CURRICULUMOK
(Oktatási, képzési, tanulási) folyamattervek vagy programok olyan
értékjelölő, folyamatorientáló dokumentumok, amelyek a tanulási, tanítási
folyamat tervezését és leírását hangolják össze a tanulás tervezésében és
fejlesztésében érdekeltek között. (Jelentik az oktatástervezés különböző
rendszerszintjein országos, regionális, fenntartói, iskolai,
tantárgyi, tanári, tanulói szinten más-más funkcióval és más-más
kidolgozottsági fokon megjelenő dokumentumokat.)
Példák a curriculum fogalmának többszempontú megközelítésére:
A curriculum, nyílt, dinamikus, és társadalmi konszenzuson
alapuló cél- és folyamat-modell.
(Anweiler, O.: Curriculumforschung im lichte der vergleichenden
Erziehungswissenschaft. Bildung und Erziehung, 24. 6./1971. 524-531.
Fordítás: Tantervkutatás és összehasonlító neveléstudomány. OPKM
D-30547)
A curriculum konkrét oktatástervezés, amelyet precíz formák,
összefüggések, teljesíthető tanulási célok alapoznak meg, melynek végrehajtása
során a tanulási célok teljesítését ellenőrzik.
(Westphalen/Westphalen, K.: Praxisnahe Curriculumentwicklung. In die
Curriculumreform am Beispiel Bayerns. Anhang: Der Curriculare
Lehrplan. 6. neubearb. Aufl. Auer, Donauwörth, München, 1978.)
A curriculum egy jól körülhatárolt tartalmi egységhez rendelhető
tanítási folyamatnak teljes és részletes leírását jelenti a céloktól az
értékelésig.
Taba a curriculum hét komponensét emeli ki: 1) a nevelési célok
diagnózisa (a társadalmi igények elemzése); 2) a célok kijelölése; 3) a
tartalom kiválasztása; 4) a tartalom organizációja; 5) a tanulási feladatok
terve; 6) az alkalmazható módszerek, stratégiák; 7) az értékelés terve.
(Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák különbségek. Egy differenciális
tanításelmélet vázlata. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992; OKKER Kiadó,
Budapest, 2000; Taba, H.: Curriculum Development: Theory and Practice.
Harcourt, Brace and World, New York, 1962.)
|
Példák arra, hogyan fogalmazódhatnak meg curriculumként építkező oktatási
programok:
A problémacentrikus társadalomismeret képzési programja
(Részletek)
- A képzés céljai és feladatai
A problémacentrikus társadalomismeret (...) néhány társadalmi probléma
intenzív és többszempontú feldolgozását célozza meg (...) A tantervben
megjelenített kommunikációs képességek fejlesztése, a munkavállalói és
munkáltatói, valamint érdekképviseleti szerepekre való felkészítés, a
kooperációs, a konfliktustűrési, az elemző és problémamegoldó képesség
fejlesztése, csakúgy, mint a piacgazdaságra, a politikai intézményrendszerre
és az állampolgári jogokra és kötelezettségekre vonatkozó ismeretek
tanítása általános elvárásnak tűnik. (...)
- Általános követelmények
A tanuló legyen képes a mai magyar társadalom egy akut szociális
problémájáról, kényes kérdéséről (pl. lakáskérdés, válások,
cigánykérdés, menekültkérdés, oktatásügy, egészségügy, alkoholizmus, ingázás,
munkanélküliség, bűnözés stb.) elemző-érvelő módon véleményt nyilvánítani.
(...)
- Javasolt órafelosztás
Témakörönkénti felbontásban, szabadon is felhasználható keretekkel.
- Javasolt tananyag
- Szocializációs problémák
1.1. A család funkciói és zavarai
Kiindulás: filmekből, irodalmi forrásokból
a család funkciói, a családi szerepek, a nőszerep ellentmondásai, a
családi időhiány, a család és a társadalom kapcsolata és szerkezeti analógiái
Cél: a családi konfliktusok okainak tudatosítása, megoldási javaslatok,
lehetőségek megismerése.
Tevékenységek: filmvita, szerepjáték (esti beszélgetés, tanácsadó iroda
stb.), időmérleg-készítés, családtörténet-készítés
1.2. Milyen iskolára lenne szükségem?
Kiindulás: (...)
Cél: (...)
Tevékenységek: (...)
- Függelék
1. Tananyag objektív feltételei
(...) A tanulók számára szöveggyűjteményeket, lexikonokat, technikai
feltételeket (videotechnika, film, magnetofon, hanganyag) kell biztosítani.
