Várady Imre
Gellert hazánkban
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
I. Gellert jelentősége
II. Gellert hatása Ausztriában
III. Gellert hatása a magyarországi német nyelvű irodalomra
IV. Gellert a magyar irodalomban.
1. Regényének és meséinek fordításai
2. A színdarabok fordításai
3. A mesék és erkölcsi költemények hatása
4. Takács József erkölcsi oktatásai. Befejezés
Függelék
Sajtóhibák, pótlások
Név- és tárgymutató
Előszó
Magyarország kulturális élete a tizennyolcadik század utolsó évtizedeiben jutott a reformáció után legnagyobb jelentőségű fordulójához. Az emberi gondolkodás új fejezetét nyitja meg nálunk is e korszak, mely a történet-tudomány számára kimeríthetetlen anyaggal szolgál. Ennek az anyagnak jelentékeny részével, melyet a külföldi irodalmak hazai hatása képez, az irodalomtörténeti kutatás van hivatva az ország szellemi "megújhodásának" kulturképét kiegészíteni.
Legmélyebbreható erővel a német szellem reform-áramlatai érték irodalmi életünket. Útjuk Bécsen át vezetett s Bécs tanulságain átszűrve jutottak el hozzánk. E hatások fölfedése irodalomtörténetünket már régebben foglalkoztatja, a közvetítés említett módjára azonban csak újabban terelődött a figyelem s jelentőségéről máig nem alakult aki még egységesen értékelő vélemény. Dolgozatom, Gellert írói működésének magyarországi nyomait egybegyűjtve, egyrészt néhány adalékot kíván nyujtani a német irodalmi hatások történetéhez, másrészt új példán bemutatni Bécs kulturális közvetítő szerepének érvényesülését. Ezért szükséges volt Gellert költői és művelődéstörténeti jelentőségének rövid ismertetése után ausztriai, főleg bécsi hatását vázolni. Miután pedig a szószerint magyar szellemi életet nem lehet az általános hazai műveltség kereteiből, melyek nemzetiségeink, különösen a hazai németség kulturális viszonyait is összefoglalják, kiemelni, a teljesség követelményének igyekszik dolgozatom megfelelni azáltal, hogy kiterjed a magyarországi német irodalomban jelentkező Gellert-hatásokra is. Így nemcsak a Bécscsel való kapcsolat igazolására adódott az érvek és következtetések szélesebb, tehát biztosabb alapja, hanem a hazai német-magyar irodalmi érintkezések némely pontjára is rámutathatott a tárgyalás.
Gellert érdemeiről az utolsó szót régen kimondta már a német irodalomtörténet, azon ismertetésektől tehát, melyek alapján dolgozatom első fejezete készült, csak a jellemzés eszközeiben tekinthettem el. Bécsi hatásáról sokfelől összeválogatott, de nagyrészt kész adatokból igyekeztem kerek képet adni, míg hazai német literaturánk Gellert-vonatkozásaira, előmunkálatok híjján csak egykorú folyóirataink átvizsgálásával s az eredeti munkák szorgos egybevetésével lelhettem rá. Igy is sok figyelmet érdemlő részlet maradhatott ki helyhezkötöttségem folytán, mely nem engedte meg, hogy kutatásaimat a szükséges legszélesebb körre terjesszem ki. A magyar irodalomban a múlt század első évtizedéig követtem Gellert befolyásának nyomait. E részekben hasznos útmutatásokkal szolgált Császár Elemér értekezése "A német irodalom hatása a magyarra a XVIII. században". A huszas évektől kezdve már csak íróink német irodalmi olvasmányai között fordul elő Gellert s ha elvétve némely gondolata új hasznosításával találkozunk később is, ez nem bizonyít az ellen, hogy XIX. századi irodalmunkban már nem élő erő többé Gellert költészete, melynek didaxisa csak a gyermeknevelésben érvényesült továbbra is. Tankönyveinket, melyekből ma is ritkán hiányoznak Gellert-adalékok, bár tekintettel voltam rájuk, nem illesztettem rendszeresen tárgyalásom kereteibe, mert német olvasókönyveink irodalomtörténeti jelentőségéről tudtommal - külön tanulmány készül a budapesti német irodalomtörténeti szemináriumban.
Nagybecskerek, 1917. november hó.
Várady Imre