birtok
Donáth Ferenc: A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során.
=1964. 61–77.

Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai (Bécs 1900).
=1964. 79–97.

Szőlősy Éva, B. – Varga Dénes: Elektronische Datenverarbeitung von feudalen Güterkonskriptionen.
=1971–72. 157–159.

Kovách Géza: Die Lage der Fronbauer auf den Kameralgütern im Komitat Arad nach der Urbarialregelung.
=1971–72. 199–206.

Tóth Tibor: Umgestaltung der Viehzucht der Grosx1grundbesitze zur Zeit der Jahrhundertwende im Komitet (Bezirk) Somogy.
=1971–72. 425–431.

bor
Fadrusz-féle borászati embléma.
=1962. 148.

Kiss István, N: Monoculture de vigne et qualité des vins dans la Hongrie des XVIe–XVIIIe siècles.
=1971–72. 129–137.

Vávra, Miloslav: Die Bedeutung von Ferenc Schrams für den Weinbau der Welt und besonders für die mährischen Weinbauern.
=1971–72. 349–354.

Balassa Iván: Faktorok (közvetítők) Tokaj-Hegyalja XVIII. század végi és XIX. század eleji borkereskedésében.
=1973–74. 145–159.

Lippóczy Norbert: Tokaj-Hegyaljáról Lengyelországban 1726-ban. (A tokaji bor híre Lengyelországban a XVIII. század első felében.)
=1973–74. 161–172.

Kiss István, N.: A bécsi udvar borvásárlásai Magyarországon (XVI–XVII. század).
=1973–74. 173–184.

Takács Imre: A borhamisítás tilalmának változásai 1945 előtt Magyarországon.
=1975–77. 231–261.

Lippóczy Norbert: Lengyel bor-útlevelek a XVIII. század első feléből, mint a tokaji borok kísérői.
=1975–77. 263–274.

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón.
=1978–80. 39–67.

Erményi Magdolna, P.: Magyarország főbb borvidékeinek története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításaiban.
=1978–80. 453–467.

Csoma Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékhez).
=1981–83. 183–207.

     borona
Régi faborona.
=1962. 150.

     Börzsöny
Nováki Gyula: Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben.
=1975–77. 53–79.

     Buda
Hartyányi Borbála, P.: Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok.
=1975–77. 15–51.

     Budapest
Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde.
=1969–70. 285–306.

Preininger Magdolna: Die Obstproduktion von Budapest im Spiegel der statistischen Angaben der Jahre 1895 und 1935.
=1971–72. 447–452.

Bulgária
Vakarelski, Christo: Wurde in Bulgarien der Socha-Pflug verwende?
=1971–72. 39–46.

Dukov, Ljubomir: Développement historique de éléments traditionnels en fer des instrtuments agricoles de travail sur le territorie bulgare.
=1971–72. 47–50.

     Burgenland
Csoma Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékhez).
=1981–83. 183–207.

     burgonya
Kósa László: Kartoffelanbaugebiete in Ungarn am Ende des 19. und in der ersten Hälfte des 20. Jahrhunderts.
=1971–72. 433–436.

     búza
Takács Imre: Búzatermelésünk állami átszervezése az 1930-as években.
=1978–80. 269–309.

Hartyányi Borbála, P.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     céhek
Khin Antal: A somorjai halászcéh.
=1965–66. 121–130.

     Chesterford
White, Kenneth D.: The Great Chesterford scythes.
=1971–72. 77–82.

     ciszterciták
Kiss István, N.: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban.
=1969–70. 183–192.

     cornwall koca
Egy kiváló cornwall koca.
=1962. 146–147.

     Csákvár
Für Lajos: Kataszteri felvételek a csákvári uradalom területén.
=1965–66. 151–178.

     Csallóköz
Khin Antal: A régi Csallóköz, mint halászóhely.
=1969–70. 257–266.

     Csehország
Smelhaus, Vratislav: Die Telche als Faktor gründlicher Wandlungen in der böhmischen Landwirtschaft.
=1971–72. 105–107.

Kramařik, Jaroslav: Die geographische Verbreitung der Arl in Böhmen und Mären und ihre lulturhistorische Bedeutung.
=1971–72. 241–257.

Kodedová, Oldriska: Hauptzüge der landwirtschaftlichen Entwicklung in den böhmischen Ländern und das landwirtschaftlichen Schulwesen in den Jahren 1870 bis 1914.
=1971–72. 385–388.

cselédek
Kovách Géza: Die Lage der Fronbauer auf den Kameralgütern im Komitat Arad nach der Urbarialregelung.
=1971–72. 199–206.

cséplés
Balassa Iván: A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései 1798–1816.
=1975–77. 81–96.

Réz Gyula – Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez.
=1981–83. 327–348.

csonthéjas gyümölcs
Erményi Magdolna, P. Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában.
=1975–77. 135–165.

csontvizsgálat
Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi János – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

Lengyel Imre: A sárbogárdi, honfoglaláskori temető állatcsontjainak kémiai analysise.
=1964. 243–246.

Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai.
=1969–70. 193–236.

Matolcsi János: A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon.
=1975–77. 331–355.

Matolcsi János: A majacki lelőhely (SZU) állatcsontleletei (az 1978–1979. évi ásatás).
=1981–83. 29–55.

     csutora
Kossuth-csutora.
=1962. 149.

     csűr
Selmeczi Kovács Attila: A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában.
=1967–68. 197–216.

     Dánia
Lerche, Grith: Recent datings of Danish ploughing implements by the radiocarbon method.
=1971–72. 25–31.

     dohány
Vajkai Zsófia: Régi magyar dohányfajták és termesztésük. (Juhász Árpád emlékanyag a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adattárában.)
=1975–77. 117–134.

     dugaszoló
Mathiász János kézi dugaszolója.
=1962. 151.

     Duna-medence
Kralovánszky Alán: Kora Árpád-kori mezőgazdasági eszközök a Közép-Duna-medencéből.
=1962. 116–127.

     Duna–Tisza köze
Pintér János: A Duna–Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között.
=1981–83. 159–181.

     Dunántúl
Patay Árpád: Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon.
=1964. 185–200.

Andrásfalvy Bertalan: Weidegang und Hirtenwesen in Transdanubien und in der Grosx1en Ungarischen Tiefebene.
=1971–72. 229–231.

Eger
Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

egyesületek
Gergelyi Otmar: Entstehung, Organisation und Tätigkeit der landwirtschaftlichen Vereine auf dem Gebiet der Slowakei bis 1914.
=1971–72. 311–315.

Erményi Magdolna, P.: A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10–16.
=1978–80. 437–445.

eke
A zborói "Rákóczi-eke'.
=1962. 151–152.

Balassa Iván: Az eke szántóföldre történő kiszállításának módjai.
=1965–66. 131–150.

Balassa Iván: A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII–XIX. században.
=1967–68. 157–196.

Balassa Iván: A magyar ekés földművelés kezdetei.
=1969–70. 45–68.

Steensberg, Axel: The practice of tilling spades in Asia and Europe.
=1971–72. 19–23.

Balassa Iván: Möglichkeiten der Erforschung der frühesten Pflugbenutzung in Mitteleuropa.
=1971–72. 33–37.

Vakarelski, Christo: Wurde in Bulgarien der Socha-Pflug verwende?
=1971–72. 39–46.

Kothe, Heinz: Form- und Funktionswandel an Vierkantpflügen.
=1971–72. 51–68.

Balassa Iván: A őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten.
=1981–83. 15–28.

Réz Gyula – Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez.
=1981–83. 327–348.

     Elba
Lühning, Arnold: Über eine besondere Methode des Pflügens mit sechs Pferden in den holsteinischen Elbmarschen.
=1971–72. 259–265.

     elektrifikálás
Hupfauer, Max: Geschichte der Elektrifizierung der deutschen Landwirtschaft.
=1971–72. 375–384.

     élelmezés
Tímár Eszter – Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

Kisbán Eszter: Eingliederung neuer Anbaufrüchte in die Volksnahrung.
=1971–72. 283–286.

     élelmiszeripar
Vlcskó Lajos – Für Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

     ellátás
Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

     építészet
Vargha László: Wirtschafts- und architekturgeschichtliche Denkmäler in Ungarn aus dem 18. und 19. Jahrhundert.
=1971–72. 147–156.