2. A követelmények részletezése:
A tanuló életkorának (17-18év) megfelelően legyen képes:
- problémák azonosítására és meghatározására, tudjon elvi megoldási javaslatokat tenni;
- a szükséges információ lelőhelyének azonosításával az információkat összegyűjteni;
- értékelni az információt;
- rendszerezni és elemezni az információt, következtetéseket levonni;
- hatékonyan résztvenni a csoportmunkában;
- türelemmel viseltetni más álláspontok iránt, megérteni azok belső érzelmi gondolati logikáját; (...)
3. A probléma-feldolgozás módszerei (...)
4. A tanulói tevékenység értékelése
(A képzési programot összeállította: Beregszászi Marianna)
|
Társadalomismeret és tömegkommunikáció középiskolák számára (Részletek)
A képzés céljai és feladatai
A program arra az alapelvre épül, amely egységbe kívánja hozni a jelenlegi
és a kívánatos társadalmi gyakorlatot az ahhoz kapcsolódó elmélettel, és
mindezt úgy szeretné elérni, hogy a tanulók aktív részvételével, példaértékű
szituációk elemzésével és lehetséges általánosításával történjen meg.
A program céljai
- a jelen pontosabb megismerése révén általános eligazodási készség kifejlesztése a jövő lokális, nemzeti és globális viszonyrendszerében;
- alapvető társadalmi, gazdasági, politikai állampolgári ismeretek elsajátítása;
- konfliktuskezelés és problémamegoldás gyakorlása;
- (...)
Általános követelmények
A/ Tanulói ismeretek:
A tanuló ...
1. ... rendelkezzen ismeretekkel a társadalmi struktúráról,
rétegződésről, ismerje a különböző történelmileg is meghatározott
társadalmi csoportképző folyamatokat és az így kialakuló státus-csoportokat,
a mobilitás fogalmát és annak lehetséges csatornáit és irányait. (...)
11. ... rendelkezzen elemi ismeretekkel a jogi intézményekről, működésükről,
a jogügyek intézéséről. (...)
B/ Tanulói képességek:
A tanuló legyen képes ...
1. ... a problémák azonosítására és meghatározására (...)
6. ... az írott és elektronikus sajtó, valamint más információforrások
tudatos (és kritikus) felhasználására a vizsgált probléma elemzésében.
A képzés időkerete
A javasolt témakörökhöz javasolt időkeretek kapcsolódnak.
Javasolt tanulói tevékenységek
- Konkrét példák, szituációk gyűjtése a környezetből
- A sajtó folyamatos figyelése, releváns információk gyűjtése
- Interjúkészítés
- Filmezés
- Környezettanulmányok
- Statisztikák, közvélemény-kutatások elemzése, ill. készítése (...)
- Döntésjátékok
- Jogszabályok figyelemmel kísérése és értelmezése (...)
Témakörök: (ajánlás)
Az egyes témaköröknél meghatározásra kerülnek a fogalmak, a javasolt témák,
ill. feldolgozásuk szempontjai
Pl. Témakör:
Politikai jellegű problémák
Fogalmak:
- állam, államforma, államtípus, állampolgár,
- alternatíva, kompromisszum,
- bürokrácia, technokrácia,
- demokrácia (közvetlen és képviseleti (...)
Javasolt témák és feldolgozásmódok:
Az állampolgári engedetlenség (...) vagy
Érdekmegjelenítés az országos politikában (...)vagy
Munkavállalói konfliktus (munkahelyi színtereken)
- Fogalmak (...)
- Konkrét szituáció kiválasztása egy televíziós érdekvédelmi műsorból.
- Az ellenérdekek és képviselőik megjelenítése.
- Az érdekvédelmi szervezetek feladatai a munkahelyeken.
Függelék: tartalmazza többek között az értékelésre vonatkozó
információkat, a tanári felkészülésre vonatkozó javaslatokat.
(A képzési programot összeállította: Barna Viktor.)
|
A fenti két példa illusztrálja azt is, miként érvényesülhet azonos
alapstruktúrában építkező curriculumok esetében is az alkotók (s természetesen
az alkalmazás során majd a felhasználók) szabadsága. Közös bennük az, hogy a
curriculum lényegi összetevőit (komponenseit) tartalmazzák.
A dokumentum forrása:
Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez
Szerkesztette: Bárdossy Ildikó Forray R. Katalin Kéri Katalin
PTE BTK Neveléstudományi Intézet
HEFOP 3.3.1-P.-2004-09-0134/1.0 jelű projekt
Pécs, 2006. május 31.
Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet http://nti.btk.pte.hu/
H-7624 Pécs, Ifjúság u. 6. Tel: (72) 503-600 / 4555, 4221 Fax: (72) 213-418 / 4003
Az elektronikus változatot készítette:
Ambrus Attila József
()
|