Kuti Éva
Az önzés iskolája?
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Ábrák jegyzéke
Táblák jegyzéke
Szövegtáblák
Melléklet táblák
A sorozatszerkesztő előszava
Köszönetnyilvánítások
Bevezetés
A kutatás célja és kérdései
Adatforrások és elemzési módszerek
A kultúra vállalati támogatásának "környezete": hagyományok, minták, ajánlások
Hazai történeti előzmények
Új minták, új hatások a rendszerváltás után
Vállalati kultúratámogatás a rendszerváltástól napjainkig
A nagyvállalkozások részvétele a kultúra támogatásában
Támogatási hajlandóság, támogatási összegek - békeidőben
A Top200-ba tartozó vállalatok támogatásai a honlapok tükrében
A gazdasági válság hatása a támogatási hajlandóságra
A vállalati jellemzők és a támogatási hajlandóság kapcsolata
A támogatások formái, irányai, kedvezményezettjei
A természetbeni támogatások formái
A pénztámogatások formái és irányai
A támogatási döntések és indítékaik
A nagyvállalati kultúratámogatás motivációja
Döntéshozatali mechanizmusok
A kérés és a köszönetnyilvánítás kultúrája, a vállalati mecenatúra kommunikációja
Kérelem, köszönet, kapcsolat
A vállalati mecénások megjelenése a támogatott kulturális szervezetek honlapjain
A vállalati mecenatúra intézményes ösztönzése: a Summa Artium
Összefoglalás, következtetések
Az empirikus elemzés legfontosabb megállapításai
A CSR kihívás: a mecenatúra helye a vállalatok társadalmi felelősségvállalásában
Gyakorlati tanulságok, a továbblépés lehetőségei
Irodalom
Mellékletek
I. Táblázatok
II. Módszertani megjegyzések
III. A "Nagyvállalati mecenatúra" felmérés kérdőíve
IV. A "Válság és mecenatúra" felmérés kérdőíve
English Summary
Előszó
Kedves Olvasó!
A Nonprofit Kutatások sorozat most megjelenő kötete bizonyos értelemben folytatása a jótékonykodás elemzésével foglalkozó korábbi köteteknek. A témához a kutatók hosszabb szünet után tértek vissza. A vállalati támogatás olyan eleme a nonprofit szektor finanszírozásának, amelynek megítélése ellentmondásos, minősítésére tényleg alkalmazható a "félig üres, vagy félig tele pohár" dilemmája. A vállalatok mecénási szerepvállalását a kilencvenes években nagy várakozás előzte meg, s a csalódás mértéke is ennek megfelelő volt. A szubjektív megítélés mögött rejlő tények megismeréséhez és megértéséhez talán ez a kötet is segítséget adhat az érdeklődőknek. Miért lép be egy vállalat a mecenatúra "piacára"? Miért nem lép be? Milyen preferenciák rejlenek az egyik, milyenek a másik döntés mögött? Kik döntenek és minek ellenében? Megjelent-e már a társadalmi felelősségvállalás fogalma (talán igen) és gyakorlata (kevéssé) a hazai vállalati környezetben? A válaszok egy részét e könyvben találja meg, kedves olvasónk. A kötet, amelyet a kezében tart, sorozatunk 15. darabja. A jótékonyság tágabb, szektorszintű összefüggéseivel a sorozat nyitó kötetei, A harmadik szektor és A Nonprofit szektor Magyarországon, illetve - bizonyos értelemben - a nemzetközi összehasonlítás eredményeit összefoglaló Szektor születik foglalkoztak. A jótékonyság vállalati stratégiája, valamint az Önkéntesség, jótékonyság, társadalmi integráció az adományozás konkrét kérdéseit tárgyalta. De olyan elemei is voltak sorozatunknak, mint az Egyesületi címtár, a Hívjuk talán nonprofitnak... amely a szektor kezdeteit, az egyesületek, társadalom, egészségügy, a Halak és hálók, a Szociális kvartett, vagy a Kulturális nonprofit szervezetek Budapesten, amelyek a lehetséges tevékenységek egy-egy területét mutatták be. Szintén sor került gyakorlati ismeretek közlésére az Átfogó nonprofit menedzsment, az 1% és a Kinek a pénze? Kinek a döntése? lapjain.
Kedves Olvasó! A 15. kötet a közel két évtizede működő Nonprofit Kutatócsoport az előzőkhöz hasonlíthatóan időszerű és fontos elemzése. Mint legutóbb is ígértük, ha lehetőségünk lesz rá, a jövőben is folytatjuk majd az Önök tájékoztatását.
Harsányi László
2010. január