     épületek
Tłoczek, Ignacy F.: Traditionelle Formen der ländlichen Bauten in Ostpolen.
=1971–72. 139–146.

     érdekképviselet
Takács Imre: Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig.
=1981–83. 413–450.

     erdészet
Takács Imre: Az erdészet fejlődése Magyarországon 1880-ig a jogszabályok tükrében.
=1969–70. 153–176.

Vlcskó Lajos – Für Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

     éremgyűjtemény
Várhidy Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjtemény legszebb darabjai.
=1978–80. 395–412.

     Esterházy-uradalom
Fülöp Éva Mária: A tata-gesztesi Esterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében.
=1981–83. 309–326.

     ethnobotanika
Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a "gabonásvermek" kérdéséhez.
=1981–83. 57–94.

     Európa
Balassa Iván: Möglichkeiten der Erforschung der frühesten Pflugbenutzung in Mitteleuropa.
=1971–72. 33–37.

Erményi Magdolna, P.: Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában.
=1975–77. 135–165.

Kiss István, N.: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16–18. században.
=1978–80. 165–200.

     export
Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

     faborona
Régi faborona.
=1962. 150.

     Fadrusz János
Fadrusz-féle borászati embléma.
=1962. 148.

     faeke
Balassa Iván: A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII–XIX. században.
=1967–68. 157–196.

     fajtaváltás
Góz Gabriella, V.: A szarvasmarha-törzskönyvezés jelentősége a fajtaváltások korában Magyarországon.
=1981–83. 269–284.

     falu
Maksay Ferenc: Struktur der ungarischen Dorfsiedlungen zur Zeit der traditionellen Landwirtschaft.
=1971–72. 91–94.

Tłoczek, Ignacy F.: Traditionelle Formen der ländlichen Bauten in Ostpolen.
=1971–72. 139–146.

     fegyverek
Kotlár Károly: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum XIX. századi vadászfegyvereinek rövid fejlődéstörténeti áttekintése.
=1981–83. 383–411.

     felügyelet
Takács Imre: A mezőgazdaság általános szakfelügyelete a polgári Magyarországon.
=1964. 147–169.

     fennsík
Ravis, G.: Haut Plateau Ardéchois 1967–1970.
=1971–72. 473–475.

     filiálék
Szabó Loránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum filiáléinak feladata és tevékenysége.
=1981–83. 473–478.

     főkáptalan
Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

     földművelés
Valkó Arisztid: A nagyszentmiklósi földmíves-iskola működése 1863–1889 között.
=1964. 201–219.

Szabó Miklós: Berzsenyi Dániel, a mezei szorgalom némely akadályairól.
=1964. 221–242.

Balassa Iván: A magyar ekés földművelés kezdetei.
=1969–70. 45–68.

Dukov, Ljubomir: Développement historique de éléments traditionnels en fer des instrtuments agricoles de travail sur le territorie bulgare.
=1971–72. 47–50.

Barabás Jenő: Innovationszentren in der ungarischen Agrarkultur.
=1971–72. 287–290.

Für Lajos: Bedeutendere Agrarkulturdistrikte um die Jahrhundertwende in Ungarn.
=1971–72. 401–405.

Takács Imre: Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig.
=1981–83. 413–450.

földreform
Donáth Ferenc: A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során.
=1964. 61–77.

Donáth Ferenc: A negyedszázados földreform.
=1969–70. 7–22.

     földvásárlás
Kiss István, N.: A paraszti földvásárlás és kölcsönügylet kérdéséhez.
=1969–70. 121–134.

     Franciaország
Parain, Charles – Jest, Corneille: L'etude des communautés en France.
=1971–72. 467–472.

     fuvarosok
Csoma Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékhez).
=1981–83. 183–207.

     gabona
Balassa Iván: Kezdetleges gabonatisztító eljárások.
=1964. 41–60.

Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

Selmeczi Kovács Attila: Handgeräte für das Garbenbinden und die Einbringung des Getreides in Ungarn.
=1971–72. 267–276.

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a "gabonásvermek" kérdéséhez.
=1981–83. 57–94.

gazdálkodás
Selmeczi Kovács Attila: A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában.
=1967–68. 197–216.

Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

Knézy Judit: Somogy megye jobbágyparaszti népének csoportjai és gazdálkodása (XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig).
=1981–83. 285–308.

     gazdasági szabályozás
Fülöp Éva Mária: A tata-gesztesi Esterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében.
=1981–83. 309–326.

     gazdaságtörténet
Tímár Eszter – Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

     gazdatisztek
Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

     genetika
Orel, Vitězslav – Vávra, Miloslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

     Georgikon
Balassa Iván: A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései 1798–1816.
=1975–77. 81–96.

Csíki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon majormúzeumának története (1979).
=1978–80. 19–38.

     gépészet
Blake, Susan: A geographical analysis of agricultural engineering in Britain in the 19th century.
=1971–72. 369–374.

     gépi aratás
Barbarits Lajos: A gazdaságosság számítása a gépi aratás fejlődéstörténetében.
=1973–74. 121–143.

     Gesztes
Fülöp Éva Mária: A tata-gesztesi Esterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében.
=1981–83. 309–326.

     Göcsej
Simonffy Emil: Einige Fragen der Bauernwirtschaft von Göcsej, einer in der Entwicklung zurückgebliebenen Landschaft im Zeitalter des Kapitalismus.
=1971–72. 417–423.

     gőzgépek
Réz Gyula – Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez.
=1981–83. 327–348.

     Gyenesdiás
Matolcsi János: Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson.
=1967–68. 85–124.

     gyümölcs
Patay Árpád – Póczy Klára, Sz.: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírokból.
=1964. 135–146.

Preininger Magdolna: Die Obstproduktion von Budapest im Spiegel der statistischen Angaben der Jahre 1895 und 1935.
=1971–72. 447–452.

Erményi Magdolna, P.: Adalékok Magyarország XIX. századi gyümölcstermesztéséről.
=1973–74. 99–120.

Erményi Magdolna, P.: Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában.
=1975–77. 135–165.

Erményi Magdolna, P.: Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században.
=1981–83. 113–143.

halászat
Iványi Béla: Adatok a magyar halászat történetéhez.
=1962. 106–115.

Khin Antal: A Szelidi-tó halászata.
=1964. 99–116.

Khin Antal: A somorjai halászcéh.
=1965–66. 121–130.

Khin Antal: A régi Csallóköz, mint halászóhely.
=1969–70. 257–266.

     hatlovas szántás
Lühning, Arnold: Über eine besondere Methode des Pflügens mit sechs Pferden in den holsteinischen Elbmarschen.
=1971–72. 259–265.

     háziállatok
Matolcsi János: Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson.
=1967–68. 85–124.

     helytörténet
Wasberg, G. Christie: Bibliographische Hilfsmittel zum Studium norwegischer Orts- und Landwirtschaftsgeschichte.
=1971–72. 495–497.

     Heves megye
Selmeczi Kovács Attila: A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában.
=1967–68. 197–216.

     Hódmezővásárhely
Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében.
=1978–80. 249–267.

     Holstein
Lühning, Arnold: Über eine besondere Methode des Pflügens mit sechs Pferden in den holsteinischen Elbmarschen.
=1971–72. 259–265.

     Hont
Hartyányi Borbála, P.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     hordozható vetőgép
Háton hordott vetőgép.
=1962. 147.

     horogsarló
Takács Lajos: Die Hakensichel in Ungarn.
=1971–72. 83–90.

     hús
Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

     igazgatás
Takács Imre: Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig.
=1981–83. 413–450.

     ikonográfia
Balassa Iván: A munkaeszközök kutatásának ikonográfiai forrásai.
=1978–80. 3–18.

     innováció
Barabás Jenő: Innovationszentren in der ungarischen Agrarkultur.
=1971–72. 287–290.

     ipar
Vlcskó Lajos – Für Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

Vlcskó Lajos: Szempontok és adatok a magyarországi növénytermesztésben elterjedt ipari módszerek agrártörténeti feldolgozásához (1945–1975).
=1975–77. 3–13.

     ispánsági vár
Hartyányi Borbála, P.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     járadék
Heitz, Gerhard: Zur Struktur der Feudalrente.
=1971–72. 207–212.

     járom
Fenton, Alexander: Early yoke types in Britain.
=1971–72. 69–75.

     jobbágyok
Knézy Judit: Somogy megye jobbágyparaszti népének csoportjai és gazdálkodása (XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig).
=1981–83. 285–308.

     jog
Takács Imre: A mezőgazdaság irányításának jogforrásai, intézményei és szervei Magyarországon (1889–1919).
=1967–68. 265–291.

