---

Tartalom

I. KÖTET

Előszó

I. RÉSZ. Bevezető hadműveletek

ELSŐ FEJEZET. Kölcsönös helyzet és események julius hó végéig
I. Bevezetés
II. A németek hadműveleti előmunkálatai
III. A francziák előkészületei

MÁSODIK FEJEZET. Bevezető hadműveletek augusztus 1-6-ig
IV. A saarmenti bevezető hadműveletek
V. A spicheren-forbachi csata augusztus 6-án
VI. Bevezető hadműveletek a hadiszinhely délkeleti részén
VII. A wörth-froeschwilleri csata augusztus 6-án

II. KÖTET

II. RÉSZ. A Saartól a Moselig

HARMADIK FEJEZET. A francziák visszavonulása és a németek előnyomulása a Moselig
VIII. Bazaine hadseregének visszavonulása a Mosel folyóig és a Mac Mahon parancsnoksága alá helyezett seregrészek gyülekezése a chalons-i táborban
IX. A németek előnyomulása a Mosel folyóig

NEGYEDIK FEJEZET. A Metz körüli augusztusi csaták
X. A Colombey-Nouilly (Borny) melletti csata augusztus 14-én
XI. Események augusztus 15. és 16-án a Vionville-Mars la Tour (Rézonville) melletti csatáig
XII. A Vionville-Mars la Tour (Rézonville) melletti csata aug. 16-án
XIII. A Gravelotte-St. Privat melletti csata augusztus 18-án

MELLÉKLETEK

III. KÖTET

Előszó a III. részhez

III. RÉSZ. A sedani hadjárat

ÖTÖDIK FEJEZET. A beaumonti csatáig terjedő hadműveletek
XIV. Mac Mahon seregének gyülekezése és alakulása a châlonsi táborban
XV. A német haderő uj csoportosítása a sedani hadjárathoz
XVI. A hadműveletek lefolyása a beaumonti csatáig

HATODIK FEJEZET. A Maas mentén vívott döntő küzdelmek
XVII. A beaumonti csata, 1870. aug. 30-án
XVIII. A sedani csata, 1870. szeptember 1-én

MELLÉKLETEK

---

Előszó

A legujabb kor háborúi közül reánk katonákra nézve, egyiknek tanulmányozása sem oly hasznothajtó, egyik sem képes figyelmünket annyira lekötni, mint az 1870-71. évi hadjárat: egyrészt miután legujabb szabályzataink - kivált a hadászat és harczászat körébe vágók - majdnem kivétel nélkül az ezen hadjáratban szerzett tapasztalatokon alapulnak, másrészt pedig mivel ezen hadjárat a benne részt vett seregek nagyságánál fogva leginkább nyujt, legalább megközelitőleg fogalmat és képet egy jövendő nagy mérkőzés előrelátható lefolyásáról. A hadtörténelemből meritett adatok soha sem szolgálhatnak a jelenkor, még kevésbé pedig a jövő hadászat és harczászat sablonjául s ezért katonai cselekmények leirása csak úgy bir valódi érdekkel s értékkel, ha a szerző nem szoritkozik csupán a tények száraz, chronologikus elősorolására, hanem a történtek hasznosítása czéljából, azokat kritikai bonczkés alá véve, oknyomozólag taglalja, hogy az olvasó azokból a jót s rosszat egyaránt könnyen levonhassa.

Ez okból katonai ténykedések méltatása alkalmával czélszerü, mert legtanulságosabb mérték gyanánt az időnkint érvényben álló, mint leghelyesebbeknek vélt és elismert szabályzatokat és katonai berendezéseket alapul venni.

Mivel pedig a kritika ilynemü szigorú mérték alkalmazása mellett nemcsak itélni, illetve elitélni kiván, hanem inkább a tények czéltudatos elemzésévé válik, kell hogy sokat veszitsen éléből már csak azért is, mivel az ilyen birálat nem annyira a multat illeti, mint inkább a jövőnek szól.

Távol legyen tőlünk ennélfogva a történtek közül mindazt, a mi jelenlegi fogalmainkkal össze nem egyeztethető, egyenesen hibáztatni; ellenkezőleg valahányszor ajkunk birálatra nyilik, jusson eszünkbe a franczia közmondás: "La critique est aisée, mais l'art est difficile."

Ezen utóbbi elvet szem előtt tartva, fogtam hozzá tanulmányom megirásához s vajha a t. olvasó ezen munkámmal szemben is ugyanezen elvet vallaná a magáénak.

Budapest, 1896. évi márczius havában.
A szerző.

---