Takács Imre: Az erdészet fejlődése Magyarországon 1880-ig a jogszabályok tükrében.
=1969–70. 153–176.

     jonatánalma
Geday Gusztáv: Erscheinen und Verbreitung des Jonathanapfels in Ungarn.
=1971–72. 437–445.

     jövedelmezőség
Gunst Péter: Egy vecsési parasztgazdaság jövedelmezősége 1937-ben.
=1964. 255–260.

     juh
Csöppüs István: A juhállomány alakulása Magyarországon az 1938–1944. években.
=1978–80. 69–99.

     Juhász Árpád
Vajkai Zsófia: Régi magyar dohányfajták és termesztésük. (Juhász Árpád emlékanyag a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adattárában.)
=1975–77. 117–134.

     Káma
Matolcsi János: Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben.
=1973–74. 229–249.

     kamarabirtok
Kovách Géza: Die Lage der Fronbauer auf den Kameralgütern im Komitat Arad nach der Urbarialregelung.
=1971–72. 199–206.

     káptalani uradalom
Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

     Karcag
Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

     Kárpát-medence
Balogh István: Viehhaltungstypen des Karpatenbeckens im 19. Jahrhundert.
=1971–72. 233–239.

     kasza
White, Kenneth G.: The Great Chesterford scythes.
=1971–72. 77–82.

     kataszteri felvétel
Für Lajos: Kataszteri felvételek a csákvári uradalom területén.
=1965–66. 151–178.

     Kecskemét
Pintér János: A kecskeméti Miklós-szőlőtelep létrejötte és első évtizede.
=1975–77. 191–211.

     Keleti Károly
Tímár Eszter – Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

     kenyér
Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

Tímár Eszter – Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

kereskedelem
Wellman Imre: Pest megye viszálya Pest városával piacra vitt paraszti termelvények körül az 1730-as években.
=1965–66. 81–120., 1 térk. mell.

Kiss István, N.: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon.
=1967–68. 135–156., 1 mell.

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde.
=1969–70. 285–306.

Balassa Iván: Faktorok (közvetítők) Tokaj-Hegyalja XVIII. század végi és XIX. század eleji borkereskedésében.
=1973–74. 145–159.

Lippóczy Norbert: Tokaj-Hegyaljáról Lengyelországban 1726-ban. (A tokaji bor híre Lengyelországban a XVIII. század első felében.)
=1973–74. 161–172.

Kiss István, N.: A bécsi udvar borvásárlásai Magyarországon (XVI–XVII. század).
=1973–74. 173–184.

Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig.
=1978–80. 219–247.

Csoma Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékhez).
=1981–83. 183–207.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban 1920–1938. években.
=1981–83. 229–267.

kert
Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kiépülése a századfordulón.
=1975–77. 167–190.

Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kezdetei (1790–1848).
=1978–80. 101–123.

Keszthely
Balassa Iván: A keszthelyi Georgikon arató- és cséplőszerződései 1798–1816.
=1975–77. 81–96.

Csíki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon majormúzeumának története (1979).
=1978–80. 19–38.

     kéve
Selmeczi Kovács Attila: Handgeräte für das Garbenbinden und die Einbringung des Getreides in Ungarn.
=1971–72. 267–276.

     kézi dugaszoló
Mathiász János kézi dugaszolója.
=1962. 151.

     kiadványcsere
Taraba Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának nemzetközi kiadványcsere kapcsolatai.
=1981–83. 451–472.

     kiállítás
Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai (Bécs 1900).
=1964. 79–97.

Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

Korek József: Termény- és virágkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851–1862 között.
=1975–77. 419–431.

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon.
=1978–80. 373–394.

Balassa Iván: A mezőgazdasági munkaeszközök fejlődése és múzeumi kiállításuk.
=1978–80. 447–452.

Erményi Magdolna, P.: Magyarország főbb borvidékeinek története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításaiban.
=1978–80. 453–467.

Balassa Iván: A mezőgazdasági ismeretek szerepe a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kutató és kiállító tevékenységében.
=1981–83. 479–495.

     Kisújszállás
Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

     kormeghatározás
Lerche, Grith: Recent datings of Danish ploughing implements by the radiocarbon method.
=1971–72. 25–31.

     Kossuth-csutora
Kossuth-csutora.
=1962. 149.

     kölcsön
Kiss István, N.: A paraszti földvásárlás és kölcsönügylet kérdéséhez.
=1969–70. 121–134.

     könyvtár
Taraba Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának nemzetközi kiadványcsere kapcsolatai.
=1981–83. 451–472.

     Kőszeg
Nováki Gyula: Koravaskori sarlólelet Kőszegről.
=1965–66. 67–72.

     Közel-Kelet
Balassa Iván: A őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten.
=1981–83. 15–28.

     közigazgatás
Takács Imre: Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig.
=1981–83. 413–450.

     közösségek
Parain, Charles – Jest, Corneille: L'etude des communautés en France.
=1971–72. 467–472.

     külkereskedelem
Kiss István, N.: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon.
=1967–68. 135–156., 1 mell.

Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig.
=1978–80. 219–247.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban 1920–1938. években.
=1981–83. 229–267.

     lábközépcsont
Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

     legelő
Andrásfalvy Bertalan: Weidegang und Hirtenwesen in Transdanubien und in der Grosx1en Ungarischen Tiefebene.
=1971–72. 229–231.

     leletek
Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

Patay Árpád – Póczy Klára, Sz.: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírokból.
=1964. 135–146.

Kiss Attila – Kralovánszky Alán: A márfai avarkori lósír.
=1964. 251–254.

Nováki Gyula: Koravaskori sarlólelet Kőszegről.
=1965–66. 67–72.

Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula – Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

Matolcsi János: Avarkori háziállatok maradványai Gyenesdiáson.
=1967–68. 85–124.

Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotómiai vizsgálata.
=1969–70. 23–32.

Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1973–74. 23–73.

Hartyányi Borbála, P.: Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok.
=1975–77. 15–51.

Erményi Magdolna, P.: Forrástanulmány a régészeti korokból származó csonthéjas gyümölcsleletekről Közép-Európában.
=1975–77. 135–165.

Matolcsi János: A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon.
=1975–77. 331–355.

Hartyányi Borbála, P. – Máthé Márta, Sz.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1976-ban feltárt növényleletei.
=1978–80. 125–145.

Matolcsi János: A majacki lelőhely (SZU) állatcsontleletei (az 1978–1979. évi ásatás).
=1981–83. 29–55.

Hartyányi Borbála, P.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

Lengyelország
Madurowicz-Urbańska, Helena: Forschungen über die landwirtschaftlichen Regionen Polens im Zeitraum vom 16. bis 19. Jahrhundert.
=1971–72. 121–127.

Tłoczek, Ignacy F.: Traditionelle Formen der ländlichen Bauten in Ostpolen.
=1971–72. 139–146.

Kostrowicka, Irena: Transformatione dans l'économie agricole traditionelle polonaise au XIXe siècle.
=1971–72. 345–347.

Lippóczy Norbert: Tokaj-Hegyaljáról Lengyelországban 1726-ban. (A tokaji bor híre Lengyelországban a XVIII. század első felében.)
=1973–74. 161–172.

Lippóczy Norbert: Lengyel bor-útlevelek a XVIII. század első feléből, mint a tokaji borok kísérői.
=1975–77. 263–274.

     libamáj
Mártha Zsuzsánna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben.
=1975–77. 357–396.

     lipicai ménes
Kovács Miklós: A lipicai ménes menekítése Napóleon seregei elől.
=1964. 247–250.

     lovak
Kovács Miklós: A lipicai ménes menekítése Napóleon seregei elől.
=1964. 247–250.

Kiss Attila – Kralovánszky Alán: A márfai avarkori lósír.
=1964. 251–254.

Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai.
=1969–70. 193–236.

Csöppüs István: Magyarország lóállományának alakulása az 1938–1944. években.
=1975–77. 289–330.

magleletek
Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula – Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1973–74. 23–73.

Hartyányi Borbála, P.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

     magtár
Kovács Miklós: Adatok a takarékmagtárakról.
=1978–80. 201–218.

     máj
Mártha Zsuzsánna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben.
=1975–77. 357–396.

     Majack
Matolcsi János: A majacki lelőhely (SZU) állatcsontleletei (az 1978–1979. évi ásatás).
=1981–83. 29–55.

     major
Csíki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon majormúzeumának története (1979).
=1978–80. 19–38.

     makett
Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

     malom
Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. 1–2.
=1978–80. 351–371.; 1981–83. 349–369.

Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai.
=1981–83. 371–382.

     Márfa
Kiss Attila – Kralovánszky Alán: A márfai avarkori lósír.
=1964. 251–254.

     Mathiász János
Mathiász János kézi dugaszolója.
=1962. 191.

     Mendel, Johann Gregor
Orel, Vitězslav – Vavra, Miloslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

     ménes
Kovács Miklós: A lipicai ménes menekítése Napóleon seregei elől.
=1964. 247–250.

     metszőkés
Patay Árpád: Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon.
=1964. 185–200.

     mezőgazdálkodás
Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

     mezőgazdaság
Matolcsi János: A mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatok.
=1962. 3–17.

Takács Imre: A magyar mezőgazdasági irodalom összefoglaló retrospektív bibliográfiája.
=1962. 128–134.

Takács Imre: A mezőgazdaság általános szakfelügyelete a polgári Magyarországon.
=1964. 147–169.

Takács Imre: A magyar mezőgazdasági szakirodalom könyvészetének VI. (1920–1935. évi) kötete.
=1964. 279–280.

Donáth Ferenc: A magyar mezőgazdaság háborús kárai 1944–45-ben és azok hatása a mezőgazdasági termelésre.
=1965–66. 193–206.

Takács Imre: A mezőgazdaság irányításának jogforrásai, intézményei és szervei Magyarországon (1889–1919).
=1967–68. 265–291.

Fussel, George Edwin: What is traditional agriculture.
=1971–72. 9–14.

Maksay Ferenc: Struktur der ungarischen Dorfsiedlungen zur Zeit der traditionellen Landwirtschaft.
=1971–72. 91–94.

Smelhaus, Vratislav: Die Telche als Faktor gründlicher Wandlungen in der böhmischen Landwirtschaft.
=1971–72. 105–107.

Minchinton, Walter E.: The agricultural regions of England and Wales.
=1971–72. 109–120., 3 térk. mell.

Madurowicz-Urbańska, Helena: Forschungen über die landwirtschaftlichen Regionen Polens im Zeitraum vom 16. bis 19. Jahrhundert.
=1971–72. 121–127.

Vargha László: Wirtschafts- und architekturgeschichtliche Denkmäler in Ungarn aus dem 18. und 19. Jahrhundert.
=1971–72. 147–156.

Karaman, Igor: Die Hauptmerkmale der landwirtschaftlichen Verhältnisse in Slavonien-Syrmien vom 18. bis 20. Jahrhundert.
=1971–72. 223–228.

Markus, Michal: Gemeinsame Forschungsprobleme der Entwicklung von Landwirtschaft und Ernährung.
=1971–72. 277–282.

Jacobeit, Wolfgang: Die Umwandlung der traditionellen Landwirtschaft in volkskundlicher Sicht.
=1971–72. 291–296.

Wellmann Imre: Die neuzeitliche "landwirtschaftliche Revolution" und ihre Anfänge in Ungarn.
=1971–72. 297–309.

Gergelyi Otmar: Entstehung, Organisation und Tätigkeit der landwirtschaftlichen Vereine auf dem Gebiet der Slowakei bis 1914.
=1971–72. 311–315.

Henning, Friedrich-Wilhelm: Die Entwicklung der Produktivität in den bäuerlichen Betrieben während der letzen Phase der feudalistischen (traditionellen) Landwirtschaft.
=1971–72. 317–325.

Berthold, Rudolf: Die Problematik der Relationen zwischen landwirtschaftlicher Produktion ind Bevölkeringsentwicklung in Deutschland von 1800 bis 1939.
=1971–72. 327–336.

Müller, Hans-Heinrich: Zur Frage der Umwandlung der traditionellen Landwirtschaft.
=1971–72. 341–344.

Kostrowicka, Irena: Transformatione dans l'économie agricole traditionelle polonaise au XIXe siècle.
=1971–72. 345–347.

Hupfauer, Max: Geschichte der Elektrifizierung der deutschen Landwirtschaft.
=1971–72. 375–384.

Kodedová, Oldriska: Hauptzüge der landwirtschaftlichen Entwicklung in den böhmischen Ländern und das landwirtschaftlichen Schulwesen in den Jahren 1870 bis 1914.
=1971–72. 385–388.

Tímár Eszter: Regionale Umgestaltung der traditionellen Landwirtschaft Ungarns in der zweiten Hälfte des 19. Jahrhunderts.
=1971–72. 389–400.

Gyimesi Sándor: Über die landwirtschaftlichen Grundlagen der Städte.
=1971–72. 453–460.

Kukovics Sándor: Some peculiarities in the territorial development of the Hungarian agriculture.
=1971–72. 477–481.

Mosser, Alois: Fragestellungen und Methoden der agrarhistorischen Forschung in Österreich seit dem Ende des Zweiten Weltkrieges.
=1971–72. 489–494.

Wasberg, G. Christie: Bibliographische Hilfsmittel zum Studium norwegischer Orts- und Landwirtschaftsgeschichte.
=1971–72. 495–497.

Vlcskó Lajos – Für Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi teékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

Horváth Lajos: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyüzemmé válásának útja.
=1978–80. 147–164.

mezőgazdasági eszközök
Kralovánszky Alán: Kora Árpád-kori mezőgazdasági eszközök a Közép-Duna-medencéből.
=1962. 116–127.

Balassa Iván: Nemzetközi megbeszélés a Munkaeszköztörténeti Archívumok kérdéséről a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
=1964. 267–272.

Balassa Iván: Az eke szántóföldre történő kiszállításának módjai.
=1965–66. 131–150.

Balassa Iván: A magyarországi faekék főbb típusai a XVIII–XIX. században.
=1967–68. 157–196.

Balassa Iván: A magyar ekés földművelés kezdetei.
=1969–70. 45–68.

Balassa Iván: A munkaeszközök kutatásának ikonográfiai forrásai.
=1978–80. 3–18.

Balassa Iván: A mezőgazdasági munkaeszközök fejlődése és múzeumi kiállításuk.
=1978–80. 447–452.

Balassa Iván: A őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten.
=1981–83. 15–28.

mezőgazdasági gépészet
Blake, Susan: A geographical analysis of agricultural engineering in Britain in the 19th century.
=1971–72. 369–374.

mezőgazdaságtan
Éber Ernő: A mezőgazdaságtan első hazai egyetemi tanszéke és első tanára: Mitterpacher Lajos.
=1962. 33–43.

Balassa Iván: A mezőgazdasági ismeretek szerepe a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kutató és kiállító tevékenységében.
=1981–83. 479–495.

     Mezőtúr
Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

     Mitterpacher Lajos
Éber Ernő: A mezőgazdaságtan első hazai egyetemi tanszéke és első tanára: Mitterpacher Lajos.
=1962. 33–43.

     molnár mesterség
Vajkai Zsófia: Malomtípusok és a molnár mesterség a XIX. századi Magyarországon. 1–2.
=1978–80. 351–371.; 1981–83. 349–369.

     monokultúrák
Kiss István, N.: Az agrár monokultúrák és Magyarország aktív külkereskedelmi mérlege, 16–18. század.
=1981–83. 209–227.

     Morvaország
Kramařik, Jaroslav: Die geographische Verbreitung der Arl in Böhmen und Mären und ihre lulturhistorische Bedeutung.
=1971–72. 241–257.

Vávra, Miloslav: Die Bedeutung von Ferenc Schrams für den Weinbau der Welt und besonders für die mährischen Weinbauern.
=1971–72. 349–354.

Orel, Vitězslav – Vávra, Miloslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

munkaeszközök
Balassa Iván: Nemzetközi megbeszélés a Munkaeszköztörténeti Archívumok kérdéséről a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
=1964. 267–272.

Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón.
=1975–77. 213–230.

Balassa Iván: A munkaeszközök kutatásának ikonográfiai forrásai.
=1978–80. 3–18.

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón.
=1978–80. 39–67.

Balassa Iván: A mezőgazdasági munkaeszközök fejlődése és múzeumi kiállításuk.
=1978–80. 447–452.

muzeológia
Barbarits Lajos: A tömegoktatás agrármúzeologiai módszerei.
=1962. 18–32.

múzeumok
Matolcsi János: A mezőgazdaság szocialista átalakulásából adódó múzeumi feladatok.
=1962. 3–17.

A múzeum életéből.
=1962. 142–144.

A múzeum gyűjteményeiből.
=1962. 145–152.

A múzeum Vastagh-féle állatszobrai.
=1962. 145–146.

Balassa Iván: Nemzetközi megbeszélés a Munkaeszköztörténeti Archívumok kérdéséről a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban.
=1964. 267–272.

Matolcsi János: Hét évtized a magyar agrárkultúra szolgálatában (1896–1966).
=1965–66. 5–22.

Barbarits Lajos: Népművelő és tudományos munka az agrármúzeum feladatkörében.
=1969–70. 331–340.

Vlcskó Lajos – Für Lajos – Fábián Gyula: A mező-, élelmiszeripar-, erdő- és vadgazdaságtörténeti múzeumi tevékenység fejlesztésének egyes kérdései.
=1973–74. 5–21.

Korek József: Termény- és virágkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851–1862 között.
=1975–77. 419–431.

Csíki László: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum keszthelyi Georgikon majormúzeumának története (1979).
=1978–80. 19–38.

Várhidy Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjtemény legszebb darabjai.
=1978–80. 395–412.

Erményi Magdolna, P.: A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10–16.
=1978–80. 437–445.

Balassa Iván: A mezőgazdasági munkaeszközök fejlődése és múzeumi kiállításuk.
=1978–80. 447–452.

Erményi Magdolna, P.: Magyarország főbb borvidékeinek története a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kiállításaiban.
=1978–80. 453–467.

Szabó Lóránd: Számvetés a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos tevékenységéről 1975-től.
=1981–83. 3–13.

Kotlár Károly: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum XIX. századi vadászfegyvereinek rövid fejlődéstörténeti áttekintése.
=1981–83. 383–411.

Taraba Mária: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum könyvtárának nemzetközi kiadványcsere kapcsolatai.
=1981–83. 451–472.

Szabó Lóránd: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum filiáléinak feladata és tevékenysége.
=1981–83. 473–478.

Balassa Iván: A mezőgazdasági ismeretek szerepe a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kutató és kiállító tevékenységében.
=1981–83. 479–495.

műemlékek
Vargha László: Wirtschafts- und architekturgeschichtliche Denkmäler in Ungarn aus dem 18. und 19. Jahrhundert.
=1971–72. 147–156.

nagybirtok
Donáth Ferenc: A nagybirtok igénybevétele az 1945. évi földreform során.
=1964. 61–77.

Kiss István, N.: Nagybirtokok árutermelése és külkereskedelme a XVII. századi Magyarországon.
=1967–68. 135–156., 1 mell.

Tóth Tibor: Umgestaltung der Viehzucht der Grosx1grundbesitze zur Zeit der Jahrhundertwende im Komitet (Bezirk) Somogy.
=1971–72. 425–431.

     Nagyszentmiklós
Valkó Arisztid: A nagyszentmiklósi földmíves-iskola működése 1863–1889 között.
=1964. 201–219.

     nagyuradalom
Erményi Magdolna, P.: Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században.
=1981–83. 113–143.

     nagyüzem
Mártha Zsuzsánna: A baromfitermékek mai nagyüzemi termelésének előzményei Magyarországon.
=1964. 117–134.

Horváth Lajos: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyüzemmé válásának útja.
=1978–80. 147–164.

     Napóleon, Bonaparte, francia császár
Kovács Miklós: A lipicai ménes menekítése Napóleon seregei elől.
=1964. 247–250.

     napraforgó
Selmeczi Kovács Attila: A napraforgó meghonosodása és elterjedése Európában.
=1969–70. 85–120.

     négyélű eke
Kothe, Heinz: Form- und Funktionswandel an Vierkantpflügen.
=1971–72. 51–68.

     nemesítés
Mártha Zsuzsánna: A magyar tyúk nemesítésének első időszaka.
=1962. 63–83.

     Németország
Barbarits Lajos: A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei.
=1964. 25–40.

Schremmer, Eckhart: Die Veränderung der Produktionsstruktur auf dem flachen Land im 17. und 18. Jahrhundert in Südostdeutschland.
=1971–72. 213–222.

Berthold, Rudolf: Die Problematik der Relationen zwischen landwirtschaftlicher Produktion ind Bevölkeringsentwicklung in Deutschland von 1800 bis 1939.
=1971–72. 327–336.

Hupfauer, Max: Geschichte der Elektrifizierung der deutschen Landwirtschaft.
=1971–72. 375–384.

     népesség
Berthold, Rudolf: Die Problematik der Relationen zwischen landwirtschaftlicher Produktion ind Bevölkeringsentwicklung in Deutschland von 1800 bis 1939.
=1971–72. 327–336.

     népművelés
Barbarits Lajos: Népművelő és tudományos munka az agrármúzeum feladatkörében.
=1969–70. 331–340.

     néprajz
Török Katalin, F.: Agrargeschichtliche und agrarethnographische Lehren von den Flurkarten aus dem18. Jahrhundert.
=1971–72. 188–197.

Jacobeit, Wolfgang: Die Umwandlung der traditionellen Landwirtschaft in volkskundlicher Sicht.
=1971–72. 291–296.

     Neubrandenburg
Erményi Magdolna, P.: A Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Egyesületének (AIMA) V. kongresszusa Neubrandenburgban (NDK) 1978. szeptember 10–16.
=1978–80. 437–445.

     Norvégia
Wasberg, G. Christie: Bibliographische Hilfsmittel zum Studium norwegischer Orts- und Landwirtschaftsgeschichte.
=1971–72. 495–497.

     növényleletek
Hatyányi Borbála, P. – Nováki Gyula – Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

Valkó Emőke: Békési bronzkori növényleletek anthrakotómiai vizsgálata.
=1969–70. 23–32.

Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az úklőkortól a XVIII. századig.
=1973–74. 23–73.

Hartyányi Borbála, P.: Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok.
=1975–77. 15–51.

– Máthé Márta, Sz.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1876-ban feltárt növvényleletei.
=1978–80. 125–145.

Hartyányi Borbála, P.: Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

növénytermesztés
Gunda Béla: Origin of plant cultivation in the New World.
=1971–72. 15–18.

Orel, Vitězslav – Vávra, Miloslav: Die Tier- und Pflanzenzüchter in Mähren im Hintergrunde der Entdeckung von Mendel.
=1971–72. 355–358.

Vlcskó Lajos: Szempontok és adatok a magyarországi növénytermesztésben elterjedt ipari módszerek agrártörténeti feldolgozásához (1945–1975).
=1975–77. 3–13.

Vajkai Zsófia: Régi magyar dohányfajták és termesztésük. (Juhász Árpád emlékanyag a Magyar Mezőgazdasági Múzeum adattárában.)
=1975–77. 117–134.

numizmatika
Isztiméry László: Numizmatikai gyűjtés a Mezőgazdasági Múzeumban.
=1962. 135–141.

Fadrusz-féle borászati embléma.
=1962. 148.

Várhidy Imre: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum hazai éremgyűjtemény legszebb darabjai.
=1978–80. 395–412.

nyereg
Pető Mária: A nyereg formái Pannóniában az i. sz. I–IX. században.
=1965–66. 73–80.

oktatás
Barbarits Lajos: A tömegoktatás agrármúzeologiai módszerei.
=1962. 18–32.

Éber Ernő: A mezőgazdaságtan első hazai egyetemi tanszéke és első tanára: Mitterpacher Lajos.
=1962. 33–43.

Valkó Arisztid: A nagyszentmiklósi földmíves-iskola működése 1863–1889 között.
=1964. 201–219.

Valkó Arisztid: A balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870–1882 között.
=1965–66. 179–192.

Kodedova, Oldriska: Hauptzüge der landwirtschaftlichen Entwicklung in den böhmischen Ländern und das landwirtschaftlichen Schulwesen in den Jahren 1870 bis 1914.
=1971–72. 385–388.

Pintér János: Nyolc évtized Orosházán az agrároktatás szolgálatában. (Az orosházi szakoktatás története.)
=1973–74. 305–330.

     olaj
Timkó Ilona, H.: Tökmagolaj-készítés a rátóti Fenyvesalja mezőgazdasági termelőszövetkezetben (1977).
=1978–80. 311–326.

     Orosháza
Pintér János: Nyolc évtized Orosházán az agrároktatás szolgálatában. (Az orosházi szakoktatás története.)
=1973–74. 305–330.

     őrlés
Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

     összeírás
Török Katalin: A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. (Az 1720. évi országos összeírás és az 1780. évi úrbéri tabellák alapján.)
=1969–70. 135–152.

Szőlősy Éva, B. – Varga Dénes: Elektronische Datenverarbeitung von feudalen Güterkonskriptionen.
=1971–72. 157–159.

     őstulok
Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

     paleoethnobotanika
Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a "gabonásvermek" kérdéséhez.
=1981–83. 57–94.

     pálinkafőzés
Nováki Gyula: Törkölyverem Pásztón a XVIII. század második felében.
=1969–70. 177–182.

Kiss István, N.: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban.
=1969–70. 183–192.

Pannónia
Pető Mária: A nyereg formái Pannóniában az i. sz. I–IX. században.
=1965–66. 73–80.

parasztgazdaság
Gunst Péter: Egy vecsési parasztgazdaság jövedelmezősége 1937-ben.
=1964. 255–260.

Selmeczi Kovács Attila: A csűr szerepe Észak-Heves megye paraszti gazdálkodásában.
=1967–68. 197–216.

Hauser, Albert: Bäuerliche Wirtschaft und Ernährung in der Schweiz vom 15. bis 18. Jahrhundert.
=1971–72. 95–103.

Veress Éva: Regionale Untersuchungen zum Thema "Betriebsformen der Bauernwirtschaft".
=1971–72. 167–183.

Henning, Friedrich-Wilhelm: Die Entwicklung der Produktivität in den bäuerlichen Betrieben während der letzen Phase der feudalistischen (traditionellen) Landwirtschaft.
=1971–72. 317–325.

Simonffy Emil: Einige Fragen der Bauernwirtschaft von Göcsej, einer in der Entwicklung zurückgebliebenen Landschaft im Zeitalter des Kapitalismus.
=1971–72. 417–423.

Fél Edit – Hofer Tamás: Bäuerliche Wirtschaftsausrüstungen in einem ungarischen Dorf.
=1971–72. 461–466.

Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

Knézy Judit: Somogy megye jobbágyparaszti népének csoportjai és gazdálkodása (XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig).
=1981–83. 285–308.

Pásztó
Nováki Gyula: Törkölyverem Pásztón a XVIII. század második felében.
=1969–70. 177–182.

Kiss István, N.: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban.
=1969–70. 183–192.

     pásztorkodás
Andrásfalvy Bertalan: Weidegang und Hirtenwesen in Transdanubien und in der Grosx1en Ungarischen Tiefebene.
=1971–72. 229–231.

     pecsétek
Isztiméry László: Numizmatikai gyűjtés a Mezőgazdasági Múzeumban.
=1962. 135–141.

     Pest
Khin Antal: A pesti vizafogók és a mai Vizafogó utca neve.
=1962. 84–92.

Wellmann Imre: Pest megye viszálya Pest városával piacra vitt paraszti termelvények körül az 1730-as években.
=1965–66. 81–120., 1 térk. mell.

     politika
Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

     profit
Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

     radiokarbonos módszer
Lerche, Grith: Recent datings of Danish ploughing implements by the radiocarbon method.
=1971–72. 25–31.

     Rákóczi-eke
A zborói "Rákóczi-eke".
=1962. 151–152.

     Rátót
Timkó Ilona, H.: Tökmagolaj-készítés a rátóti Fenyvesalja mezőgazdasági termelőszövetkezetben (1977).
=1978–80. 311–326.

     régészet
Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a "gabonásvermek" kérdéséhez.
=1981–83. 57–94.

     rendészet
Takács Imre: A magyar állategészségügyi rendészet kialakulása és fejlődése 1918-ig.
=1973–74. 281–303.

     repce
Selmeczi Kovács Attila: A repcetermesztés alakulása a XIX. században Magyarországon.
=1973–74. 75–98.

Selmeczi Kovács Attila: Agrotechnikai változások a XIX. századi repceművelésben Magyarországon.
=1975–77. 97–116.

     rétek
Török Katalin: A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. (Az 1720. évi országos összeírás és az 1780. évi úrbéri tabellák alapján.)
=1969–70. 135–152.

     Sárbogárd
Lengyel Imre: A sárbogárdi, honfoglaláskori temető állatcsontjainak kémiai analysise.
=1964. 243–246.

     sarló
Nováki Gyula: Koravaskori sarlólelet Kőszegről.
=1965–66. 67–72.

Takács Lajos: Die Hakensichel in Ungarn.
=1971–72. 83–90.

     Sarvaly
Matolcsi János: A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon.
=1975–77. 331–355.

     Schram Ferenc
Vávra, Miloslav: Die Bedeutung von Ferenc Schrams für den Weinbau der Welt und besonders für die mährischen Weinbauern.
=1971–72. 349–354.

     sertés
Egy kiváló cornwall koca.
=1962. 146–147.

Matolcsi János: Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben.
=1973–74. 229–249.

Matolcsi János: A bakonyi sertés XV–XVI. századi csontleletei Sarvalyon.
=1975–77. 331–355.

sírleletek
Patay Árpád – Póczy Klára, Sz.: Gyümölcsmaradványok aquincumi múmiasírokból.
=1964. 135–146.

Kiss Attila – Kralovánszky Alán: A márfai avarkori lósír.
=1964. 251–254.

Solymár
Valkó Arisztid: A solymári vadászkastély. (Vadászatok Solymáron és környékén a XV–XVI. században.)
=1967–68. 125–134.

Somló
Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón.
=1975–77. 213–230.

Csoma Zsigmond: Borászati munkaeszközváltás Somlón.
=1978–80. 39–67.

Somogy megye
Tóth Tibor: Umgestaltung der Viehzucht der Grosx1grundbesitze zur Zeit der Jahrhundertwende im Komitet (Bezirk) Somogy.
=1971–72. 425–431.

Knézy Judit: Somogy megye jobbágyparaszti népének csoportjai és gazdálkodása (XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig).
=1981–83. 285–308.

Somorja
Khin Antal: A somorjai halászcéh.
=1965–66. 121–130.

statisztika
Tímár Eszter – Veress Éva: A kenyérfogyasztás statisztikai becslése. (Keleti Károly élelmezési statisztikájának néhány gazdaságtörténeti tanulsága.)
=1969–70. 237–256.

Preininger, Magdolna: Die Obstproduktion von Budapest im Spiegel der statistischen Angaben der Jahre 1895 und 1935.
=1971–72. 447–452.

Pintér János: Hódmezővásárhely agrárviszonyai a századfordulón a korabeli statisztikák tükrében.
=1978–80. 249–267.

     sütés
Méri István: Árpád-kori falusi gabonaőrlő és kenyérsütő berendezések. (Rekonstrukciós kísérlet kiállítási makett készítéséhez.)
=1969–70. 69–84.

     Svájc
Hauser, Albert: Bäuerliche Wirtschaft und Ernährung in der Schweiz vom 15. bis 18. Jahrhundert.
=1971–72. 95–103.

     szabadforgó rendszer
Orosz István: L'extension de la culture ŕ "rotation libre" dans le Nord-Est de la Hongrie ŕ la fin du XIXe siècle.
=1971–72. 407–415.

     számítógép
Szőlősy Éva, B. – Varga Dénes: Elektronische Datenverarbeitung von feudalen Güterkonskriptionen.
=1971–72. 157–159.

Cseh László: Herstellung topographiescher Diagramme mit der elektronischen Rechenmaschine.
=1971–72. 185–187.

Veress Éva: Számítógépes agrártörténeti archívum. (Kutatási jelentés.)
=1978–80. 413–435.

szántás
Lerche, Grith: Recent datings of Danish ploughing implements by the radiocarbon method.
=1971–72. 25–31.

Kramařik, Jaroslav: Die geographische Verbreitung der Arl in Böhmen und Mären und ihre lulturhistorische Bedeutung.
=1971–72. 241–257.

Lühning, Arnold: Über eine besondere Methode des Pflügens mit sechs Pferden in den holsteinischen Elbmarschen.
=1971–72. 259–265.

Réz Gyula – Várhidy Imre: Adatok a hazai gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez.
=1981–83. 327–348.

szántóföld
Török Katalin: A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. (Az 1720. évi országos összeírás és az 1780. évi úrbéri tabellák alapján.)
=1969–70. 135–152.

Nováki Gyula: Régi szántóföldek nyomai a Börzsönyben.
=1975–77. 53–79.

szárazmalom
Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai.
=1981–83. 371–382.

szarvasmarha
Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

Kralovánszky Alán: Szarvasmarha-temetkezés a honfoglalás korában.
=1964. 171–184.

Csöppüs István: A szarvasmarhaállomány alakulása Magyarországon a második világháború időszakában (1938–1944).
=1973–74. 185–228.

Kovács Miklós: Korabeli vélemények az 1880–1890-es évek hazai szarvasmarhatenyésztéséről.
=1975–77. 275–287.

Kiss István, N.: Bécs húsellátásának válsága (1770–1773). (Marhaexport, politika és profit.)
=1975–77. 397–418.

Kiss István, N.: A magyar marhatenyésztés jelentősége Magyarország és Közép-Európa számára a 16–18. században.
=1978–80. 165–200.

Góz Gabriella, V.: A szarvasmarha-törzskönyvezés jelentősége a fajtaváltások korában Magyarországon.
=1981–83. 269–284.

     Szelidi-tó
Khin Antal: A Szelidi-tó halászata.
=1964. 99–116.

     szélmalom
Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai.
=1981–83. 371–382.

     szeretetház
Valkó Arisztid: A balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870–1882 között.
=1965–66. 179–192.

     Szilhalom
Hartyányi Borbála, P. – Máthé Márta, Sz.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1876-ban feltárt növvényleletei.
=1978–80. 125–145.

     Szlavónia
Karaman, Igor: Die Hauptmerkmale der landwirtschaftlichen Verhältnisse in Slavonien-Syrmien vom 18. bis 20. Jahrhundert.
=1971–72. 223–228.

     Szlovákia
Gergelyi Otmar: Entstehung, Organisation und Tätigkeit der landwirtschaftlichen Vereine auf dem Gebiet der Slowakei bis 1914.
=1971–72. 311–315.

     Szovjetunió
Matolcsi János: A majacki lelőhely (SZU) állatcsontleletei (az 1978–1979. évi ásatás).
=1981–83. 29–55.

     szőlő
Patay Árpád: Két ősi szőlőmetszőkés-típus és annak későbbi előfordulása a Dunántúlon.
=1964. 185–200.

Valkó Arisztid: Valkó Arisztid: A balatonfüredi Szőlőműves Felsőnépiskola és a Szeretetház működése 1870–1882 között.
=1965–66. 179–192.

Für Lajos: Az ászári szőlészet a századfordulón.
=1967–68. 217–242.

Kiss István, N.: Monoculture de vigne et qualité des vins dans la Hongrie des XVIe–XVIIIe siècles.
=1971–72. 129–137.

Vávra, Miloslav: Die Bedeutung von Ferenc Schrams für den Weinbau der Welt und besonders für die mährischen Weinbauern.
=1971–72. 349–354.

Pintér János: A kecskeméti Miklós-szőlőtelep létrejötte és első évtizede.
=1975–77. 191–211.

Csoma Zsigmond: Szőlészeti munkaeszközváltás Somlón.
=1975–77. 213–230.

Pintér János: A Duna–Tisza közi szőlőterület alakulása a századforduló idején és a két világháború között.
=1981–83. 159–181.

talaj
Steensberg, Axel: The practice of tilling spades in Asia and Europe.
=1971–72. 19–23.

Gyimesi Sándor: Über die landwirtschaftlichen Grundlagen der Städte.
=1971–72. 453–460.

     talpeke
Vakarelski, Christo: Wurde in Bulgarien der Socha-Pflug verwende?
=1971–72. 39–46.

     tanácsigazgatás
Takács Imre: Földművelésügyi közigazgatásunk és az érdekképviseletek kapcsolatai a tanácsigazgatás létrejöttéig.
=1981–83. 413–450.

     tanya
Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kiépülése a századfordulón.
=1975–77. 167–190.

Für Lajos: A kertkultúrás tanyarendszer kezdetei (1790–1848).
=1978–80. 101–123.

Für Lajos: A zöldségtermelő tanyák kialakulása.
=1981–83. 145–157.

táplálkozás
Hauser, Albert: Bäuerliche Wirtschaft und Ernährung in der Schweiz vom 15. bis 18. Jahrhundert.
=1971–72. 95–103.

Markus, Michal: Gemeinsame Forschungsprobleme der Entwicklung von Landwirtschaft und Ernährung.
=1971–72. 277–282.

     Tata
Fülöp Éva Mária: A tata-gesztesi Esterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében.
=1981–83. 309–326.

     temetkezés
Kralovánszky Alán: Szarvasmarha-temetkezés a honfoglalás korában.
=1964. 171–184.

     temető
Lengyel Imre: A sárbogárdi, honfoglaláskori temető állatcsontjainak kémiai analysise.
=1964. 243–246.

     termékek
Mártha Zsuzsánna: A baromfitermékek mai nagyüzemi termelésének előzményei Magyarországon.
=1964. 117–134.

Wellmann Imre: Pest megye viszálya Pest városával piacra vitt paraszti termelvények körül az 1730-as években.
=1965–66. 81–120., 1 térk. mell.

Mártha Zsuzsánna: A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig.
=1967–68. 243–264.

Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde.
=1969–70. 285–306.

Kisbán Eszter: Eingliederung neuer Anbaufrüchte in die Volksnahrung.
=1971–72. 283–286.

Mártha Zsuzsánna: A baromfitoll az 1920–1944. évek magyar gazdasági életében.
=1973–74. 251–280.

Mártha Zsuzsánna: A libamáj a magyar gazdaságtörténetben.
=1975–77. 357–396.

Korek József: Termény- és virágkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851–1862 között.
=1975–77. 419–431.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban századunk elejéig.
=1978–80. 219–247.

Csoma Zsigmond: Nyugat-magyarországi terményfuvarosok (adatok a dél-burgenlandi paraszti borkereskedelemhez és bormértékhez).
=1981–83. 183–207.

Mártha Zsuzsánna: A baromfi és termékei a magyar külkereskedelmi forgalomban 1920–1938. években.
=1981–83. 229–267.

termelés
Schremmer, Eckart: Die Veränderung der Produktionsstruktur auf dem flachen Land im 17. und 18. Jahrhundert in Südostdeutschland.
=1971–72. 213–222.

Henning, Friedrich-Wilhelm: Die Entwicklung der Produktivität in den bäuerlichen Betrieben während der letzen Phase der feudalistischen (traditionellen) Landwirtschaft.
=1971–72. 317–325.

Berthold, Rudolf: Die Problematik der Relationen zwischen landwirtschaftlicher Produktion ind Bevölkeringsentwicklung in Deutschland von 1800 bis 1939.
=1971–72. 327–336.

Takács Imre: Búzatermelésünk állami átszervezése az 1930-as években.
=1978–80. 269–309.

Für Lajos: A zöldségtermelő tanyák kialakulása.
=1981–83. 145–157.

termelőszövetkezetek
Kovács Kálmán: Die Entwicklung des Wesen des produktionsgenossenschaftlichen Eigentums.
=1971–72. 483–487.

Horváth Lajos: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyüzemmé válásának útja.
=1978–80. 147–164.

Timkó Ilona, H.: Tökmagolaj-készítés a rátóti Fenyvesalja mezőgazdasági termelőszövetkezetben (1977).
=1978–80. 311–326.

Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

termésleletek
Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula – Patay Árpád: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az újkőkortól a XVIII. századig.
=1967–68. 5–84.

Hartyányi Borbála, P. – Nováki Gyula: Növényi mag- és termésleletek Magyarországon az úklőkortól a XVIII. századig.
=1973–74. 23–73.

Hartyányi Borbála, P. Középkori budai lakóház mellékgödrében talált növényi maradványok.
=1975–77. 15–51.

Hartyányi Borbála, P. – Máthé Márta, Sz.: A berettyóújfalui–szilhalomi későneolitikus lakótelep 1876-ban feltárt növvényleletei.
=1978–80. 125–145.

Hartyányi Borbála, P. Kora Árpád-korból származó búza a Hont-i ispánsági várból.
=1981–83. 95–112.

tojás
Mártha Zsuzsánna: Törekvések a tojáskereskedelem rendezésére Magyarországon századunk elején és a budapesti tojástőzsde.
=1969–70. 285–306.

Tokaj-Hegyalja
Balassa Iván: Faktorok (közvetítők) Tokaj-Hegyalja XVIII. század végi és XIX. század eleji borkereskedésében.
=1973–74. 145–159.

Lippóczy Norbert: Tokaj-Hegyaljáról Lengyelországban 1726-ban. (A tokaji bor híre Lengyelországban a XVIII. század első felében.)
=1973–74. 161–172.

Lippóczy Norbert: Lengyel bor-útlevelek a XVIII. század első feléből, mint a tokaji borok kísérői.
=1975–77. 263–274.

toll
Mártha Zsuzsánna: A baromfitoll a magyar gazdasági életben századunk elejéig.
=1967–68. 243–264.

Mártha Zsuzsánna: A baromfitoll az 1920–1944. évek magyar gazdasági életében.
=1973–74. 251–280.

     topográfia
Cseh László: Herstellung topographiescher Diagramme mit der elektronischen Rechenmaschine.
=1971–72. 185–187.

     Tótszentmárton
Imre Gyula: Tótszentmárton a fejlődés útján.
=1962. 93–105.

     tökmagolaj
Timkó Ilona, H.: Tökmagolaj-készítés a rátóti Fenyvesalja mezőgazdasági termelőszövetkezetben (1977).
=1978–80. 311–326.

     törkölyverem
Nováki Gyula: Törkölyverem Pásztón a XVIII. század második felében.
=1969–70. 177–182.

     törzskönyvezés
Góz Gabriella, V.: A szarvasmarha-törzskönyvezés jelentősége a fajtaváltások korában Magyarországon.
=1981–83. 269–284.

     tulajdon
Kovács Kálmán: Die Entwicklung des Wesen des produktionsgenossenschaftlichen Eigentums.
=1971–72. 483–487.

     tulok
Bökönyi S. – Kállai L. – Matolcsi J. – Tarján R.: Összehasonlító vizsgálatok az őstulok és a szarvasmarha elülső lábközépcsontján.
=1964. 3–24.

     Túrkeve
Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

     tyúk
Mártha Zsuzsánna: A magyar tyúk nemesítésének első időszaka.
=1962. 63–83.

     Újvilág
Gunda Béla: Origin of plant cultivation in the New World.
=1971–72. 15–18.

     uradalom
Für Lajos: Kataszteri felvételek a csákvári uradalom területén.
=1965–66. 151–178.

Kiss István, N.: Pálinkafőzés a pásztói cisztercita uradalomban.
=1969–70. 183–192.

Pintér János: Az egri főkáptalani uradalom mezőgazdálkodása az 1928–1929. években. (Az uradalom gazdatisztjeinek visszaemlékezései tükrében.)
=1969–70. 307–330.

Erményi Magdolna, P.: Gyümölcstermesztés a nagyuradalmakon a XVIII. században.
=1981–83. 113–143.

Fülöp Éva Mária: A tata-gesztesi Esterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében.
=1981–83. 309–326.

     urbárium
Kovách Géza: Die Lage der Fronbauer auf den Kameralgütern im Komitat Arad nach der Urbarialregelung.
=1971–72. 199–206.

     úrbéri tabellák
Török Katalin: A szántóföldek és a rétek aránya Magyarországon a XVIII. században. (Az 1720. évi országos összeírás és az 1780. évi úrbéri tabellák alapján.)
=1969–70. 135–152.

     üzem
Veress Éva: Regionale Untersuchungen zum Thema "Betriebsformen der Bauernwirtschaft".
=1971–72. 167–183.

Horváth Lajos: A mezőgazdasági termelőszövetkezetek nagyüzemmé válásának útja.
=1978–80. 147–164.

vadászat
Orbán László: Az első nemzetközi vadászati kiállítás és magyar vonatkozásai (Bécs 1900).
=1964. 79–97.

Valkó Arisztid: A solymári vadászkastély. (Vadászatok Solymáron és környékén a XV–XVI. században.)
=1967–68. 125–134.

Kotlár Károly: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum XIX. századi vadászfegyvereinek rövid fejlődéstörténeti áttekintése.
=1981–83. 383–411.

városok
Gyimesi Sándor: Über die landwirtschaftlichen Grundlagen der Städte.
=1971–72. 453–460.

Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

     Vastagh György
A múzeum Vastagh-féle állatszobrai.
=1962. 145–146.

     Vecsés
Gunst Péter: Egy vecsési parasztgazdaság jövedelmezősége 1937-ben.
=1964. 255–260.

     verem
Nováki Gyula: Törkölyverem Pásztón a XVIII. század második felében.
=1969–70. 177–182.

Nováki Gyula: Régészeti és paleoethnobotanikai adatok a "gabonásvermek" kérdéséhez.
=1981–83. 57–94.

     versenylovak
Matolcsi János: Híres versenylovak csontozatának sajátosságai.
=1969–70. 193–236.

     vetésforgó
Orosz István: L'extension de la culture ŕ "rotation libre" dans le Nord-Est de la Hongrie ŕ la fin du XIXe siècle.
=1971–72. 407–415.

     vetőeke
Balassa Iván: A őskori vetőekék és mai megfelelőik Közel-Keleten.
=1981–83. 15–28.

     vetőgép
Háton hordott vetőgép.
=1962. 147.

Barbarits Lajos: A vetőgép magyarországi elterjedésének angliai és németországi előzményei.
=1964. 25–40.

világkiállítás
Urbán László: A paraszti állattartás rendszerének felbomlása az első négy termelőszövetkezeti városban [Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr, Túrkeve.]
=1978–80. 327–349.

Varga Júlia: Magyarország állattenyésztése az 1873. évi bécsi világkiállításon.
=1978–80. 373–394.

     villamosítás
Hupfauer, Max: Geschichte der Elektrifizierung der deutschen Landwirtschaft.
=1971–72. 375–384.

     virág
Korek József: Termény- és virágkiállítás a Magyar Nemzeti Múzeum épületében 1851–1862 között.
=1975–77. 419–431.

     vizafogó
Khin Antal: A pesti vizafogók és a mai Vizafogó utca neve.
=1962. 84–92.

     vízimalom
Vasvári Mihály: Békéscsaba száraz-, szél- és vízimalmai.
=1981–83. 371–382.

     Volga
Matolcsi János: Sertéstartás a Közép-Volga és a Káma vidékén az I. évezredben.
=1973–74. 229–249.

     Wales
Minchinton, Walter E.: The agricultural regions of England and Wales.
=1971–72. 109–120., 3 térk. mell.

     Zboró
A zborói "Rákóczi-eke".
=1962. 151–152.

     zöldség
Für Lajos: A zöldségtermelő tanyák kialakulása.
=1981–83. 145–157.

A digitális verzió változatlan formában, szabadon terjeszthető!
© Hernádi László Mihály, 1984, 2010
()

Az elektronikus változatot készítette:
A szerző és Ambrus Attila József
()

PTE Központi Könyvtár – Pécs, 2010. november 17.
http://www.lib.pte.hu

Letöltés: [pdf] [doc] [zip]